erős radikalizáció

2020.03.19. 12:13

Szélsőséges muszlimok uralják a brit börtönöket

Az elemzők már régóta figyelmeztetnek a jelenségre, ráadásul az évek során nagyot nőtt a muszlim rabok száma is a börtönökben, nagyrészük pedig fiatal férfi.

Teljhatalomra törnek a muszlimok egyes brit börtönökben, szélsőséges nézeteiket pedig igyekeznek mindenkire ráerőltetni, vallástól függetlenül. A rabok között megjelentek már az úgynevezett börtön emírek is, akik egyfajta vezetőként tanítanak és ítélkeznek is a muszlim rabok felett – írja a V4NA.

Nem is olyan régen még a dán börtönökről derült ki, hogy milyen erős radikalizáció zajlik ott a rabok között. A muszlimok sokszor erőszakkal próbálják elérni más vallású cellatársaiknál, hogy csatlakozzanak hozzájuk, rájuk erőltetik az imádkozást és elveszik az ételüket. Most arra is fény derült, hogy a helyzet nem jobb a brit börtönökben sem, sőt, csupán az eszközök térnek el. A Foreign Policy oldalán januárban jelent meg egy elemzés a börtönökben zajló radikalizálódásról a muszlimok körében, az írás apropója pedig éppen egy támadás volt.

Brusthom Ziamani január elején egy cinkostársával együtt szúró eszközökkel támadt rá a börtönőrökre, közben pedig azt kiabálta: „Allahu akbar”. A támadásnak halálos áldozatai nem lettek, több őr azonban kórházba került a sérülései miatt. Az esetet terror támadásnak minősítették, ezzel pedig Ziamani tette lett az első terrortámadás Nagy-Britannia börtöneiben. A 24 éves férfi azonban nem egyik napról a másikra tett szélsőséges muszlim, hosszú évek vannak a háta mögött.

Ziamani 2015-ben került börtönbe, miután le akart fejezni egy brit katonát. Először a Milton Keynesben található HMP Woodhill börtönben volt, London közelében, ahol fontos szerepet töltött be az intézmény életében, számol be róla a Foreign Policy. Ziamani ugyanis egyfajta főnök lett a börtönben, saját magát a sharia rendőrség fejének tartotta – ennek értelmében folyamatosan járta a blokkokat, hogy ellenőrizze, esznek-e a nem muszlim rabok napközben a ramadán idején. Ha valakinél szabálysértést észlelt, akkor saját „bírósága” elé citálta, majd büntetésként számos alkalommal például verést szabott ki, amit követői végre is hajtottak.

Ziamani jómaga is élt azzal a szokásával, ami megfigyelhető a dán börtönökben is, miszerint az újonnan érkezett muszlim rabokat megkörnyékezte, és vallásuk mélységéről faggatta. Továbbá megígérte nekik, hogy elviszi őket a börtön emírjéhez, aki radikális nézeteket tanított a cellájában. Bár Ziamanit végül átvitték egy másik börtönbe, azt gondolván, hogy így megtörik az uralma, ez nem történt meg, sőt. Idén januárban már a HMP Whitemoor börtönben hajtotta végre terrortámadását.

A brit börtönökben való radikalizálódás azonban nem újkeletű dolog, néhány jelentés már évek óta próbálja felhívni erre a figyelmet.

A brit kormány 2016-ban ki is adott egy jelentést, amiben Ian Acheson működött közre, aki jómaga is korábban börtönben dolgozott. Szerinte az iszlám szélsőséges ideológia egyre inkább jelen van a brit börtönökben, legtöbbször pedig a börtönbeli emírek formájában jelenik meg. Ők ugyanis felettébb nagy befolyást tudnak gyakorolni a muszlim rabokra, és erőszakos eszközökkel rá tudja bírni a nem muszlimokat is, hogy térjenek át a vallásra.

Hasonló jelenség mutatkozik meg a dán és a norvég börtönökben is, ahol bár emírekről nem tudni, a többségben lévő muszlim rabok próbálnak nyomást gyakorolni a már kisebbségbe jutott nem muszlim rabokra. Acheson konkrét ajánlásokat fogalmazott meg jelentésében a helyzet orvoslására vonatkozóan. Szerinte sokkal jobban kellene megfigyelni a szélsőséges iszlamistákat a börtönökben, és nem szabadna hagyni, hogy a többi rabbal keveredjenek – nekik elkülönített egységekben kellene letölteniük az idejüket.

A szóban forgó jelentés készülte körüli időszakban az is felmerült az emberekben, hogy vajon miért van egyre több muszlim a brit börtönökben. Erre a BBC próbálta megtalálni a választ, amihez megdöbbentő statisztikákat csatolt. Míg 2002-ben 5502 rab vallotta magát muszlimnak Angliában és Walesben, addig ez a szám 2014 végére már 12 225-re emelkedett – ez 122 százalékos változást jelent. Bár mindeközben a börtönlakók száma is gyarapodott, a jelenséget nem lehet ezzel magyarázni, mivel a rabok száma a 12 év alatt csupán 20 százalékkal emelkedett. Az már sokkal inkább segíti megérteni a valóságot, hogy Angliában és Walesben megnőtt a muszlim lakosság aránya is, 2001-ben még 3 százalék volt, 2011-re azonban már 4,8. Ha pedig megnézzük a rabok eloszlását, 2015-ben a börtönben lévők 14,4 százaléka volt muszlim, ez az arány 2002-ben viszont még csak 7,7 százalék volt. Az igazságügy minisztérium szintén korábbi, 2013-as jelentése arra is rávilágított, hogy a muszlim rabok majdnem egyharmada nem is brit állampolgár – hanem főleg pakisztániak és szomáliaiak.

A brit börtönökben lévő muszlimok ráadásul javarészt fiatalok is, ez látszik Ziamaninál is, aki még csak 19 éves volt, amikor elítélték. Ennek oka egyrészt, hogy Nagy-Britanniában sok fiatal muszlim van, akik ráadásul rosszabb gazdasági és társadalmi helyzetből érkeznek. Esetükben sokszor a szegénység készteti őket a bűnözésre, a hatóságok pedig jobban figyelnek is rájuk, többször ellenőrzik őket, így nagyobb esély van az elkapásukra is.

Az iszlám vallásra áttért Ziamani egyébként korábban jehovista volt. De nem az egyedüli, akinek a szélsőséges nézete gondot jelenthet nem csak Nagy-Britanniának, de más európai országnak is. Hasonló esetek történtek már francia börtönökben is, ahol szintén a bent lévő rabok támadtak rá az őrökre. 2018-ban például Oszáma bin Láden egyik korábbi társa, egy német radikalizálódott férfi, Christian Ganczarski támadt rá négy őrre is egy éles fegyverrel Vendin-le-Vieilben. 2019 tavaszán Michaël Chiolo feleségével szövetkezett, hogy rátámadjanak két őrre Condé-sur-Sarthe-ban, amiért korábban a francia hatóságok megöltek egy dzsihadistát, Chérif Chekattot. Tavaly novemberben pedig kiengedték Nagy Britanniában a börtönből idő előtt Usman Khant, akit bár terroristacselekmények kitervelésével gyanúsítottak, úgy gondolták, már megjavult. Ez azonban nem bizonyosodott be, Khan ugyanis szabadulása után két embert is halálra szúrt Londonban, további hármat pedig megsebesített.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában