Az ifjúsági csapat az övé

A Dunaújvárosi Kohász ifjúsági csapata az NB I-es bajnokságban és az NB I B-s juniorok sorozatában ügyeskedik. Az első osztályú csapatok küzdelmében dicséretes módon a negyedik helyen áll a tabellán, a junioroknál hatodik. Tehetséges, jó szellemű társaságot nevel Vártok Ákos.

- Visszatértem az utánpótláshoz. A fiatalokkal mindig szívesen foglalkoztam. Remek lehetőséget ad most a dunaújvárosi akadémia az eredményes edzői munkához.

"Mindenképpen szeretnénk megtartani a negyedik helyet. A dobogó - az nagy bravúrt jelentene"
Fotó: Ady Géza

- Tehát azt kapta Dunaújvárosban, amit várt?

- Igen. Egy nagyon jó szellemű társaságot bíztak rám. Különböző képességű gyerekekkel, az ifjúsági csapattal kell foglalkoznom. Két bajnokságban is játszunk: az NB I ifjúsági és az NB I B-s junior bajnokságban. Persze a különböző adottságok, képességek egységesítése nem könnyű feladat, de az kimondottan hasznos, hogy a két bajnokság révén minden lány kap lehetőséget a játékra, a bizonyításra.

Harminc játékossal kezdtem, azután a szokásos lemorzsolódás megtörtént, és kezdődött egy megújulási folyamat is, mivel érkeztek az új kézilabdázó gyerekek. Most huszonöten vagyunk, tapasztalható színvonalkülönbség. Mivel a csapat nagyon sok mérkőzésen játszik, egyre biztosabbak, rutinosabbak, és gyakorlatot szereznek, a tudásbeli különbözőségek csökkennek.

- Negyedik helyen állnak a NEKA, a Fradi, a Debrecen mögött az NB I ifjúsági bajnokságában, és ez szép eredmény...

- Év elején valóban ezt tűztem ki célul. Egy góllal vertük a Győrt, a Debrecentől, a Fraditól egy-egy góllal kaptunk ki idegenben. Az NB I B-s juniorok között pedig a hatodik helyen állunk. Müller Kamilla, Husti Hanna előkelő helyet foglal el a góllövőlistán. Szép eredmények ezek. És ne feledjük el, hogy ezek a lányok három fronton kell, hogy teljesítsenek, helyt álljanak: a tanulásban, a kollégiumi életben és természetesen a sportban távol a családtól.

A Dunaújvárosi Kohász ifjúsági csapata az NB I-es bajnokságban és az NB I B-s juniorok sorozatában ügyeskedik. Az első osztályú csapatok küzdelmében dicséretes módon a negyedik helyen áll a tabellán, a junioroknál hatodik.
Tehetséges, jó szellemű társaságot nevel Vártok Ákos

Éppen ezért én nemcsak edzőnek, hanem pedagógusnak is érzem magam, mégpedig megértő vezetőként. Rendszeresen, mindenki eljár az edzésekre, nincs hiányzás. A csapatszellem is kiváló. Szervezünk közös programokat, moziba megyünk, és a szülőkkel is jó a kapcsolatom. Ami pedig a szakmai előrelépést jelenti, komoly fejlődést láthatunk, természetesen mindenkinél önmagához képest. A mentalitás, az akarat, a küzdeni tudás terén a dicséret aránya is jónak mondható.

- Miket tervez, mit szeretne elérni csapatával a tavaszi fordulóban?

- Kialakult már az a csapat, amely az élmezőnyben szerintem képes a Fradi vagy a Debrecen legyőzésére hazai csarnokban. Szeretnénk megtartani a negyedik helyet, a dobogó nagy bravúrt jelentene. Jól érzem magam a Kohásznál. Van munka bőven, de látom a lányok játékában a fejlődést, és már szinte tudom, kik juthatnak majd fel az első csapathoz, ha fejlődésük, szorgalmuk töretlen marad.

- Ön az ifjúsági csapat mellett valamennyi kapussal is foglalkozik...

- Nagyatádon is dolgoztam kapusedzőként. Onnan jött ide a lányom, Vártok Ramóna és Druzsin Rebeka is. De foglalkoztam fiúkapusokkal is. Szép feladat megtanítani a technikát, azt, hogy hogyan olvassa le a támadó gondolatát a kapuvédő. A kapusok sokszor védenek eksztázisos állapotban. Nem kis dolog egy nagy sebességgel érkező labda elé állni, önmagát nem kímélve.

Ha egy ilyen bravúr után a kapus kinéz rám, várja a reagálást, a tekintetemből máris tud olvasni: "ez nagyszerű volt".