Felszentelték a honfoglalási emlékmű új oltárkövét Vereckén

A jelenleg több kilométeren át fél méter vastag hóban csak gyalog megközelíthető emlékműnél mondott ünnepi beszédében Bajkai István, Budapest VII. kerületének alpolgármestere, aki személyesen is szponzorálta az oltárkőállítást, ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Azért jöttünk ma Vereckére, hogy ezt a mindannyiunk számára szimbolikus helyet megszenteljük. Egy oltárt avatunk fel, ahol több mint ezer év tekint le ránk.” A Vereckei-hágónak mindig is kiemelt szerepe volt a magyarság életében, hiszen ezen a hegyszoroson át érkeztek meg új hazájukba vándorló őseink – tette hozzá, kiemelve, hogy ez volt az a kapu, amelyen át hazaérkeztek a magyarok, és ezáltal Verecke az egyik, ha nem a legfontosabb magyar történelmi hely.

Az alpolgármester kifejtette: a Vereckei-hágó azért egyedülálló történelmi hely, mert mi, magyarok voltunk az elsők, akik ennek a helynek nemcsak jelentőséget, hanem szellemiséget is adtunk.

„Mi, magyarok mondtuk ki először, hogy ez a mi szent helyünk, mi határoztuk meg ezt a helyet nemcsak földrajzi, hanem történelmi pontként, hiszen itt történt meg a honfoglalás, a magyarok itt csatlakoztak Európához”

- mutatott rá. „Ebből adódóan – folytatta – ez ikonikus hely, amelynek a szellemiségét, amíg világ a világ, mi, magyarok fogjuk meghatározni, mert ezen a szent helyen kovácsolódtunk végérvényesen és szétválaszthatatlanul össze erős nemzetté, és ezért tartjuk a Vereckei-hágót nemzeti egységünk legfontosabb szimbólumának.”

Bajkai István emlékeztetett arra, hogy a magyaroknak most minden korábbinál nagyobb szükségük van a jelképeikre, mert – mint fogalmazott – a magyar nemzet újra felemelkedőben van, egységes és erős, de ismét támadásoknak van kitéve, vissza akarják szorítani, szét akarják szórni, el akarják venni a nyelvét, kultúráját, hitét, identitását.

„Itt, Kárpátalján már élet-halál harcot vívnak a testvéreink”

- mondta. Ennek kapcsán a többi között hangsúlyozta: most mindennél fontosabb a magyarok összefogása, hogy a kárpátaljai magyarok érezzék, ők a magyarság elidegeníthetetlen része, amelyért minden magyarnak ki kell állnia.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai magyarság felelőssége a vereckei honfoglalási emlékműnek mint össznemzeti szimbólumnak, szakrális helynek a megőrzése. Köszönetet mondva Bajkai Istvánnak és a főváros VII. kerületi Fidesz-frakciójának a támogatásáért, és utalva arra, hogy az 1994-ben felavatott honfoglalási emlékműnek a mostani a harmadik oltárköve, azt a reményét fejezte ki, hogy újabbra nem lesz szükség mert azt nem fogják megrongálni.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a Vereckei-hágó, bárki bármit állítson is, mindenképpen origónak számít a magyar történelemben. Emellett a honfoglalási emlékmű – tette hozzá – nem elválasztja, hanem összeköti a Kárpátok vízválasztó gerincének két oldalán élőket, hiszen – tette hozzá – a Vereckei-hágón soha nem volt szögesdrót-kerítés. A két oldalán kereszttel megjelölt oltárkő újbóli felállításából a kárpátaljai magyarságnak erőt kell merítenie a következő, 2018-as esztendőben rá váró küzdelmek megvívásához – fogalmazott a politikus.

Matl Péter szobrászművész, a honfoglalási emlékmű alkotója és oltárköveinek készítője elmondta, az emlékjelet közel negyedszázada a béke, a testvériség és a szeretet jegyében tervezte. Kifejtette, az emlékmű puritánságával (nincs rajta semmilyen díszítőelem vagy felirat, csak a kereszt az oltárkövön) a magyarok keresztény hitét, békés természetét akarta hangsúlyozni.

Az ünnepség zárásaként a történelmi egyházak papjai megszentelték és az anyaországi résztvevők, valamint a kárpátaljai magyar vezetők és az ungvári magyar főkonzulátus diplomatái megkoszorúzták a honfoglalási emlékmű új oltárkövét.