Magyar-szerb kormányülés

2018.02.09. 15:33

Orbán Viktor: együtt kell megvédeni a határokat

A határok védelme egyben polgáraink biztonságának és kulturális identitásának védelme is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki budapesti magyar-szerb kormányülés után, az Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tett sajtónyilatkozatában.

Forrás: MTI Fotó

Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Szerbiának, amiért segített feltartóztatni a migrációt Magyarország déli határainál.

Egyúttal megismételte: szükség esetén Magyarországra is lehet számítani Szerbia déli határainak megvédésében technikai vagy személyi közreműködés formájában.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy

a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik. „A fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatóak Szerbiában”, ezért indokolt, hogy az EU erőforrást, lehetőséget lásson Belgrádban.

Különösképpen annak fényében, hogy amikor Szerbia magát védi a migrációval szemben, egész Európát is védi – mondta.

Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú állama, „nincs béke a Balkánon Szerbia nélkül” – jelentette ki a kormányfő, aki Magyarországot és Szerbiát is erős nemzeti érzésekkel rendelkező, büszke országnak nevezte. Olyan országoknak tehát, amelyeknek határozott kulturális öntudata van, a kultúrájuk pedig a kereszténységen alapul, és ezt meg is akarják őrizni.

A kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta, hogy a politikai kérdésekben összhang van.

„Két határozottan nemzeti alapon álló országról beszélünk, és mégis milyen jól tudunk együttműködni egymással. Ez sokkal jobb, mint a hamis internacionalizmus, amely inkább eltakarja a problémákat. Mi ezeket inkább azonosítjuk, áthidaljuk, kezeljük és megoldjuk”

- fejtette ki.

A miniszterelnök megjegyezte: tavaly – rekordot döntve – körülbelül 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene. Hozzátette, hogy magyar beruházások – elsősorban szerb-magyar vegyesvállalatok formájában – már Közép- és Dél-Szerbiában is fellelhetők, és az OTP hitelezési tevékenysége szintén túlmutat már a Vajdaságon.

„A szerb-magyar gazdaság erősítése hozzánöveszti Szerbiát az Európai Unióhoz” – fogalmazott.

Beszámolt emellett újabb határátkelőhelyek megnyitásának tervéről, a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal építéséről, továbbá arról, hogy mindkét kormány ajánlott fel a másik ország diákjainak ösztöndíjas tanulmányi lehetőségeket.

Arról is szólt, hogy lényegében befejeződött a szabadkai zsinagóga felújítása, és hamarosan átadják a nagy nyilvánosságnak.

A kormányfő támogatásáról biztosította a Magyarországon élő szerbek közösségének kulturális, oktatási jellegű kéréseit, és megköszönte, hogy Szerbia is támogatja a Délvidéken élő magyarok autonómiáját, a nemzeti tanácsokat és az azok mögött meghúzódó kulturális intézményeket.

A kormányfő példaértékűnek nevezte „mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben”.

Jelezte, a mostani már a negyedik együttes kormányülés volt, és a két ország közelít ahhoz, hogy „barátságból egy stratégiai szövetség jöjjön létre”. Szerinte a két nemzet középtávú érdekeit is össze tudják majd egyeztetni.

Szerbia a barátjaként tekint Magyarországra, és szeretné, ha nemcsak a Vajdaságban lenne erős Magyarország jelenléte, hanem Szerbia más részein is – mondta Ana Brnabic szerb miniszterelnök Orbán Viktor szavaihoz csatlakozva.

A szerb miniszterelnök kiemelte: a magyar-szerb kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak, és kormánya mindent megtesz azért, hogy tovább építse ezt az együttműködést.

Ana Brnabic kijelentette: országa hálás azért a támogatásért, amelyet Magyarország nyújt Szerbia európai integrációjához, így a szakmai segítségért, amelyet a szerb minisztériumok kapnak és azért is, amiért Magyarország határozottan képviseli Szerbia érdekeit Brüsszelben.

Kifejtette:

a jó kétoldalú kapcsolatok elsősorban a személyes barátságnak és elkötelezettségnek köszönhetők Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb államfő részéről, az elmúlt években ezekre a jó kapcsolatokra épültek a közös gazdasági és kulturális projektek.

A szerb kormányfő fontos gazdasági kérdésként említette az újabb gázszállítási lehetőségek megnyitását, a két ország villamosenergia-rendszerének összekapcsolása, az együttműködést a mezőgazdaságban, valamint a turizmus tekintetében a tapasztalatcserét a gyógyfürdők privatizációját illetően.

Úgy vélte, a Budapest-Belgrád vasútvonal olyan együttműködés lehet, amely az Európai Uniónak is fontos, Kína bevonásával pedig globális aspektust kap.

Ana Brnabic kitért arra: Újvidék 2021-ben Európa kulturális fővárosa lesz, és a település jelentős támogatást kap Pécstől, amelynek már van tapasztalata e pozícióval kapcsolatban, a két város között folyamatos az együttműködés. Hozzátette: a kiváló kétoldalú kapcsolatok egy újabb bizonyítéka, hogy Szerbia lesz az idei budapesti könyvfesztivál fővendége.

A szerb miniszterelnök továbbá üdvözölte, hogy 2010 óta jelentősen nőttek a magyarországi szerb kulturális örökség megőrzésére fordított összegek. Szerbia elkötelezett az együttműködés mellett a magyar kisebbséggel – jegyezte meg.

Borítókép: Ana Brnabic szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök sajtónyilatkozatot tesz a magyar-szerb kormányülés után a Parlamentben 2018. február 9-én.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában