körkép

2019.10.04. 17:05

Európa-szerte elutasítják az illegális migrációt

A 28 tagállamban a 2015-ös migrációs válság kezdete óta tartott választásokon 12 esetben migrációellenes párt nyert, de Németországban, Svédországban és Finnországban is rendkívüli módon megerősödtek az illegális migrációt ellenző politikai erők.

Európa-szerte erősek az illegális migrációt elutasító erők, bár ez a brüsszeli politikán még nem látszik – írja az Origó a V4NA nemzetközi hírügynökségre hivatkozva.

Ausztria

Az Ausztriában szeptember utolsó napjaiban megtartott parlamenti választásokat a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárt (ÖVP) fölényesen, a voksok 38,4 százalékát megszerezve nyerte meg.

Kurzék immáron másodszor kerültek hatalomra, hiszen a mostani – a kormányválság miatt előrehozott – választást megelőzően 2017-ben is az ÖVP lett a leginkább meghatározó erő az osztrák politikai életben, amely egyértelműen nem osztja az Európai Unió migránscsalogató bevándorláspolitikáját.

Mindeközben Ausztriában a szociális Európát támogató szocialisták történelmi mélypontra jutottak: 17 százalékkal maradtak le az ÖVP választási eredménye mögött.

Belgium

Az Európai Unió központjának otthont adó Benelux-államban messze nem olyan lelkesek a polgárok a bevándorlás támogatásában, mint ahogy azt sokan képzelnék. Sőt:

a most májusban tartott EP-választásokkal egy időben a belgák parlamenti és helyhatósági választást is tartottak, amelynek győztesei toronymagasan a két leginkább migrációellenes politikai tömörülés lett,

a flandriai jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA), amely a szavazatok 16,2 százalékát gyűjtötte be, és a radikálisan migrációellenes Flamand Érdek (Vlaams Belang), amelyre a választók 12 százaléka voksolt.

Bulgária

A legutóbbi, 2017-ben tartott parlamenti választásokat a szavazatok 32,63 százalékának elnyerésével Bulgáriában a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) elnevezésű párt nyerte, amelynek elnöke, Bojko Boriszov három – kifejezetten EU-ellenes – politikai tömörülés egyesüléséből álló „Egyesült Hazafiak” támogatásával alakíthatott koalíciós kormányt.

A bolgár kormány sok közép-európai nemzet vezetéséhez hasonlóan nem hajlandó teret nyitni az európai migrációnak, a bolgár határokon migránsok százait irányítják vissza, és a Boriszov-kormány sem volt hajlandó csatlakozni az ENSZ migrációs paktumához.

Ciprus

A Földközi-tengeri szigetországban a nemzetközi migrációs probléma nem politikai, hanem létkérdés. Idén augusztusban a ciprusi kormány levélben kért segítséget a migrációs nyomás enyhítéséhez az Európai Uniótól. A szigetre özönlenek az Afrika felől tengerre szálló migránsok. Konsztantinosz Petridesz ciprusi belügyminiszter levelében kifejtette: Törökország együttműködésének hiánya is nehezíti náluk a helyzet megoldását. Ciprus egyébként egyáltalán nem vállalt részt abban a kvótarendszerben, amelynek célja az volt, hogy Görögországot és Olaszországot tehermentesítve más uniós országokba szállítsák a bevándorlókat. Cipruson 2016 májusában tartották a legutóbbi parlamenti választásokat, amelyet a korábban is kormányzó, Nikosz Anasztasziadisz miniszterelnök vezette, jobbközép Demokratikus Tömörülés nyert meg.

Észtország

Bár a Baltikum országait földrajzi fekvésük okán kevéssé érinti az Európára nehezedő migrációs nyomás, Észtországban a legutóbbi, 2019-es választásokat követően a jobbközép volt képes kormányt alakítani, miután a választásokat megnyerő Kaja Kallas vezette Észt Reformpárt nem kapott megfelelő parlamenti támogatást. Az Észt Centrumpárt, a Pro Patria és az Észtországi Konzervatív Néppárt alkotta kormánykoalíció belügyminisztere 2018-ban leszögezte: tökéletesen egyetért az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar kormány migrációs politikájával „A határzárnak köszönhetően az érkező migránsok száma több mint 99 százalékkal csökkent, a kerítés védi a kontinenst és a menedékkérőknek egyértelmű üzenet, hogy nincs helyük Európában” – fogalmazott Andres Anvelt.

