Gilisztahumusz, a fekete arany

A gilisztahumuszról magasztos ódákat zengeni nem túlzás. A trágyával ellentétben soha nem égeti meg a növényt, és olyan koncentrált, hogy arányaiban sokkal kevesebb is elegendő. A rendszeresen képződő háztartási konyhai hulladékból csodálatos gilisztahumuszt készíthetünk - egy kis odafigyeléssel teljesen problémamentesen.

A komposztáláshoz köthető rémtörténetek, kudarcok abból erednek, hogy nem megfelelő módszerekkel, alapvető ismeretek hiányában, hanyagul fogunk hozzá. Ellenkező esetben viszont olyan sikerben lehet részünk, aminek csodájára járnak még a laikusok is.

A fekete arany és "akik" készítették - a giliszták lakásban is jól érzik magukat
Fotó: a szerző

A gilisztahumusz előállítására legjobb az időjárástól védett, zárt hely. A vörös trágyagiliszta a legjobb faj, szerencsére horgászboltokban is többnyire ez kapható, így beszerzése gyerekjáték.

Amire szükség van a humusz készítéséhez: legalább 15 literes műanyag vödör szorosan záró fedővel, tálca, újság- vagy kartonpapír, víz és maguk a giliszták. A vödör falát nagyon sűrűn ki kell fúrni, minél több a lyuk, annál jobb, a gilisztáknak kell a levegő. Ha jól érzik magukat soha nem fognak kimászni, akkor sem, ha kiférnek. A kilyuggatott vödörben helyezzük el felcsíkozott papírt. Vigyázat, fényes papírokat ne használjunk! A vödör sose legyen tele, ha félig van, az ideális. A papírra rákerülhetnek a giliszták. 15 literes vödörbe jól meglesz 200 szál giliszta. Nedvesítsük be a keveréket, végül lezárva helyezzük el a vödröt egy tálcán.

Bármilyen, nem feldolgozott, nyers, növényi eredetű hulladékot eltüntetnek, kivéve ha az fás vagy túl savas (citrusok). A legpraktikusabb, ha heti egyszer adunk a komposztba kevés vízzel összeturmixolt maradékot. Inkább kevesebbet, a rothadás a legfőbb ellenség.

A jó állapotú komposzt semmilyen stádiumában nem büdös, inkább kellemes erdei föld illatú. A megfelelő nedvesség, ha egy marék anyagból max. 5-6 csepp víz facsarható ki. Havonta érdemes átforgatni, ellenőrizni a vödör tartalmát. A giliszták saját testtömegüknek megfelelő humuszt állítanak elő naponta, így pár hónap után lehet is "szüretelni".

Egy kis befektetett munkával rendszeresen juthatunk az amúgy kidobásra ítélt hulladékból tökéletes minőségű növényi táptalajhoz. Akár kiskertbe, akár szobanövények földjéhez adva tökéletesen kiválthatjuk vele a műtrágyázást.