Lehet valaki akár vaságyastól 40 kilós nő, megvédheti magát

Tóth Tamara nem a vaságyas típus bár, de a kedves, halk szavú egészségügyisről úgy is nehezen hinnénk el, hogy simán elintézne egy férfi támadót, ha mindeközben tudjuk, hogy női önvédelmi foglalkozásokat tart Budapesten, és néhány hete Székesfehérváron is. Nyílt tekintete és őszinte kommunikációja ugyanis nehezen hozható össze az agresszióval, bár az is igaz, vészhelyzetben a legjobb kommunikáció sem hoz feltétlenül sikert. A női önvédelmi technikát éppen ezért ajánlatos mindenkinek elsajátítania, ahogy ő is mondani szokta: sohasem tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk, de inkább sohase legyen rá szükségünk...

Tamara éppen egy oldalról indított fojtogatásból szabadulást mutat meg – a szorításból kibújva a megtámadott nő lélegzethez juthat és könyökkel, térddel, a tenyér alsó felével visszavághat támadója gyenge pontjaira, legyen a másik bár sokkal erősebb. Fotó: Molnár Artúr

– Az egészségügy területén is leginkább a mentőzés érdekelt mindig és ez volna álmaim célja, hogy magam is ott dolgozzak – mesél a kezdetekről Tamara. – Sajnos nem csak civilként, hanem mentősként is nagy szükség lehet az önvédelemre, főleg nőként. Elkezdtem érdeklődni az önvédelmek iránt és a neten való keresgélés során belebotlottam Szaszkó Olivér, a Tactical CQC alapítójának és vezetőjének egyik riportvideójába, ami nagyon érdekesnek tűnt, főleg, amit a rendszerről és az önvédelemről mesélt, ezután lementem egy edzésre kipróbálni. Olyan nagy hatással volt rám, hogy jelentkeztem női instruktorképzésükre, majd sikeres vizsgatételem után többek között Székesfehérváron is oktatni kezdtem.

A Tamara által is oktatott rendszert kidolgozói három ágra bontották: mást kell tanítani egy jó fizikumú férfinek, mást egy törékeny nőnek és persze megint mást egy gyereklánynak például – ugyanis létezik gyerekeknek szóló óra is, igaz, egyelőre csak a fővárosban.

Kuti Péternek, a honi oktatási igazgatónak is megemlítem, hogy sajtós (férfi) kollégáim némelyike kifejezetten feleslegesnek ítélte, hogy ilyen tanfolyamra járjak. Péter szerint a mai támadók – hasonlatosan az állatvilágban tapasztaltakhoz – a félénken viselkedő és bizonytalan emberekre csapnak le, így a női önvédelmi edzésen fontos azt a kiállást is elsajátítani, amivel egy nő bátran, egyenesen, félelem nélkül sétálhat végig ma az utcán.

– A hölgyeket megtanítjuk arra, hogy soha ne akarjanak birkózni, illetve leállni, verekedni az erősebb, agresszívabb támadóval, hanem szükség esetén, ha már nem tudnak menekülni a helyszínről, akkor az úgynevezett gyenge pontokat támadják, melyeket nem nagyon tudnak megedzeni az emberek. Ezek a pontok a térd, lágyék, arc, illetve azon belül is az orr – de akár egy szembe nyúlás is hatásos akció lehet!

A trénerek szerint gyáva ember nincs, legfeljebb tapasztalatlan. Éles helyzetben sokan egyszerűen lemerevednek, bestresszelnek (érthetően), az ilyenkor szokásos állapotok (csőlátás, pánik, nehéz légzés) elkerülésére is vannak megtanulható módszerek.

– „Szégyen a futás, de hasznos" – szokták mondani, ezzel részben egyetértek, elfutni és elkerülni a problémát mindig sokkal hasznosabb, mint konfrontálódni a támadóval és megsérülni – hangsúlyozza Péter. – Ám az, aki képes felismerni a helyzetet, el tud menekülni és biztonságban hazaérkezni, az a legbölcsebb emberek közül való!

HOGYAN VÉDJE MAGÁT A GYEREK?

Sok szülő aktuális kérdése ez, hiszen hamarosan korán sötétedik. A gyerekeknek tanított önvédelem során önfegyelemre, társakkal szembeni önvédelemre oktatnak, játékos formában. Illetve arra, hogyan lehet felismerni az „ártó" felnőtteket, és hogyan tudnak segítséget kérni más felnőttektől egy támadás során, a személyleírás adással együtt.