Nem fontos a biztonság

Sanghajban engedély nélkül dolgozó hegesztők okozták a 28 emeletes lakóépületet lángba borító tüzet, Újdelhiben pedig a monszunesők vagy egy engedély nélkül felhúzott új emelet gyengítette meg úgy az ötszintes épületet, hogy összeomoljon. A két tragédiában legalább 119 ember vesztette életét.

Az indiai és a kínai városok szédítő sebességgel növekedtek az utóbbi néhány évtizedben, köszönhetően a középosztályt felduzzasztó és a jobb életkörülményekre vágyó vidékiek tömegét a városokba vezető fejlődésnek. Valóságos építkezési láz kezdődött, és lanyhulásnak egyelőre semmi jele.
A sanghaji tűz körülményeit vizsgálók azt mondják, hogy az engedély nélkül hegesztők rosszul használták felszerelésüket, s véletlenül okozták a 28 emeletes épületben gyorsan elharapózó tüzet. A rendőrség nyolc személyt letartóztatott az 53 személy halálát és 70 sebesülését okozó tragédiáért.

A 66 halálos áldozatot követelő újdelhi tragédia helyszínének környékén lakók szerint az ötemeletes ház tulajdonosa engedély nélkül új emeletet épített a 15 éves házra, hogy több vidékről beköltöző családot tudjon elhelyezni. Hivatalos közlés szerint a monszunesők is meggyengíthették a szerkezetet.
Maria Chen, egy vállalat-irányítási és technológiai segítségnyújtásra szakosodott, a virginiai Fairfaxben működő vállalat kínai munkatársa szerint az építkezések felgyorsulása elkerülhetetlenül olyan tragédiákhoz vezet, mint a sanghaji tűz. A probléma részben a méretekből származik. Kínában évente 2 milliárd négyzetméternyi építmény készül el, ami ötvenszerese Manhattan teljes irodaállományának  mondja, hozzátéve, hogy mindehhez gyönge biztonsági szabályok társulnak, s a fejlesztőknek az a vágya, hogy gyorsan keressenek pénzt.

India és Kína élesen eltérő módon érte el a gyors növekedést. Kína állami irányítású kapitalizmusára a központi direktívák és az óriási infrastrukturális beruházások jellemzők. Az indiai urbanizáció kaotikusabban, a magánvállalkozás nagyobb arányú szerepvállalásával zajlik. Mindkét országra jellemző azonban az építés rossz minősége, a laza építési szabályok és az általános korrupció.
Indiában ennek az lett az eredménye, hogy a csillogó üveg-acél paloták túlzsúfolt alacsony épületek s viskók tengeréből emelkednek ki. Gátlástalan építési vállalkozók semmibe veszik a törvényeket, lelkiismeretlen kormánytisztviselők pedig szemet hunynak az illegális építkezések és a rossz minőség fölött, amire az olcsó építmények iránti hatalmas igény ösztönöz.

 
Újdelhiben, ahol az égbe szökő telekárak növekedését lehetetlen kontrollálni, az építők engedély nélkül új emeleteket húznak építményeikre, vagy lefizetik a hivatalnokokat, hogy szemet hunyjanak a szabálysértések fölött, miként az a környéken lakók szerint a most összeomlott épület esetében is történt.
A Lalita Park nevű zsúfolt negyedben, ahol a tragédia bekövetkezett, egy közeli épületből ki kellett költöztetni a lakókat, mert a pincét víz árasztotta el, és tartani lehet a ház összeomlásától.

Kínában az olyan hatalmas metropolisokban, mint Peking és Sanghaj, a telekárak szintén rendkívül megnőttek, a lakók pedig gyakran aggódnak azért, hogy a gyorsan felhúzott csillogó új épületek mennyire lesznek tartósak.
Tavaly Sanghajban összeomlott egy már majdnem kész 13 szintes lakóház. Egy föld alatti garázs építése gyengíthette meg a szerkezetet, s okozhatta a bajt.
A régi épületek energiatakarékossági célzattal, a melegházhatás mérséklésének szándékával történő felújítására vonatkozó ambiciózus kormányzati tervek szintén növelik az építési lázat.

A sanghaji tűzoltóság vezetőjének elmondása szerint a legutóbbi tűz a könnyen lángra lobbanó műanyag fóliával borított bambuszállványzat mentén harapózott el. Az 1990-es években elkészült épületet a hőszigetelés korszerűsítésének munkálatai miatt állványozták fel.
 
Az építkezések gyarapodása miatt Kínában nagy szükség van építőmunkásokra, akiknek a szaktudásával azonban komoly gondok vannak  mondja Li Hua mérnök, az Építéskutatási Akadémia munkatársa. Szerinte az építők zöme vidékről a városba települt, szakképzetlen, a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyó ember. A többszintű alvállalkozói rendszer is gyengíti az ellenőrzést.

A 53 sanghaji áldozat közül 26 esetben azonosították az elhunytakat DNS-minták segítségével. Összesen 126 a sérültek száma, közülük jelenleg 70-en állnak kezelés alatt, 15-nek az állapota továbbra is kritikus, többségük füstmérgezéstől, légúti égéstől szenved, sokuknak rendellenes a szívműködése. Vannak, akik egyelőre nem tudnak beszélni. A hozzátartozókkal, valamint azok közül is többekkel, akik a tragédiát végignézték, pszichológusok foglalkoznak.