2019.10.15. 15:46
Amerikában életmód a költözködés, nálunk alacsony a társadalmi mobilitás
Egy friss kimutatás szerint Florida állam egyre népszerűbb azok között az amerikai munkavállalók között, akik munkahelyváltás vagy valamilyen más okból az új lakóhely mellett döntenek. Az adatok rávilágítottak arra is, hogy a költözők között a korábbiakhoz képest 12 százalékkal több hitelkérelem érkezett be lakásvásárlás céljaira. Amerika lakossága mindig is híres volt a társadalmi mobilitásról, főleg ha a munkahelyváltás indokolta a belső mozgást. Ilyenkor az amerikaiak többsége – az érthető távolságok miatt – általában a szomszédos államokat választja, ha költözésre szánja el magát. De nézzük mi a helyzet magyar vonatkozásban!
Nem csak történelmi okok vannak!
Közismert, hogy a magyar társadalom röghöz kötött. Nyilván megvannak a történelmi okai annak, hogy a munkavállalás szempontjából a magyar munkaerőpiacon meglehetősen visszafogott az ilyen jellegű mozgás, igaz történt némi elmozdulás ezen a területen is. Hosszú-hosszú évek óta foglalkoznak a kérdés tisztázásával kutatócégek, keresik a választ arra a kérdésre: vajon milyen okokra vezethető vissza e mobilitás-hiány. A nyugati társadalmakban a globalizáció térhódításával az egyre kiélezettebb munkaerő-piaci verseny eredményeképp a munkavállalók otthona ma már relatív fogalom. A külföldi vagy éppen magyar tulajdonban lévő hazai cégek folyamatosan keresik azokat a jó kvalitású szakembereket, akikre egyrészt szükségük van, másrészt a kölcsönösen gyümölcsöző szakmai kapcsolat jegyében akár készek egészen különleges feltételeket szabni a munkavállalóknak.
Kereslet és kínálat – úgy tűnik nem elég a mobilitás növekedéséhez
Néhány éve változott a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon, ugyanis míg az ország észak-nyugati felén munkaerőhiány, addig az észak-keleti országrészben munkaerő túlkínálat van. Égetően szükség lenne tehát arra, hogy pozitív értelemben változzon a lakosság mobilizációs . Nagy kérdés persze, hogy a munkaerő piaci kereslet-kínálat vajon meg tudja-e mozgatni azt a történelmi léptékekben mérhető társadalmi beidegződést, amely ilyen értelemben hatással van a munkaerő-piaci folyamatokra.
A magyar munkavállalók a mobilitás mérlegén
Kétségtelen tény, hogy a magyar munkavállalók fizikai értelemben is ott szeretnek tartózkodni, ahol a lakóhelyük van, közel a családjukhoz és ahhoz a számukra ismert és otthont jelentő tágabb közegben, ahol a szabadidejüket is eltöltik. A munka-erőpiac elméleti törvényszerűségei szerint a szabad kapacitású munkaerő oda áramlik, ahol a magasabb bérek és az ezért vásárolható szolgáltatások az egyén számára megszerezhetőek. A munkaerő mobilisságához tehát az infrastruktúrának is megfelelőnek kell lennie ehhez. Tudományos szociológiai kutatások igazolják, hogy a vidéki emberek a minimálbér hatására koncentrálnak, a költözést motiváló változóként a városi bérek és a vidéki bérek várható különbségét használják. Nem túlzás azt állítanunk, hogy döntően utóbbi az, ami alapján a költözést mérlegelő egyén meghozza döntését. Amennyiben egy kisebb településhez közeli város munkaadói nagyobb béreket kínálnak, a munkaerő áramlása egy bizonyos mértékig megindul a városokba. A munkavállalói mobilitás növelése érdekében a munkaadók hazánkban is egyre szélesebb körben törekszenek arra, hogy különféle munkavállalói programjaikkal elősegítsék a folyamatot. A hazai nagyvállalatok és cégek mobilitás elősegítésére fordított energiája tehát az elmúlt évtizedben jelentősen bővült. A munkáltatók ugyanis egyre szélesebb körben alkalmaznak mobilitást támogató programokat, amelyeknek céljaira is rákérdeztek. Az eredmények megegyeztek a korábbi, 2014. és 2015. évi kutatások eredményével, mely szerint továbbra is legfontosabb szempontja a munkavállalói igénynek kielégítését és a munkavállalói lojalitás erősítését szolgálja.
