Szabadok vagyunk: én és a gép

- Ha kinézek az ablakon, nagy örömmel és megnyugvással látom, ahogy harminc-negyven ember tesz-vesz, családok érkeznek, repülnek, bográcsban fő a finom étek, vagyis mindenki csinálja a dolgát, és élvezi a repülés hangulatát. Mindezt Vinczellér Imre, a Dunaferr Repülőklub vezetője mondja.

Az ötvenöt éves klub vezetésében márciusban nagy változások történtek. Az akkori értekezleten megfiatalodott a vezetőség. Vállalkozók, agilis emberek, a tagság döntött úgy, hogy a repülőtér tevékenységét fellendítik. Ettől kezdve lett vezetője a klubnak Vinczellér Imre.

- A taglétszámunk növekedett, visszajöttek a régi tagok, és már ott tartunk, hogy más klubokból is fogadunk repülőket, ha másért nem is, de a gépek tárolásáért. Mondhatom, egyre népszerűbbek vagyunk.

- Hogy állnak anyagilag? Van pénz a kasszában?

- Nem rózsás a helyzetünk. Annak idején a papírgyár és a vasmű jelentős mértékben támogatott bennünket, de ezek a források megszűntek. Tagdíjakból, szponzori támogatásból, különböző szolgáltatásokból élünk. Arra viszont büszke vagyok, hogy semmilyen tartozásunk nincs. A baracsi és a kisapostagi önkormányzattal - az ő tulajdonuk a reptér - nagyon jó a kapcsolatunk. Örökölt jogon használhatjuk a repülőteret.

Valamikor, több évtizeddel ezelőtt a klubban működött önálló motoros szakosztály, versenyeztek vitorlázórepülők, hőlégballonosok, sárkány- repülők is. Ma viszont már csak a vitorlázók és a motoros sárkányrepülők hasítják a levegőt.

- De most hétvégétől érdekes programot kezdünk - egészít ki Vinczellér Imre a felsorolást. - A Veszprém melletti Szentkirályszabadjáról költöznek hozzánk ejtőernyősök. Egy ottani cég üzemelteti a helikoptert, és arról ugranak ki szombaton reggeltől egész nap. És persze folyamatosan.

- Ők miért is jöttek ide?

- Egyre inkább megkedvelik a klubunkat. Ideális feltételeket tudunk biztosítani a repülőknek. Elkészült az autópálya, rövidesen átadják a Duna-hidat. Sőt, az engedélyezett repülési feltételeink is jobbak, mint másutt.

- Ez utóbbin, a feltételeken mit kell értenünk?

- Az országban szűkülnek a repülési lehetőségek. Az elsőség a honvédségé és a Malév vállalaté. Tehát az engedélyezés ettől függ. Nem véletlen, hogy a Malév sportklubja is nálunk nyitja meg táborát. Sőt, a dunakesziek is bennünket választottak. Kéthetes, bentlakásos táborokat szervezünk a bázison.

Geráth Károly szakosztályvezető, aktív vitorlázórepülő a jövő heti namzeti bajnokságra készül. A dunaújvárosiakat a két nagy tudású, rutinos repülő Kusta Péter és Meretei Zoltán, valamint ő képviseli. Meretei nemrég nyitrán a Pribina Kupán is elindult.

- Ez a kéthetes nemzeti bajnokság Szegeden lesz. A távolság és a gyorsaság dönt majd. Olyan százharminc kilométeres átlagsebességet lehet elérni, és száz-ötszáz kilométer távolságot tehet meg a pilóta. Ötven-hatvan indulót várnak Szegeden. A legsikeresebb versenyzők természetesen azok, akik a legtöbbet gyakorolnak, de én munka mellett repülök, így az idő annyi amennyi a gyakorlásra.

Geráth Károlytól megtudtuk még, hogy Őcsényben is lesz területi verseny, s aki ott kvalifikáltatja magát, az indulhat majd jövőre a nemzeti bajnokságban.

És most üljünk át a sárkányrepülők ülésébe. Persze, csak képletesen szólva. Ki ne hallott volna a klub büszkeségéről, nagy nevű versenyzőjéről, Thuróczy Endréről. Ő többszörös világbajnok, sokszoros magyar bajnok sárkányrepülő. És azt tervezi, hogy belátható időn belül lesz Dunaújvárosban is nemzetközi viadal. Egy versenyen viszont már túlvannak. Megrendezték a Menyhárt Éva Emlékversenyt, amelyen izraeli, német, holland, szlovák és cseh résztvevők is indultak. Lassan az augusztusi országos ejtőernyős versenyre is készülniük kell. Augusztus 11-12-én rendezik meg a Jamaica Kupát. Semmilyen egzotikumra ne gondoljanak. A repülőknek van stílusuk, még humoruk is. Emlékeznek a jamaikai bobversenyzőkre a téli olimpián? Nos, ők odahaza valamilyen fakordéllyal edzettek. Ez a viadal pedig szintén arról szól, hogy aki épp csak kezdő, pénze is van, meg lelkes is, sőt, a nadrágszára sem remeg, hát ugorjon.

Azt is megtudtuk, hogy a sárkányosok egyáltalán nem rivalizálnak a vitorlázókkal, remek köztük az együttműködés. És egy újabb terv: meghonosítanák a siklórepülést is. Mivel nincs hegygerincünk, ezer méteres csörlővel lehetséges lenne őket felrepíteni a magasba.

Türelmetlenség, vagy egy kis keserűség? Környei József oktató már nem versenyez, hatvanhárom éves, és nagyon boldog lenne, ha minél több fiatal jelentkezne a klubba.

- Csak megjegyzem, hogy nálunk nagyon sok Malév-pilóta kezdte megismerni a repülés gyönyörűségét. Erre büszkék is vagyunk. El-eljártunk a télen néhány dunaújvárosi középiskolába toborozni. Bevallom, nagyobb sikerre számítottunk. Persze vannak azért nagyon tehetséges fiataljaink is.

Az árnyékot adó fa alatt álldogálunk, és Környei József mindennek bizonyítására láthatóan keres valakit a szemével. Megtalálta. A gépek körül egy szorgoskodó fiatalembert szólít hozzánk.

Ő Breining Péter, aki három évvel ezelőtt baracsi gyerekként elbiciklizett a repülőtérre haverjaival. A pilóták nem zavarták el őket. Sőt, beetetésnek egy kis sétarepülésre is elvitték a srácokat. Péter ott is ragadt. Ez három évvel ezelőtt történt. Most tizenhét éves, és szorgalmát, lelkesedését tapasztalva: lehet belőle pilóta.

- Édesapám is repült gyalogsárkánnyal. Megtetszett nekem is. Fent a gépen csak a légáramlat zenél, és óriási a szabadság. Vitorlázórepülő-versenyző leszek. Ehhez néhány vizsga még szükséges.

Az pedig nem kevés pénz, mint ahogy az illetékek, az orvosi engedélyek (pedig nem extrém sport a repülés), egyéb kiadások is a repülők pénztárcáját terhelik. De ők vállalják.

A klub vezetője tele van tervekkel. Folyamatos a géppark karbantartása, az épületek felújítása. És ami nagyon kellene még:

- Új motoros gép vásárlásán törjük a fejünket, de megnyugtató, hogy gépeink - mintegy tíz vitorlázó - állapota más klubokhoz viszonyítva nagyon jó. A repülőtér korszerűsítése is állandó feladatot jelent. Női vitorlázó Európa-bajnokságot szeretnénk rendezni, és jövőre szándékaink szerint több mint hat év után ismét lesz kétnapos repülőnap.

A nyüzsgés egyre nagyobb. Gépet tolnak ki a hangárból. Rövidesen felszáll egy vitorlázó. Környei József szemmel követi az eseményeket.

- Tudja, ha valaki nekem azt mondaná, hogy holnaptól ne tegyem be a lábam a repülőtérre, az nekem a véget jelentené. Most már csak hétvégeken repülök. Fent lassan elhagyom a reptér területét. Mielőtt megszakadna a rádiókapcsolat, elköszönünk egymástól: Jó leszállást! . Szabadok vagyunk. Én és a társam, a gép.Jövőre ismét megrendezika régen rendkívül népszerű Repülőnapot,és Európa-bajnokságról is álmodoznak

Az ötvenöt éves klub vezetésében márciusban nagy változások történtek. Az akkori értekezleten megfiatalodott a vezetőség. Vállalkozók, agilis emberek, a tagság döntött úgy, hogy a repülőtér tevékenységét fellendítik. Ettől kezdve lett vezetője a klubnak Vinczellér Imre.

- A taglétszámunk növekedett, visszajöttek a régi tagok, és már ott tartunk, hogy más klubokból is fogadunk repülőket, ha másért nem is, de a gépek tárolásáért. Mondhatom, egyre népszerűbbek vagyunk.

- Hogy állnak anyagilag? Van pénz a kasszában?

- Nem rózsás a helyzetünk. Annak idején a papírgyár és a vasmű jelentős mértékben támogatott bennünket, de ezek a források megszűntek. Tagdíjakból, szponzori támogatásból, különböző szolgáltatásokból élünk. Arra viszont büszke vagyok, hogy semmilyen tartozásunk nincs. A baracsi és a kisapostagi önkormányzattal - az ő tulajdonuk a reptér - nagyon jó a kapcsolatunk. Örökölt jogon használhatjuk a repülőteret.

Valamikor, több évtizeddel ezelőtt a klubban működött önálló motoros szakosztály, versenyeztek vitorlázórepülők, hőlégballonosok, sárkány- repülők is. Ma viszont már csak a vitorlázók és a motoros sárkányrepülők hasítják a levegőt.

- De most hétvégétől érdekes programot kezdünk - egészít ki Vinczellér Imre a felsorolást. - A Veszprém melletti Szentkirályszabadjáról költöznek hozzánk ejtőernyősök. Egy ottani cég üzemelteti a helikoptert, és arról ugranak ki szombaton reggeltől egész nap. És persze folyamatosan.

- Ők miért is jöttek ide?

- Egyre inkább megkedvelik a klubunkat. Ideális feltételeket tudunk biztosítani a repülőknek. Elkészült az autópálya, rövidesen átadják a Duna-hidat. Sőt, az engedélyezett repülési feltételeink is jobbak, mint másutt.

- Ez utóbbin, a feltételeken mit kell értenünk?

- Az országban szűkülnek a repülési lehetőségek. Az elsőség a honvédségé és a Malév vállalaté. Tehát az engedélyezés ettől függ. Nem véletlen, hogy a Malév sportklubja is nálunk nyitja meg táborát. Sőt, a dunakesziek is bennünket választottak. Kéthetes, bentlakásos táborokat szervezünk a bázison.

Geráth Károly szakosztályvezető, aktív vitorlázórepülő a jövő heti namzeti bajnokságra készül. A dunaújvárosiakat a két nagy tudású, rutinos repülő Kusta Péter és Meretei Zoltán, valamint ő képviseli. Meretei nemrég nyitrán a Pribina Kupán is elindult.

- Ez a kéthetes nemzeti bajnokság Szegeden lesz. A távolság és a gyorsaság dönt majd. Olyan százharminc kilométeres átlagsebességet lehet elérni, és száz-ötszáz kilométer távolságot tehet meg a pilóta. Ötven-hatvan indulót várnak Szegeden. A legsikeresebb versenyzők természetesen azok, akik a legtöbbet gyakorolnak, de én munka mellett repülök, így az idő annyi amennyi a gyakorlásra.

Geráth Károlytól megtudtuk még, hogy Őcsényben is lesz területi verseny, s aki ott kvalifikáltatja magát, az indulhat majd jövőre a nemzeti bajnokságban.

És most üljünk át a sárkányrepülők ülésébe. Persze, csak képletesen szólva. Ki ne hallott volna a klub büszkeségéről, nagy nevű versenyzőjéről, Thuróczy Endréről. Ő többszörös világbajnok, sokszoros magyar bajnok sárkányrepülő. És azt tervezi, hogy belátható időn belül lesz Dunaújvárosban is nemzetközi viadal. Egy versenyen viszont már túlvannak. Megrendezték a Menyhárt Éva Emlékversenyt, amelyen izraeli, német, holland, szlovák és cseh résztvevők is indultak. Lassan az augusztusi országos ejtőernyős versenyre is készülniük kell. Augusztus 11-12-én rendezik meg a Jamaica Kupát. Semmilyen egzotikumra ne gondoljanak. A repülőknek van stílusuk, még humoruk is. Emlékeznek a jamaikai bobversenyzőkre a téli olimpián? Nos, ők odahaza valamilyen fakordéllyal edzettek. Ez a viadal pedig szintén arról szól, hogy aki épp csak kezdő, pénze is van, meg lelkes is, sőt, a nadrágszára sem remeg, hát ugorjon.

Azt is megtudtuk, hogy a sárkányosok egyáltalán nem rivalizálnak a vitorlázókkal, remek köztük az együttműködés. És egy újabb terv: meghonosítanák a siklórepülést is. Mivel nincs hegygerincünk, ezer méteres csörlővel lehetséges lenne őket felrepíteni a magasba.

Türelmetlenség, vagy egy kis keserűség? Környei József oktató már nem versenyez, hatvanhárom éves, és nagyon boldog lenne, ha minél több fiatal jelentkezne a klubba.

- Csak megjegyzem, hogy nálunk nagyon sok Malév-pilóta kezdte megismerni a repülés gyönyörűségét. Erre büszkék is vagyunk. El-eljártunk a télen néhány dunaújvárosi középiskolába toborozni. Bevallom, nagyobb sikerre számítottunk. Persze vannak azért nagyon tehetséges fiataljaink is.

Az árnyékot adó fa alatt álldogálunk, és Környei József mindennek bizonyítására láthatóan keres valakit a szemével. Megtalálta. A gépek körül egy szorgoskodó fiatalembert szólít hozzánk.

Ő Breining Péter, aki három évvel ezelőtt baracsi gyerekként elbiciklizett a repülőtérre haverjaival. A pilóták nem zavarták el őket. Sőt, beetetésnek egy kis sétarepülésre is elvitték a srácokat. Péter ott is ragadt. Ez három évvel ezelőtt történt. Most tizenhét éves, és szorgalmát, lelkesedését tapasztalva: lehet belőle pilóta.

- Édesapám is repült gyalogsárkánnyal. Megtetszett nekem is. Fent a gépen csak a légáramlat zenél, és óriási a szabadság. Vitorlázórepülő-versenyző leszek. Ehhez néhány vizsga még szükséges.

Az pedig nem kevés pénz, mint ahogy az illetékek, az orvosi engedélyek (pedig nem extrém sport a repülés), egyéb kiadások is a repülők pénztárcáját terhelik. De ők vállalják.

A klub vezetője tele van tervekkel. Folyamatos a géppark karbantartása, az épületek felújítása. És ami nagyon kellene még:

- Új motoros gép vásárlásán törjük a fejünket, de megnyugtató, hogy gépeink - mintegy tíz vitorlázó - állapota más klubokhoz viszonyítva nagyon jó. A repülőtér korszerűsítése is állandó feladatot jelent. Női vitorlázó Európa-bajnokságot szeretnénk rendezni, és jövőre szándékaink szerint több mint hat év után ismét lesz kétnapos repülőnap.

A nyüzsgés egyre nagyobb. Gépet tolnak ki a hangárból. Rövidesen felszáll egy vitorlázó. Környei József szemmel követi az eseményeket.

- Tudja, ha valaki nekem azt mondaná, hogy holnaptól ne tegyem be a lábam a repülőtérre, az nekem a véget jelentené. Most már csak hétvégeken repülök. Fent lassan elhagyom a reptér területét. Mielőtt megszakadna a rádiókapcsolat, elköszönünk egymástól: Jó leszállást! . Szabadok vagyunk. Én és a társam, a gép.Jövőre ismét megrendezika régen rendkívül népszerű Repülőnapot,és Európa-bajnokságról is álmodoznak

Az ötvenöt éves klub vezetésében márciusban nagy változások történtek. Az akkori értekezleten megfiatalodott a vezetőség. Vállalkozók, agilis emberek, a tagság döntött úgy, hogy a repülőtér tevékenységét fellendítik. Ettől kezdve lett vezetője a klubnak Vinczellér Imre.

- A taglétszámunk növekedett, visszajöttek a régi tagok, és már ott tartunk, hogy más klubokból is fogadunk repülőket, ha másért nem is, de a gépek tárolásáért. Mondhatom, egyre népszerűbbek vagyunk.

- Hogy állnak anyagilag? Van pénz a kasszában?

- Nem rózsás a helyzetünk. Annak idején a papírgyár és a vasmű jelentős mértékben támogatott bennünket, de ezek a források megszűntek. Tagdíjakból, szponzori támogatásból, különböző szolgáltatásokból élünk. Arra viszont büszke vagyok, hogy semmilyen tartozásunk nincs. A baracsi és a kisapostagi önkormányzattal - az ő tulajdonuk a reptér - nagyon jó a kapcsolatunk. Örökölt jogon használhatjuk a repülőteret.

Valamikor, több évtizeddel ezelőtt a klubban működött önálló motoros szakosztály, versenyeztek vitorlázórepülők, hőlégballonosok, sárkány- repülők is. Ma viszont már csak a vitorlázók és a motoros sárkányrepülők hasítják a levegőt.

- De most hétvégétől érdekes programot kezdünk - egészít ki Vinczellér Imre a felsorolást. - A Veszprém melletti Szentkirályszabadjáról költöznek hozzánk ejtőernyősök. Egy ottani cég üzemelteti a helikoptert, és arról ugranak ki szombaton reggeltől egész nap. És persze folyamatosan.

- Ők miért is jöttek ide?

- Egyre inkább megkedvelik a klubunkat. Ideális feltételeket tudunk biztosítani a repülőknek. Elkészült az autópálya, rövidesen átadják a Duna-hidat. Sőt, az engedélyezett repülési feltételeink is jobbak, mint másutt.

- Ez utóbbin, a feltételeken mit kell értenünk?

- Az országban szűkülnek a repülési lehetőségek. Az elsőség a honvédségé és a Malév vállalaté. Tehát az engedélyezés ettől függ. Nem véletlen, hogy a Malév sportklubja is nálunk nyitja meg táborát. Sőt, a dunakesziek is bennünket választottak. Kéthetes, bentlakásos táborokat szervezünk a bázison.

Geráth Károly szakosztályvezető, aktív vitorlázórepülő a jövő heti namzeti bajnokságra készül. A dunaújvárosiakat a két nagy tudású, rutinos repülő Kusta Péter és Meretei Zoltán, valamint ő képviseli. Meretei nemrég nyitrán a Pribina Kupán is elindult.

- Ez a kéthetes nemzeti bajnokság Szegeden lesz. A távolság és a gyorsaság dönt majd. Olyan százharminc kilométeres átlagsebességet lehet elérni, és száz-ötszáz kilométer távolságot tehet meg a pilóta. Ötven-hatvan indulót várnak Szegeden. A legsikeresebb versenyzők természetesen azok, akik a legtöbbet gyakorolnak, de én munka mellett repülök, így az idő annyi amennyi a gyakorlásra.

Geráth Károlytól megtudtuk még, hogy Őcsényben is lesz területi verseny, s aki ott kvalifikáltatja magát, az indulhat majd jövőre a nemzeti bajnokságban.

És most üljünk át a sárkányrepülők ülésébe. Persze, csak képletesen szólva. Ki ne hallott volna a klub büszkeségéről, nagy nevű versenyzőjéről, Thuróczy Endréről. Ő többszörös világbajnok, sokszoros magyar bajnok sárkányrepülő. És azt tervezi, hogy belátható időn belül lesz Dunaújvárosban is nemzetközi viadal. Egy versenyen viszont már túlvannak. Megrendezték a Menyhárt Éva Emlékversenyt, amelyen izraeli, német, holland, szlovák és cseh résztvevők is indultak. Lassan az augusztusi országos ejtőernyős versenyre is készülniük kell. Augusztus 11-12-én rendezik meg a Jamaica Kupát. Semmilyen egzotikumra ne gondoljanak. A repülőknek van stílusuk, még humoruk is. Emlékeznek a jamaikai bobversenyzőkre a téli olimpián? Nos, ők odahaza valamilyen fakordéllyal edzettek. Ez a viadal pedig szintén arról szól, hogy aki épp csak kezdő, pénze is van, meg lelkes is, sőt, a nadrágszára sem remeg, hát ugorjon.

Azt is megtudtuk, hogy a sárkányosok egyáltalán nem rivalizálnak a vitorlázókkal, remek köztük az együttműködés. És egy újabb terv: meghonosítanák a siklórepülést is. Mivel nincs hegygerincünk, ezer méteres csörlővel lehetséges lenne őket felrepíteni a magasba.

Türelmetlenség, vagy egy kis keserűség? Környei József oktató már nem versenyez, hatvanhárom éves, és nagyon boldog lenne, ha minél több fiatal jelentkezne a klubba.

- Csak megjegyzem, hogy nálunk nagyon sok Malév-pilóta kezdte megismerni a repülés gyönyörűségét. Erre büszkék is vagyunk. El-eljártunk a télen néhány dunaújvárosi középiskolába toborozni. Bevallom, nagyobb sikerre számítottunk. Persze vannak azért nagyon tehetséges fiataljaink is.

Az árnyékot adó fa alatt álldogálunk, és Környei József mindennek bizonyítására láthatóan keres valakit a szemével. Megtalálta. A gépek körül egy szorgoskodó fiatalembert szólít hozzánk.

Ő Breining Péter, aki három évvel ezelőtt baracsi gyerekként elbiciklizett a repülőtérre haverjaival. A pilóták nem zavarták el őket. Sőt, beetetésnek egy kis sétarepülésre is elvitték a srácokat. Péter ott is ragadt. Ez három évvel ezelőtt történt. Most tizenhét éves, és szorgalmát, lelkesedését tapasztalva: lehet belőle pilóta.

- Édesapám is repült gyalogsárkánnyal. Megtetszett nekem is. Fent a gépen csak a légáramlat zenél, és óriási a szabadság. Vitorlázórepülő-versenyző leszek. Ehhez néhány vizsga még szükséges.

Az pedig nem kevés pénz, mint ahogy az illetékek, az orvosi engedélyek (pedig nem extrém sport a repülés), egyéb kiadások is a repülők pénztárcáját terhelik. De ők vállalják.

A klub vezetője tele van tervekkel. Folyamatos a géppark karbantartása, az épületek felújítása. És ami nagyon kellene még:

- Új motoros gép vásárlásán törjük a fejünket, de megnyugtató, hogy gépeink - mintegy tíz vitorlázó - állapota más klubokhoz viszonyítva nagyon jó. A repülőtér korszerűsítése is állandó feladatot jelent. Női vitorlázó Európa-bajnokságot szeretnénk rendezni, és jövőre szándékaink szerint több mint hat év után ismét lesz kétnapos repülőnap.

A nyüzsgés egyre nagyobb. Gépet tolnak ki a hangárból. Rövidesen felszáll egy vitorlázó. Környei József szemmel követi az eseményeket.

- Tudja, ha valaki nekem azt mondaná, hogy holnaptól ne tegyem be a lábam a repülőtérre, az nekem a véget jelentené. Most már csak hétvégeken repülök. Fent lassan elhagyom a reptér területét. Mielőtt megszakadna a rádiókapcsolat, elköszönünk egymástól: Jó leszállást! . Szabadok vagyunk. Én és a társam, a gép.Jövőre ismét megrendezika régen rendkívül népszerű Repülőnapot,és Európa-bajnokságról is álmodoznak