Ország-világ

2021.05.19. 10:19

Varga Mihály: az újraindítás költségvetése a 2022-es büdzsé

A 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése, a tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés tervezetét bemutatva az Országgyűlés szerdai ülésén.

Budapest, 2021. május 19. Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart a Magyarország 2022. évi központi költségvetésérõl szóló javaslat általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. május 19-én. Mögötte Jakab István, a parlament fideszes alelnöke. MTI/Szigetváry Zsolt

Forrás: MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt

A tárcavezető kiemelte: a jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni – jelentette ki.

Megfogalmazása szerint, ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja azt szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani azt, sőt lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni.

Varga Mihály pénzügyminiszter expozéját tartja Országgyűlésben
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Varga Mihály hangsúlyozta: a családok és a vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak. A cél az, hogy

2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon,

a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják – mondta.

Állami Számvevőszék: rugalmasság az újraindításban

A 2022-es költségvetés rugalmasságot biztosít Magyarország számára, épít az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseire és olyan területeket helyez előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a kilábalást a válságból – mondta a parlamenti vitájában az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint

a büdzsé nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt,

azaz egyfajta modernizáció van a költségvetésben.

Az államadósság-szabály teljesülése, valamint a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövidtávon is jelentős versenyelőnyt jelent Magyarország számára – hangsúlyozta. Előrevetítette a beruházások további növekedését, de arra is kitért: számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.

Kovács Árpád (balról), a Költségvetési Tanács elnöke, Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék alelnöke és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Költségvetési Tanács: indokolt a hiány és az államadósság markánsabb csökkentése

A Költségvetési Tanács (KT) tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt a testület az egyensúly gyorsabb helyreállása és a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében továbbra is indokoltnak tartja a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését – mondta a KT elnöke szerdán, a jövő évi büdzsé parlamenti vitájában.

Kovács Árpád kifejtette: a tanács a gazdasági újraindítás eszközeinek méltánylása mellett úgy látja, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt.

A tanács célszerűnek látná egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételekhez kötni,

és a tervezett összegeket csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra ténylegesen szükség van. Ily módon kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani, nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül – magyarázta a szakember.

Fidesz: minden magyar nyertese lehet Magyarország fejlődésének

Bánki Erik, a Fidesz egyik vezérszónoka
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A jövő évi büdzsé tervezetéről folytatott vitában Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: ez Magyarország újraindításának költségvetése. A járvány gazdasági kihívásaira sikeres választ adtak, széleskörű gazdaságvédelmi programot indítottak, amelynek legfontosabb célja a munkahelyek megvédése volt – emlékeztetett. Hozzátette:

jó esély van arra, hogy Magyarország a járvány utáni új korszak nyertesei közé tartozzon.

Bánki Erik hangsúlyozta: a járvány után a legfontosabb feladat a gazdaság újraindítása, a családok és a vállalkozások segítése, a munkahelyteremtő beruházások támogatása, az egészségügy és az oktatás támogatása, mert így lendületet adhatnak a gazdaságnak. A Fidesz képviselői támogatják a kormány ambiciózus célkitűzéseit – jelentette ki.

Szűcs Lajos (Fidesz) azt mondta: a 2022-es költségvetés tervezhető, következetes és betartható. A kormány a tervezetet idén is tavasszal nyújtotta be a kiszámíthatóság jegyében, ennek jelentősége pedig a járvány okozta nehezebb időkben felértékelődik – vélte.

A Jobbik szerint a büdzsé választási költségvetés, az MSZP szerint a bosszúállás költségvetése

Potocskáné Kõrösi Anita
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Választási költségvetésnek nevezte a Jobbik vezérszónoka a 2022-es büdzsét a javaslat szerdai országgyűlési vitájában. Potocskáné Kőrösi Anita kijelentette: a kormány ugyan az újraindítás költségvetésének nevezi azt, ezzel azonban csak elismeri, hogy a már 2020-ra is ígért újraindítás még várat magára.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel Európa legkegyetlenebb költségvetésének ítélte az előterjesztést, amelyből szerinte teljes társadalmi csoportok maradnak ki. Szociális katasztrófahelyzetet idéz elő a kormány – jelentette ki, és bírálta a hitelmoratórium részleteit, a magas áfát az alapvető élelmiszereken valamint azt, hogy a kabinet számos jelentős kiadást nem részletez a dokumentumban.

A 2022-es költségvetés nem a magyar gazdaság, hanem „a fideszes gazdagság beindításának”, a bosszúállásnak a költségvetése, az adóforintokat nem arra költik, amire kellene – vélekedett Tóth Bertalan, az MSZP egyik vezérszónoka a jövő évi büdzsé vitájában, az Országgyűlés szerdai ülésén.

Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: Magyarországot építeni kell, nem kifosztani, az embereket segíteni kell, nem pedig bosszút állni rajtuk. Nem haszontalanságokra kellene fordítani az emberek adóját, hogy ne csak a kiváltságos egy százalék gazdagodjon – mondta, hozzátéve: ehhez meg kell szabadulni a Fidesz-kormánytól.

Frakciótársa, Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a kormány azoknak ad, akiknek már amúgy is van, akik nem szorulnak rá állami segítségre, pedig azoknak kellene a legtöbbet adni, akiknek a legkevesebb van, akiknek a legkisebb az érdekérvényesítő képességük. A költségvetés egyben értékválasztás is – fűzte hozzá.

Irracionális vágyak kergetése, ellopják, bebetonozás

Irracionális vágyakat kerget a kormány a jövő évi költségvetéssel – jelentette ki az előterjesztés szerdai országgyűlési vitájában a DK vezérszónoka. Varju László magasnak ítélte a kabinet által várt növekedést, de kifogásolta azt is, hogy a hiányt ennek ellenére nem tudják csökkenteni.

Úgy fogalmazott: tisztán politikai, hatalmi, PR-költségvetés készült, egyértelműen a jövő évi választásra készülve, a lojális érdekekre koncentrálva. Gazdaságilag irracionálisnak ítélte a törvény korai, tavaszi elkészítését és elfogadását, és óriási kockázatnak nevezte, hogy a kabinet előfinanszírozással kívánja megvalósítani „a vágyait megtestesítő fejlesztéseket”.

Az LMP értékelése szerint 2022-es büdzsé nem az újraindítás, hanem a le- és bebetonozás költségvetése – mondta Csárdi Antal, az ellenzéki párt vezérszónoka. A politikus zöld- és szociális fordulatot sürgetett.

Úgy fogalmazott: a tartalmilag a 2022-es költségvetés nem az újraindítás, hanem a „lebetonozás, a bebetonozás költségvetése”, hiszen az oktatás, a szociális és a humán szféra, valamint a létalapot jelentő élő környezet fejlesztése helyett, „megint csak a beton ömlik mindenhova, mindenhol, agyontámogatott multik gyáraiba, stadionokba, kínai egyetembe, kínai vasútba, orosz atomerőműbe”. Az LMP vezérszónoka hozzátette: állami támogatásból „betonozzák körbe a kisebb és nagyobb csókos vállalkozókat” is.

Mellár Tamás
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Csárdi Antal az LMP nevében zöld- és szociális fordulatot sürgetett, és kijelentette: az LMP szeretné, ha a költségvetés nem a betonról, hanem az emberekről és az életről szólna.

A magyarok csaknem fele rosszabbul él a válság óta, ehhez képest a jövő évi költségvetést „ellopják”, magánalapítványokba teszik a közpénzt, a járvány alatt rendelkezésre álló forrás nagy részét pedig magára költötte a kormány, nem az emberekre – foglalható össze Szabó Tímea, a Párbeszéd egyik vezérszónoka hozzászólása. A képviselő hangsúlyozta: a kormány kiárusítja és kiszolgáltatja az országot, eladósítja az embereket, kínai hitelt rak a magyar fiatalok nyakába. Hazaárulás lepaktálni a Kínai Kommunista Párttal – fogalmazott.

Frakciótársa, Mellár Tamás közölte: az újraindítás költségvetésének nevezik a tervezetet, de ez rossz cím, hiszen egy válság utáni időben nem arra lenne szükség, hogy a kormány ott folytassa, ahol abbahagyta, hanem hogy kihasználja az alkalmat a változtatásra, a szerkezetváltásra.

KDNP: a büdzsében hangsúlyos a munkahelyteremtés és a családtámogatás

Hargitai János a KDNP vezérszónoka egyetértett az Állami Számvevőszék véleményével abban, hogy

válsághelyzetben erős és aktív kormányzásra van szükség,

és folyamatosan figyelemmel kell majd kísérni a 2022-es költségvetés folyamatait. Felhívta a figyelmet:

Magyarországnak 2010 óta erős és aktív kormánya van, ezért a koronavírus-járvány miatt kialakult, soha nem látott egészségügyi és gazdasági válság egészen más helyzetben találta a magyar gazdaságot és más reakciókat vált ki a kormányzatból, mint a 2008-as pénzügyi válság. Az akkori, sodródó szocialista kormányzás miatt csak a kényszerek működtek, az IMF-hitel mentette meg az országot az államcsődtől, a magyar költségvetést nemzetközi intézmények diktálták, és ezért megszorításokat kellett végrehajtani – tette hozzá a politikus.

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter expozét tart a 2022. évi központi költségvetésről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlésben

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában