Ország-világ

2020.08.15. 07:35

Törékeny a baloldali megállapodás

Konfliktusokat generálhat a listák száma és a közös miniszterelnök-jelölt személye is.

Csak szimbolikus jelentősége van a közös egyéni jelöltek indításáról szóló ellenzéki megállapodásnak a Magyar Nemzet által megkérdezett elemzők többsége szerint. A közös listaállítása mellett még nem tette le a garast a baloldal, ám úgy tűnik, ez a megoldás leginkább a DK-nak állnak érdekében, míg a Momentum bizonyos körülmények együttállása esetén az önálló indulásból profitálhat a legtöbbet.

A baloldali összefogást demonstrálandó, az ellenzéki pártok közösen mutatták be tegnap a jobbikos Bíró Lászlót, aki a DK-tól a Jobbikig ívelő szivárványkoalíció támogatásával méreti meg magát a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os választókerületében az október 11-i időközi országgyűlési választáson, amelyet a parlamenti mandátum kormánypárti birtokosa, Koncz Ferenc tragikus halála miatt kellett kiírni.

A baloldal egy nappal korábban, csütörtökön kezdte meg a hivatalos egyeztetéseket a 2022-es országgyűlési választásra való felkészülésre. A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd elnökei kinyilvánították szándékukat, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak.

Ördög az alkuk részleteiben

Bár a közös listáról nem esett szó a közleményben, Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke az ATV tegnapi adásában ezt nevezte kívánatosnak, mert szerinte a választási törvény alapján akkor lehet igazán hatékony a közös egyéni jelöltekkel kapcsolatos együttműködés, ha egy lista állításával vágnak neki az országos voksolásnak. A lapunk által megkérdezett elemzők véleménye megoszlik azt illetően, hogy teljeskörűen megvalósul-e a felvázolt forgatókönyv, illetve az mely pártoknak kedvez.

Nagy újdonságot nem tudtunk meg, a baloldal már jó ideje hangoztatja, hogy közös egyéni jelölteket indítanának, s erre több precedens is volt a legutóbbi önkormányzati választáson, illetve a parlamenti időköziken – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója.

Szavai szerint az összefogás módja lehet érdekes, a politikai alkuk részletei­ben rejtőzhet az „ördög”.

A pártok és az egyéni jelöltek számára is elfogadható megoldásban kell megállapodniuk, ám túl sok az eszkimó és kevés a fóka, teljesen elégedett nem lesz minden szereplő, hiszen sokan pályáznak egy-egy mandátumra – fogalmazott az elemző.

Ráadásul – folytatta – a mostani helyzet pusztán egy pillanatfelvételt rögzít az erőviszonyokról, amit nem könnyű egzakt módon leírni, és megfogható előnyökre konvertálni.

Nehezen összemérhető erősségeket visznek a szereplők a tárgyalóasztalhoz, ezért a parlamenti jelenlét nyújtotta előny áll szemben a jobban kiépített hálózattal, a jobb tárgyalási képességgel, az erősebb médiajelenléttel vagy a közösségi média ügyesebb használatával – sorolta Boros Bánk Levente, hozzátéve: mindezzel együtt a DK az a párt, amely az említett adottságok legtöbbjével rendelkezik, és az ő pozíciói­kat javítja az intézményi múltjuk, valamint a több politikai és hatalomgyakorlási tapasztalattal rendelkező személyi állományuk is.

Százhat konfliktus

Zárug Péter Farkas politológus úgy látja, hogy csak szimbolikusan fontos, amit az ellenzéki pártok elnökei kinyilvánítottak, hiszen úgy tűnik, hogy formai megállapodásról van szó. – Sem a lista vagy listák, sem pedig az előválasztások jellege nem világos, márpedig ezek fogják eldönteni, hogy mozgósító, felhajtó erőként jelentkeznek-e ebben az együttműködésben, vagy 106 konfliktus mentén szétfeszítik a nagy ellenzéki összeborulást. És akkor hol van még a tartalom, amit majd egy miniszterelnök kell megtestesítsen – fogalmazott.

Bár régi felismerés, hogy az ellenzék csak akkor nyerhet, ha közös egyéni jelölteket indítanak, a politikai elitjük csak most jutott el odáig, hogy letegyék a garast e forgatókönyv mellett – értékelt a Magyar Nemzetnek Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke. Szavai szerint ahol egy erős, hiteles jelöltet állított az ellenzék, ott a választók akár orrukat befogva is beálltak mögé.

Így például – folytatta – Egerben vagy Dunaújvárosban sem győzhetett volna a Jobbik, ha csak a pártlogót nézték volna az emberek. Hangsúlyozta: a folyamat legelején tart a baloldal, s törékeny lehet a megállapodás, ha konkrétumokról van szó.

Továbbá – folytatta – a listák száma és az esetleges közös miniszterelnök-jelölt személye egyelőre nyitott kérdések, az ezekről folytatott egyeztetések további konfliktusokat generálhatnak.

Kis pártok érdeke

Horn Gábor arra is kitért: ha nem tűnik lehetségesnek a kormányváltás, a parlamenti bejutásra esélyes pártok külön listát állíthatnak, és saját maguk erősítésére koncentrálhatnak. A Momentumot emelte ki, mint amely párt számára komoly eredmény lenne egy tíz százalék feletti szavazati arány 2022-ben. Mint mondta, a választásig akár a DK is meggondolhatja magát az általuk jelenleg preferált közös listával kapcsolatban.

Megjegyezte: a kis pártoknak elemi érdekük a közös lista, hiszen számukra a parlamentbe jutás csak a nagyok hátán lehetséges, továbbá az összefogás részeként kevesebb figyelem összpontosul a belső problémáikra.

Kiszelly Zoltán politológus szintén azt emelte ki, hogy a Momentumnak nem feltétlenül érdeke a közös lista állítása.

Számukra akkor jelentősen kedvező a külön indulás, ha a kormányoldal és a 2010 előtti baloldali elitek elfogadottsága is csökken. A bokszból vett hasonlattal élve ekkor a Momentum úgy pozicionálná magát, hogy úgy tűnjön: a ring egyik sarkában Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor áll, a másikban pedig a saját miniszterelnök-jelöltjük – fejtette ki az elemző.

Megjegyezte: Donáth Annának, a Momentum EP-képviselőjének a közösségi oldalain látható intenzív kampányából arra is lehet következtetni, hogy pártja őt állítaná kormányfőjelöltnek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában