Járvány

2020.03.30. 07:08

Miért hátráltatta a védekezést az EU járványügyi hivatala?

Voltak olyan nemzetközi szervezetek, melyek már jóval korábban figyelmeztettek. Akkor mi motiválta az unió járványügyi hivatalát, hogy elbagatellizálja a korona vírus okozta járványveszélyt?

This handout picture released and taken on March 29, 2020 by the French Ministry of the Armed Forces (Ministere des Armees) shows medical staff unloading two Covid-19 affected patients upon their arrival onboard a NH90 Caiman helicopter of the 1st RHC at Grenoble Le Versoud airport, after being evacuated from a hospital in Besancon, northeastern France, to the universitary hospital (CHU) of Grenoble, eastern France, as part of the Operation Resilience amid the outbreak of the COVID-19 caused by the novel coronavirus. (Photo by Handout / MINISTERE DES ARMEES / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/ MINISTERE DES ARMEES/ HANDOUT" - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

Forrás: AFP

Fotó: Ministere des Armees

Egyszerűen csak a hozzáértés hiányzott? – teszi fel a kérdést a V4NA Hírügynökség, hozzátéve, hogy

azok a tagországok eredményesebbnek tűnnek a koronavírus-járvány kezelésében, amelyek nem az európai járványügyi hivatal, hanem az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentései alapján hozták meg óvintézkedéseiket.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) sokáig elbagatellizálta a koronavírus-járvány várható hatásait, hozzájárulva a fertőzés elterjedéséhez Európában. Ezt támasztják alá a szervezet ügyvezető igazgatójának, Andrea Ammonnak a nyilatkozatai is.

Az ECDC január 22-i koronavírus-jelentésében Ammon úgy fogalmazott, hogy bár a kór globális terjedése valószínű, az uniós és Európai Gazdasági Térségbeli (EGT) országokban való elterjedésnek valószínűsége mérsékelt. Szerinte a fertőzés elterjedése azokban az európai országokban valószínű, amelyek közvetlen légi kapcsolatban állnak a kínai Vuhannal, a vírus első azonosítási helyével, de azokban is csak mérsékelt ennek az esélye.

Nem sokat javult az ECDC kommunikációja azt követően sem, hogy január végén megjelentek az első azonosított vírusfertőzöttek Európában.

Ammon február 5-én az Euronews hírportáljának kifejtette, hogy az uniós tagállamok folyamatosan kapcsolatban állnak és egyeztetnek arról, milyen intézkedésekre van szükség a vírus terjedése ellen. „A tagállamok között rendszeres információcsere zajlik az intézkedésekről, amelyeket már megtettek: a lakosság tájékoztatása, az utazók tájékoztatása, az egészségügyi szakemberek tájékoztatása és így tovább„ – jelentette ki az ECDC vezetője.

Mint mondta: valamennyi országnak van készenléti terve, amelyeknek megvalósításában a szervezet a saját Vészhelyzeti Operációs Központján (EOC) keresztül segít. Ezzel utalva arra, hogy ezt nemzeti hatáskörben kell megoldania mindenkinek. „Ez egy új vírus, számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyeket még nem ismerünk, majd menet közben ismerünk meg” – tette hozzá Ammon.

Február elején, amikor már 25 regisztrált eset volt az EU-ban, az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának elnöke, Pascal Canfin még azzal volt elfoglalva, hogy mit esznek a kínaiak.

Úgy vélte, nem szabad továbbra is szemet hunyni a kínaiak táplálkozása felett, amikor ennek ilyen súlyos következményei lehetnek, utalva arra, hogy a vírusfertőzés feltételezhetően egy vuhani halpiacról indult.

Az ECDC igazgatója február 7-én az Euractiv hírportálnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy amíg csak néhány fertőzéses esetről tudnak Európában, addig nem kell aggódni a koronavírus miatt. A fertőzés terjedésének veszélyét továbbra is alacsonynak értékelte.

Elismerte ugyan, hogy bár több hírportál szerint tünetmentes emberek is terjeszthetik a vírust, erről egyelőre nem tudnak sokat, bár lehetségesnek tartják. Ammon úgy vélte, természetes, hogy az emberek megijedtek a kórtól, pánikolnak, de kiemelte, hogy szerinte nincs ok az aggodalomra. „Az európai és a kínai helyzet teljesen más, és az Európában jelenleg alkalmazott stratégiánk nem működne Kínában” – mondta az ECDC vezetője.

Február végére Olaszország vált a világ második legfertőzöttebb országává Kína után, több mint 300 regisztrált beteggel. Ettől kezdve megváltozott az ECDC jelentéseinek hangvétele is.

Andrea Ammon február 27-i véleménye szerint az olaszországihoz hasonló helyzet fog kialakulni több európai országban is, és fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy tömeges megbetegedések lesznek. Azt azonban elutasította, hogy lezárják az európai határokat, és más szakértők is hasonlóan gondolkodtak erről.

Clare Wenham, a London School of Economics munkatársa úgy vélte, az utazási korlátozások nem működnek járvány esetén, ezzel legfeljebb csak lassítani lehet a vírus terjedését. Mint utóbb kiderült, a legtöbb EU-tagállamban éppen a szigorú utazási korlátozások bevezetése és a határok saját hatáskörben történt lezárása tette lehetővé a fertőzés terjedésének lassítását.

A járványkezelésben is saját utat járnak a V4-ek

Az ECDC hanyag helyzetkezelése téma volt a koronavírus-járvány kezelésére létrehozott magyar operatív törzs vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján is. Müller Cecília, magyar országos tisztifőorvos a V4NA kérdésére válaszolva elmondta, hogy

az Európai Járványügyi Központtal (ECDC) ellentétben az Egészségügyi Világszervezet, a WHO lényegesen pontosabb előrejelzést adott.

A WHO figyelmeztetése, jelzése alapján Magyarország már január 24-én, a WHO ajánlása alapján úgy döntött, hogy ezt a jelzést komolyan veszi – tette hozzá Müller Cecília. Ezek alapján Magyarország az első járványügyi intézkedéseket már január 25-én foganatosította.

Ezzel szemben az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi (EPSCO) Tanácsa csak a február 13-i rendkívüli ülésén tárgyalt először az EU területén bevezetendő rendkívüli intézkedésekről, amikor már hét tagországban, 44 megerősített esetről tudtak. Ezek közé tartozott a kórházak és az intenzív kezelési központok eszközigényének felmérése, az egészségügyi dolgozók és az idősek kiemelt védelme, valamint az influenza elleni védőoltás fontossága. A brit Nimblefins kutatóintézet felmérése azt is kimutatta, hogy

Nyugat-Európát a legrosszabbkor érte el a járvány.

Nagy-Britanniában felére csökkentették a kórházi ágyak számát az elmúlt 30 évben. Ezzel szemben az ezer lakosra vetített kórházi ágyak listáján Németország (8 ágy) és Ausztria (7,37) után a V4-országok következnek,

Magyarország, Csehország és Lengyelország a 3.-5. helyet, Szlovákia a 8. helyet foglalja el a felkészültségi listán.

A V4NA kérdéseket tett fel az Európai Járványvédelmi Központnak (ECDC), amiben többek közt arra keresik a választ, vajon ők olvasták-e a WHO jelentéseit. Megkérdezték azt is, mire alapozták azt a feltevésüket, hogy Európát nem érintheti a járvány a kínaihoz hasonló mértékben. Mint írták, választ várnak arra is, hogy miért késlekedtek akkor is, amikor már az unió több országában is felütötte fejét a járvány. Amint az uniós járványügyi szervezet válaszol a V4NA-nak, közzé tesszük.

Borítókép: illusztráció/ A francia fegyveres erők minisztériuma (Ministere des Armees) által 2020. március 29-én kiadott és készített képen az látható, hogy az egészségügyi személyzet két Covid-19-es beteget fogad, amikor megérkeznek helikopterrel Grenoble Le Versoudba

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában