Milyen hatással van a gyermekbántalmazás az idegrendszerre?

Bár a családtagok szeretnek sok időt együtt tölteni, a túlzott összezártság mégis rossz hatással lehet rájuk. Ugyanis ilyenkor a frusztrációt, a stresszt előfordulhat, hogy egymáson vezetik le, köztük a gyerekeken. A bántalmazott kisgyerek pedig hiába megy óvodába vagy iskolába, esetleg végez szabadidős tevékenységet, könnyen előfordulhat hogy itt is traumatikus élményekkel gazdagodik.

Sajnos a gyermekbántalmazás már évszázadok óta jelen van szinte minden kultúrában. A bántalmazók úgy gondolják, hogy a gyermek nincs tudatában a történteknek és később emlékezni sem fog rá. Ebben azonban hatalmasat tévednek. Mai cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy milyen hatása van a gyermekbántalmazásnak az idegrendszerre.

Tudnivalók a gyermeki agyról

Mivel a gyermek folyamatosan fejlődik, így az agya is rendkívül könnyedén alakítható, és érzékenyen reagál mindenféle hatásra. Emiatt van az, hogy ebben a korban sokkal könnyebben tanulnak és nagy mértékben fejlődnek készségeik, képességeik. Ha megfelelő gondoskodás éri a kicsit, akkor normál módon fejlődik az idegrendszere is. Ha azonban egy korai trauma éri, akkor az maradandó károsodásokhoz vezethet.

A gyermeki agy reakciója a bántalmazásra

A bántalmazás lehet egyszeri, de akár folyamatosan is fennállhat. Előfordulhat az is, hogy a szülők közül csak az egyik bántalmazza a gyermeket, viszont a másik nem mer semmiféle lépést tenni. Ebben az esetben sem szabad habozni, ma már számos olyan fórum van, ahol anonim módon kérhet segítséget. Ha problémája van, keresse fel az Onlinepszichológus.net oldalát!

A gyerek a bántalmazásra számtalan módon reagálhatnak. Előfordulhat, hogy lefagynak, vagy maguk is agresszívvé válnak, esetleg tanulási problémákkal küzdenek.

Igen gyakori, hogy a traumatizált gyerekek bármilyen stresszgatásra erősen reagálnak. Az ilyen gyerekek figyelme könnyen elterelhető, még nyugodt állapotban is magas a pulzusuk és rendszertelen az alvásuk. Általában őket szokták hiperaktív, figyelemhiányos, viselkedészavaros jelzőkkel illetni. Felnőttként valószínűsíthetően szorongóak lesznek, és valamely függőségtől fognak szenvedni.

Végül a bántalmazásra egy disszociatív állapot kialakulásával is reagálhatunk. Ilyenkor a bántalmazott egy képzelt világba kerül, ettől a fájdalma csökken. Ez azért veszélyes, mert eltávolít a valóságtól. Rögzülhet ez a viselkedés. Ahhoz, hogy ezt elérje, tudatmódosító szereket, vagy önsértést is képes alkalmazni, amellyel csak még inkább távol kerül a valódi világtól.

A bántalmazás a viselkedésre is hatással van. Nagyon gyakori, hogy a gyermekkorban bántalmazott személy később ő maga is bántalmazóvá válik. Ezért még inkább fontos, hogy minél hamarabb felismerjük a problémát és megoldást keressünk rá.