2019.03.05. 14:44
Mennyibe fog kerülni egy lakás 2020-ban?
Hatalmas felívelés után van a magyar lakáspiac, és sokakat érintő kérdés, folytatódik-e a drágulás, vagy ‘beállnak’, netán mérséklődnek az árak?
Mindez érdekes mindazoknak, akik ezen a területen fektetnének be, esetleg lakásfelújítási hitel segítségével emelnék ingatlanuk értékét, hogy aztán kiadják vagy eladják azt. Milyen kilátások elé néz a kiadási és értékesítési szegmens?
Már évek óta izgalomban tartják a befektetőket és ‘civil’ lakásvásárlókat a nehezen kiszámítható folyamatok ezen a területen. 2019 elején olyan magasan szárnyalnak az árak, amit korábban kevesen mertek prognosztizálni.
Amit a piacról tudni lehet jelenleg, hogy befektetők ezrei játszanak az áremelkedésre, és vettek, vesznek ezért lakást – feljebb pörgetve az árszintet, akárcsak a tőzsdén.
Alapvetően a régi lakások vásárlása most a ‘sláger’, amelyekbe kicsit befektetve a felújítási költség sokszorosát lehet nyerni.
Ennek a tevékenységnek csak a felújító brigádok korlátos száma és szaktudása szab határt; itt a profi befektetők vannak előnyben, akiknek megvannak a kapcsolataik és mélyen a zsebükbe tudnak nyúlni, ha kell.
A kínálat az új lakások terén nő, kereslet a régiekre van
A legizgalmasabb kérdés persze az, meddig emelkedhetnek az árak tovább? A kínálat bővülése a drágulás növekedése ellen hat.
Az alapblog.hu cikke szerint 2019-ben 20 000 új lakás átadását tervezik Budapesten, ami komoly adat azt nézve, hogy 2009-2017 közt, tehát 8 év alatt összesen 32 665 lakást adtak át. A nagyjából 900 ezres lakásállományhoz képest tehát 2 százalékos bővülést jelent a 2019-re előirányzott átadások száma. Ez pedig nem igazán hozhat ingatlan ár esést.
A lakásár drágulást több tényező is támogathatja:
A megvásárolt, lakhatóvá alakított ingatlanok jelentős része idehaza a kiadási piacra kerül, amíg nem érdemes túladni rajta.
A Bloomberg elemzője szerint Budapesten a lakások 12 százaléka áll jelenleg üresen. Kínában például ezzel szemben 22 százalék áll kihasználatlanul, ám ott amolyan aranytömbként használják az ingatlanokat a befektetők: nem nyúlnak hozzá, nem költöztetnek bele lakókat, akik esetleg állagromlást okoznának, vagy akikre időt és esetenként pénzt kellene fordítani.
A kínai modellben tehát az érintetlen lakást tartják értéknek, és lemondanak a bérleti díjról cserébe azért, hogy nincs utólagos felújítási költség.
Ez a gondolkodás kihathat egyébként a budapesti piacra annyiban, hogy sok befektető az ázsiai országból érkezik.