Finnország

Az EU soros elnökségét betöltő Finnországban 2019 áprilisában tartották az országgyűlési választásokat, amelyet az Antti Rinne jelenlegi miniszterelnök vezette szociáldemokraták nyertek.

Ugyanakkor győzelmük szó szerint egy hajszálon múlt, hiszen a jobboldali – és nemcsak hogy bevándorlás-, de EU-ellenes – Finn Párt csupán 0,2 százalékkal kevesebb szavazatot kapott a választóktól.

Görögország

Az Új Demokrácia elnevezés görög jobbközép pártszövetség 2019 júliusában váltotta le a korábban kormányzó radikális baloldali Szirizát. A pártot 2016 óta vezető jelenlegi miniszterelnök, Kiriakosz Micotakisz egyik fő ígérete (természetesen a katasztrofális állapotban lévő görög gazdaság miatt bevezetett szigorítások enyhítése mellett) az volt, hogy csökkentik az országba érkező illegális bevándorlók számát. Ezt erősítette meg a miniszterelnök a napokban, amikor bejelentette, hogy az év végéig 10 ezer migránst toloncolnak ki az országból.

Hollandia

Bár a 2017-ben tartott parlamenti választásokon Hollandiában még a Mark Rutte miniszterelnök vezette szociáldemokraták megelőzték a Geert Wilders vezette Szabadságpártot, amely európai viszonylatban is az egyik leginkább migrációellenes politikai tömörülés, a 2019 márciusában rendezett tartományi választásokon már elbukta fölényét a balliberális oldal, és az alig három éve alapított Fórum a Demokráciáért (FvD) nevű párt lett a voksolás legnagyobb nyertese, amely a szavazatok 14,5 százalékát gyűjtötte be, míg a Wilders-féle Szabadságpárt is 6 százalék feletti eredményt ért el.

Thierry Baudet, az FvD alapító-elnöke győzelmi beszédében hangsúlyozta: a nyugati demokráciák uralkodó osztályai oikofóbiájuk (öngyűlöletük) miatt minden más kultúrát a sajátjuk előtt szerepeltetnek. Európa kulturális és spirituális vákuumban él, és elfelejtette, hogy a nyugati civilizáció egyszer magabiztosan elterjedt a világ minden sarkában.

Lengyelország

Csupán néhány hónappal az európai migrációs válság kezdete után tartottak választásokat Lengyelországban, ahol a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság Párt (PiS) megkérdőjelezhetetlen fölénnyel nyerte a 2015. októberi voksolást.

A PiS azóta is egyik legharcosabb ellenzője a megengedő uniós migrációs politikának, és a jelek szerint ezzel a lengyel választók is egyetértenek, mert az október második hétvégéjén esedékes újabb parlamenti képviselő-választás előtt készült közvélemény-kutatások szerint most is toronymagasan a bevándorlásellenes párt a választások legnagyobb esélyese. Ha most hétvégén tartanák a választásokat Lengyelországban, akkor a PiS a szavazatok 44 százalékát gyűjtené be, míg az őket legszorosabban követő Polgári Koalíció (KO) csak a voksok 31 százalékára számíthatna.

Málta

Ahol a migráció nem egy elméleti probléma, amelyben bizonyítani lehet a liberális eszmék fennköltségét, ott bizony a baloldali politikai erők is a bevándorlás ellen küzdenek. Málta munkáspárti kormánya immáron 2013 óta van hatalmon, annak ellenére, hogy a pártelnök-miniszterelnököt ért személyes támadások okán 2017-ben előrehozott választásokat tartottak a szigetországban, amelyet azonban ezúttal is az Máltai Munkáspárt (S&P) nyert meg.

Mivel az Afrikából a Földközi-tengeren át Európába igyekvő migránsok hatalmas számban érkeznek Máltára és a tengeren őket begyűjtő embercsempész-NGO-k hajói is előszeretettel teszik partra emberi rakományukat Máltán, az ottaniak pártállástól függetlenül képesek felismerni, milyen veszélyeket rejt az Európára nehezedő migrációs nyomás.

Joseph Muscat kormányfő már 2018-ban kijelentette: „Málta soha nem lesz migránsközpont a Földközi-tengeren. A bajbajutottakat kimentjük, de Málta nem fog a migránsok ügyeit kezelő központtá válni.”

Németország

Az Angela Merkel vezette szövetségi kormány, amelyet 2015-ben sorban negyedszer választottak meg a német voksolók, kifejezetten migránscsalogató politikába fogott a 2015-ös válság kezdetén.

Angela Merkel kancellár „Willkommenspolitik” jelszavára migránsok tíz- és százezrei indultak meg a Közel-Keletről, hogy a Balkánon és Közép-Európán keresztül Németországba jussanak, ahol tejjel-mézzel folyó Kánaánra számítottak. Azóta kiderült, hogy

a Németországig eljutott szírek 75 százaléka most is segélyen él, számos terrorcselekményt követtek el a hullámmal beszivárgó radikálisok, és mára mindennaposak a migránsok által elkövetett erőszakos bűncselekmények az országban.

Ennek köszönhetően a – 2015-ben éppen csak Bundestagba jutott – migrációellenes párt, az Alternative für Deutschland (AfD) a 2019 szeptemberében két tartományban is megtartott választásokon már a második legjelentősebb támogatottságú párttá erősödött a Brandenburgban győztes SPD és a Szászországban győzni tudó CDU mögött. Ráadásul a korábban a bejutási küszöböt éppen csak meghaladó szavazatarányuk mostanra 25-27 (!) százalékra ugrott fel.

Svédország

Miközben a svéd kormány kifejezetten migrációt támogató politikát és kommunikációt folytat, a 2018 szeptemberében lezajlott választásokon a Svéd Szociáldemokrata Párt az elmúlt száz év legrosszabb választási eredményét könyvelhette el a megszerzett 28,3 százalékos szavazati aránnyal, de még így is megelőzték a második helyre beért jobbközép Mérsékelt Pártot, amely a voksok 19,8 százalékát kapta meg. Ugyanakkor az 1989-ben alapított bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) pártja a harmadik legnagyobb erővé küzdötte fel magát – a voksok 17,5 százalékának megszerzésével. A bevándorlásellenes Jimmie Åkesson vezette politikai formáció magát „nacionalista alapon nyugvó szociálkonzervatív szellemiségűként” deklarálja, álláspontjuk szerint

a jelenlegi svéd bevándorláspolitika tönkreteszi az országot, elutasítják a multikulturalizmust.

A párt szerint a migránsok jelentős része kultúrájában nem tud alkalmazkodni a svéd társadalomhoz, s ez megnehezíti az ország helyzetét. Egy felmérés szerint a svédek 39 százaléka már 2008-ban úgy nyilatkozott, hogy „túl sok külföldi él az országban”.

Szlovákia

A 2016-os szlovákiai parlamenti választásokat a Robert Fico vezette kormánypárt, a Smer nyerte a szavazatok 28,28 százalékának megszerzésével. A szlovák kormány megalakulása óta következetesen kitart a visegrádi országok többi tagállama által is folytatott – az Európába irányuló migráció támogatását teljes mértékben elutasító – politikája mellett. Peter Pellegrini kormánya sok más tagállammal együtt határozottan elutasította az ENSZ migrációs egyezményét, amely a bevándorlást alapvető emberi joggá nyilvánította.

Szlovénia

Bár a 2018-as előrehozott parlamenti választásokat a Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette jobboldali konzervatív Szlovén Demokrata Párt nyerte, a baloldali ellenzék összefogása nyomán nem tudtak kormányt alakítani, de a Marjan Sarecet miniszterelnökké emelő ötpárti koalíció is kisebbségi kormányzásra kényszerült. Ugyanakkor ők is felismerték, hogy a Közép-Európán átvonuló migránstömegek vándorlása mekkora biztonsági és gazdasági kockázatot hordoz magában, ezért „Soha nem mondtuk azt, hogy nincs probléma a migrációval. Ellenkezőleg: van, főleg az embercsempészekkel” – szögezte le 2019 júliusában a kormányfő a dél-szlovéniai Ilirska Bistricán, ahol azt is bejelentette: megerősítik az ország határvédelmét, drónokat vásárolnak, valamint további panelkerítést építenek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában