Százak haltak meg Nigériában tavaly az iszlamisták által telepített aknák miatt

Lionel Pechera, a program koordinátora Maidiguriban mutatta be a jelentést, ahonnan a Boko Haram ered. Elmondta, hogy az aknák jelentette veszély miatt nem lehet hasznosítani a mezőgazdaságilag megművelhető területek nagy részét, és emiatt megnőtt az élelmiszerellátás bizonytalansága a térségben. Az otthonaikból elűzött emberek számára kialakított területek egy részén is vannak robbanószerkezetek, amelyek megsebesítik, megnyomorítják vagy megölik az embereket.

Pechere felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés csak a megtörtént esetek egy részét veszi számításba, és nem kerülnek bele azok az esetek, amelyek az ország elérhetetlen, északkeleti részeiben történtek.

Egy ilyen helyzetben rendkívüli szerepe van az aknák veszélyeire figyelmeztető ENSZ-kampánynak, hogy életeket és értékeket lehessen megmenteni, és elősegíteni az otthonaikból elűzöttek önkéntes hazatérését – mondta az ENSZ-tisztviselő.

Nigéria északkeleti, főként muszlimok lakta térségét csaknem egy évtizede tartja rettegésben a Boko Haram. Az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezetnek hűséget fogadó fegyveres csoport 2009 óta küzd egy iszlám alapokon nyugvó állam megteremtéséért, és az elmúlt években több támadást hajtott végre Kamerunban, Csádban és Nigerben is. Tevékenysége miatt az érintett országokban több mint húszezren vesztették életüket, és mintegy 2,6 millióan kényszerültek otthonaik elhagyására.