2017.02.08. 20:48
Egy jó erős feketét?
Dunaújváros - A modern nyugati világ része lett a kávéfogyasztás.
Mi élvezeti cikként isszuk, leginkább élénkítőhatása miatt. Csak úgy a tudomány kedvéért, a kávét a természeti népek mind a mai napig gyógynövényként tartják számon. Tisztában vannak vizelethajtó és élénkítő hatásával, ki is használják. A Föld nyugatabbik felén időnként túl is misztifikáljuk talán, de hogy egész kultuszt teremtettünk köré az kétségtelen. Hatását úgy fejti ki, hogy a hasi ereket szűkíti, az agyi ereket tágítja. Persze nem vagyunk egyformák, és van, akinél egyszerű értágító hatása van.
Aki ilyen típus, az egy kávé után jóízűt alszik, mert leesik a vérnyomása.A magas vérnyomásra közel sincs olyan hatása, mint ahogy az a közhiedelemben tartják, mert napi három kávé elfogyasztása maximum 10 Hgmm-el emeli a vérnyomást. Íze pedig nem az erősségétől függ, hanem a pörköléstől. Ha jobban meg van égetve, keserűbb. Igazán sok koffein a hosszú kávéban van. Logikus is, mert ha lassan, sok víz folyik át a kávéőrleményen, akkor sok hatóanyagot old ki belőle.Tehát az Olasz ristretto, bármilyen keserű is, nem sok koffein van benne. Ezért ihatnak belőle naponta bármennyit.
A rövid találkozóknak lett elegáns itala a kávé, és a nyugati világban ezzel kínálják a vendéget, ha a vendéglátónak jobb nem jut az eszébe. Tulajdonképpen minden alkalomra megfelelő, meg is teremtettük ennek kultúráját, hiszen a kávéházak a társasági élet központi részét képezik. Kínálják habbal, hab nélkül, tejjel vagy feketén. Ihatjuk kapuccsinónak, vagy latte-nak, esetleg kérhetjük machiatóként. Időnként tesznek mellé cukrot vagy kekszet, a tetejére csokit vagy fahéjat, csak a hely eleganciája és fantáziája szab határokat az elkészítési lehetőségeknek.
Rég elfelejtettük már, hogy a kávé valamikor gyógynövényként indult világhódító útjára.