A Kohász csapatára lehet építeni

Vaskó József csapatkapitány nagyot sóhajtott a lefújás után, mivel csak két perc lehetõség volt a végén a gyõzelem megszerzésére.
- Szerencsére tudtunk gólt rúgni az utolsó pillanatban. Egy-egy után minden mindegy alapon mentünk elõre, és a sors mellénk állt.
A rutinos kapus, Tóth József izomsérülés miatt kérte a cseréjét az elsõ félidõben, de a végén feledte a fájdalmakat.
- Nagyon köszönöm a vezetõknek, a szurkolóknak, hogy bíztak a csapatban. És boldog vagyok, hogy ebben az örömben osztozhatom. Sok balszerencsét követõen a legfontosabb mérkõzésen most nekünk volt szerencsénk.
Hasonlóan a kapushoz, a meccs hõsének, Hoffmann Richárdnak az arcán is látszott a rendkívüli lélektani nyomás, amellyel együtt kellett játszani. Ám az õ két góljával minden eldõlt.
- A második találatom elõtt csak arra koncentráltam, hogy én és ne a védõ érje el a labdát. Sikerült. A tavaszi fordulóban magunknak tettük nehézzé a sorsunkat, hiszen nyerhetõ mérkõzéseken sorra kimaradtak a helyzeteink. De ez a gyõzelem kárpótol.
A D. Kohász tulajdonosa, Andics József is egyetért a csapat gólfelelõsével.
- Õszre góllövõ cipõket kell vásárolnunk, mert a helyzetkihasználásunk nem volt jó. Rengeteg kidolgozott ziccert hagytunk ki.

- A kitûzött célt, a bentmaradást elérték...
- A tavaly õszi cél az elsõ tíz hely valamelyike volt, ám láttuk, hogy a fiataljaink rutintalanok, ezért télen erõsíteni kellett. Ez eredményesnek is bizonyult. Most már jó csapatunk van, amelyre lehet építeni, tervezni.

- És mik a tervek?
- Ha sikerül megtalálnunk a szponzort - nem titok, továbbra is tárgyalunk az olasz Pini úrral -, akkor egy-két éven belül bejutunk az NB I-be. Azután be kell fejezni a stadiont, fel kell szerelni a világítást. És persze erõsíteni is kell a csapatot, amely szintén a szponzori háttértõl függ. Sokkal több pénzbe nem kerülnének ezek a tervek, de egyelõre megvan az NB II-es tagság, amelynek együtt örülünk a mellettünk kitartó szurkolóinkkal.