Visszajelzés

2017.10.18. 13:27

Bemutatták a legfrissebb Jó Állam Jelentést

Az anyagról, amely a magyar kormányzati folyamatokat értékeli, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) számolt be szerdán Patyi András, az NKE rektora.

Köszöntőjében kiemelte: a 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben szinten maradást, míg 28 indikátornál mértek romlást. A most harmadik alkalommal készített jelentésnél némileg változtattak az indikátorokon, hogy azok minél jobban mutassák be a társadalmi folyamatokat.

A jelentés az igazság bemutatására törekszik, akár kritikusan is, hogy valószerű képet mutassanak a magyar kormányzatról – mondta a rektor, hozzátéve:

egy ambiciózus kormányzatnak szüksége van olyan visszajelzésre, értékelésre, amely nem arra törekszik, hogy manipulatív adatokkal vagy „helyes adatból levont manipulatív következtetésekkel” a politikai ítéletet segítse, hanem „igaz, érthető és értelmes legyen”.

Patyi András felidézte, 2013-ban döntötték el, hogy megalakítják a Jó Állam Kutatóműhelyt, amely megalapozza a kormányzati munka és teljesítményindex tudományos hátterét.

A jelentésben bemutatott, 150 indikátor alapján készített „jó állam mozaik” tükröt szeretne mutatni a kormányzat számára – mondta a rektor, de megjegyezte: ez akkor nyer igazán értelmet, ha azok is hisznek benne, akikről szól.

Kitért arra, az előző jelentéseket a kormány is megtárgyalta, s korábban erről Orbán Viktor kormányfő úgy vélekedett, az, hogy egy ilyen jelentés elkészülhetett, mutatja, hogy az NKE-n milyen színvonalú munka folyik, s ez is alátámasztja az NKE létrehozásának indokoltságát.

Patyi András elmondta: a most harmadik alkalommal elkészített jelentést kedden az Államreform Bizottság megtárgyalta és elfogadta. Megjegyezte, nem tudja, milyen fogadtatása lesz, mi lesz a jelentés sorsa, de céljuk, hogy mindenkihez jusson el, akiről szól, akinek a munkáját segítheti.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke elmondta: a Jó Állam Jelentés hat hatásterületen – a biztonság és bizalom a kormányzatban, közösségi jólét, pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, fenntarthatóság, demokrácia, hatékony közigazgatás – végzett mérést a kormányzati teljesítményről.

A KT elnöke üdvözölte a jelentés újításait, egyes mutatók cseréjét: az új jelentésben markánsabban jelenik meg a lakossági vélemény, az nemcsak országos, hanem területi dimenziókkal is számol, s a nemzetközi összehasonlíthatóság is markánsabban megjelenik benne.

Azt is elmondta: „optimista várakozás” jellemző a bizalom a kormányzatban területén. Az eredmények szerint a lakosság elégedettebb az oktatással, mint az egészségügyi ellátással, de a jelentésből kiderül az is, hogy ezeken a területeken „szerényebbnek” érzékelik az állami felelősségvállalást – tette hozzá.

Kovács Árpád kitért arra is, hogy a 2017-es jelentés szerint a magyarok „inkább nem bíznak a jogrendszerben”. Ennek kapcsán viszont megjegyezte, hogy a kutatásban további fejlesztésekre lenne szükség. Úgy vélekedett, a 0-10-es skála nem mindenhol alkalmas az elemzésre, egyes kérdésekben inkább az okok feltárására lenne szükség.

A közösségi jólét vizsgálatánál arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredmények csak a kormányzat szempontjából minősítenek, de az nem derül ki, hogy az emberek tesznek-e valamit helyzetük javításáért, részt vesznek-e például valamilyen átképzésben. Ugyanis – mint fogalmazott – a „gondoskodó állam nem egyenlő az atyáskodó állammal”.

Kovács Árpád – aki egyben az Államreform Bizottság tagja is, s így mindhárom jelentést ismeri – úgy vélekedett, a kitűzött feladatot egyre magasabb színvonalon teljesítik. Egy olyan kutatási, mérési rendszert építettek ki a kormányzati hatékonyság érvényesüléséről, amelyben azt is jelezni tudják, hogy mely képességek járulnak hozzá leginkább a kormányzati célok megvalósításához, s mely területeken van még tennivaló.

Kaiser Tamás, a kutatások vezetője előadásában közölte: a 2017-es jelentésnél 32 indikátor változott. Kiemelte a többi közt, hogy az idén a digitális transzformáció, a versenyképesség, az innováció kérdésköre és a megújuló energiaforrások helyzete is nagyobb teret kapott.

Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének (NKE ÁKFI) koordinálásával készített, harmadik Jó Állam Jelentés kutatási eredményeit a Jó állam szakmai napok 2017 című kétnapos tudományos konferencián mutatják be szakértők.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában