Hikari Dojo: huszonöt éven át sikerült önállóan talpon maradniuk

- A városban, de még országos szinten is egyedülálló a klub, hiszen a Hikari Dojo teljes mértékben önfenntartó.

- Igen, ez így van. Pedig, mint mindig, az idén is egy nehéz gazdasági év van mögöttünk. De álljon itt pár szó a működésünkről. Az alapot a tagok díja fedezi. Ebből van az edzőterem bérleti díja, a rezsiköltség, a biztosítás, az edző díja fizetve. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy tartozásunk, elmaradásunk soha nem volt! A havi díjak mellett vannak támogatóink az elnökségi tagok, szülők és segítőink jóvoltából. Érdekesség, hogy két kivétellel nincs dunaújvárosi kötődésű.

A támogatóinkat valószínűleg annak is köszönhetjük, hogy az utolsó fillérig elszámolunk, mindenki megkapja pénzügyi beszámolóinkat. A támogatásokból munkabért, járulékokat, pénzjutalmakat nem fizetünk és fizettünk ki soha. Ezt mind a karate tevékenységre fordítjuk! A tagdíjakon és a támogatásokon túl még az adó egy százaléka a bevételi forrásunk. Mi tehát valóban önfenntartók vagyunk.

Schneider László klubvezető a közelmúltban megszerezte a hetedik dan fokozatot Fotó: Zsedrovits Enikő

- Az anyagi forrásokon túl milyen gonddal küzdenek?

- Mint manapság minden egyesület, mi is létszámproblémával küzdünk. Sajnos, a mai gyerekek nem járnak el rendszeresen sportolni, mert a szülők nagy része következetlen és ráhagyja a gyermekére, hogy egész nap csak a tv és a számítógép mellett üljön. Ha mégis elmegy a gyermek sportolni, akkor pedig a divatsportágakat választja, vagy ahol könnyebb sikereket elérni, ezért is élveznek előnyt a labdajátékok. Kevés a kitartó fiatal.

Ráadásul az iskolák is ezekkel az egyesületekkel kötnek keretszerződéseket, hozzájuk irányítva a gyermekeket. Persze, súlyos gondot jelent a városban az is, hogy több iskolát bezártak, amelyek tornatermei bérelhetőek voltak az egyesületek számára. Ezek eltűntek számunkra, és megszűntek a lehetőségek.

- Milyen versenyeik voltak az idén?

- Évente 5-7 hazai rendezésű versenyünk van, emellett vannak az Európa-bajnokságok. Nem véletlen használok többes számot. Mi, a Japán Karate Szövetséghez (JKA) tartozunk, ez Japánban egy oktatási forma, rengeteg iskolában csoportos szinten űzik. Mi egyrészt ebben a JKA Európa-bajnoki rendszerben versenyzünk, felnőtt és korosztályos szinten. Ugyanakkor ez az általunk űzött karate a shotokan szakágba tartozik.

Ugyanakkor az ezen a gyűjtőnéven szereplő európai szervezetek is rendeznek Eb-t, ez az ESKA kontinenstorna. Ezenfelül háromévente világbajnokságot is rendeznek. Tehát évente 5-7 hazai és 3-4 nemzetközi versenyen szerepelünk. Az idén volt JKA és ESKA Eb, valamint a korosztályos Európa-bajnokságok. Ezeken a viadalokon dobogós helyezéseink szoktak lenni, mindemellett több sportolónk helyet kap a korosztályos és felnőtt JKA válogatottban.

- Kit emelne ki, ki végzett jó munkát az idén?

- Több nevet lehetne emlegetni, mégis csupán egy sportolót említenék. Ő már több éve folyamatosan és keményen dolgozik. Bár junior korú sportoló, de a felnőttek között is indul, ő Kovács Bence. Rengeteg hazai versenyt nyert, állandóan ott van a végelszámolásnál, tavaly kumitében junior és felnőtt magyar bajnok is volt, úgy, hogy közben a helyi egyetemen tanul, és semmilyen kedvezményben nem részesül, nincs sportállása sem. Mégis maradéktalanul elvégez minden munkát, szépen dolgozik, nagyon sokat edz. Az Eb-n is kimagaslóan szerepelt, csapat kumitében dobogóra állt most Görögországban, 88 induló között pedig az 5-8. helyen végzett a felnőttek között.

- Mi a véleménye a karate olimpiai műsorra tűzéséről?

- A karate ugyan bekerült az olimpiára, de ennek személy szerint nem örülök, mert eredetileg nem sport volt, hanem életforma, egy jellemfejlesztő, oktatási-nevelési forma. Nem szerencsés az olimpiai részvétel szerintem azért, mert a média, a sportszergyártók bele fognak szólni a szabályokba, és ezek elviszik egy ugrabugra műfaj felé, ahol nem kétlem, hogy mentálisan és fizikálisan felkészült sportolók lesznek majd, de ez kvázi egy új ág lesz, egyfajta sportkarate.

- Csütörtökön, azaz ma nyitott edzést tartanak. Mi ennek a célja? Mire szolgál?

- Hagyományunk, hogy minden évben karácsony előtt tartunk egy nyitott edzést, ahol a szülők is láthatják, hogy miként dolgozunk, mert év közben nem jöhetnek be, zártak az edzések. Ez az év lezárása. Ilyenkor egy csarnokot kibérelünk, lehet videózni, fényképezni. Együtt edz a csapat, a legkisebbektől a legnagyobbakig. Ez inkább egyfajta bemutató, keresztmetszete az elvégzett munkának.

- Ősszel ünnepelte a Hikari a 25 éves jubileumát. Hogyan zajlott ez?

- Évente kétszer van klubösszetartó edzés. A termünk kicsi arra, hogy összejöjjön minden csoport. Így ez a mód van arra, hogy együtt gyakoroljanak, megismerjék egymást, találkozzanak kicsik és nagyok, hátha erősebb lesz közöttük és a karate között a kötődés. Ilyenkor beállhatnak a szülők, s kipróbálhatják magukat. Nos, ez a jubileum idén az őszi foglalkozásra esett, amit a Móricz iskolában tartottuk. Immáron 25 éve jöttünk el a vívócsarnokból, azóta vagyunk a Béke körúti edzőteremben.

Eddig sikerült megőrizni ezt az otthonunkat, folyamatosan gondozzuk, szépítgetjük. Huszonöt év nem kevés, függetlenként talpon maradni eddig nem egyszerű. Ezen idő alatt nagyjából 1500 sportoló fordult meg az egyesületben. Ha ezt nézem, akkor eredményes az egyesület. A sporton túl, akik több időt eltöltenek itt, emberi értékkel is felvérteződve, megállják a helyüket az életben.

Jó példa erre az, hogy idén öt sportolónk kapta meg a megye jó tanulója - jó sportolója címét: Kovács Máté, Miskovitz Máté, Szilaski Szonja, Szatmári Eszter, valamint Kállai Gábor. Kovács Máté már negyedszer kapta meg ezt a díjat, mellette kétszeres Magyarország jó tanulója - jó sportolója, míg Miskovitz Máté pedig harmadik alkalommal vehette át ezt az elismerést.