Ország-világ

2020.10.15. 10:03

A magyarok többsége szerint nem való az óvodákba és az iskolákba az LMBTQ-érzékenyítés

Az elmúlt időszakban nagy vihart kavart a hazai közbeszédben a Meseország mindenkié című kiadvány, amely hagyományos magyar népmesék átírt változatait mutatja be, egyebek mellett az LMBTQ, transznemű életformához kötődő szemszögből. Erre tekintettel a Századvég megvizsgálta a magyar emberek véleményét a szóban forgó kötetről, valamint a kiskorú gyermekeket érintő – a szexuális irányultsághoz és nemi identitáshoz kötődő kisebbségekkel kapcsolatos – felvilágosító tevékenységről.

A magyar társadalom értékstruktúrájában központi helyet foglal el a gyermekek védelme, illetve a harmonikus nevelkedésük biztosításának fontossága – világít rá rögtön az elején a Századvég elemzése. Ennek megfelelően a megkérdezettek 91 százaléka aggasztónak ítéli a jelenséget, hogy a kisgyermekek a médiában, valamint az online felületeken jelenleg is túl sok, az életkoruknak, érettségüknek nem megfelelő tartalommal találkozhatnak, ezzel szemben mindössze 7 százalékuk véli úgy, hogy ez nem jelent problémát.

Fotó: Századvég

Fontos a család és a gyermekek védelme

A magyarok számára kulcsfontosságú a család intézménye, illetve az ehhez köthető hagyományos értékek oltalma, így nem meglepő, hogy Magyarország 2010 óta kiemelt figyelmet fordít a családok érdekeinek érvényesítésére, gyarapodásuk elősegítésére, továbbá a gyermekvállalás ösztönzésére. A kutatás szerint a válaszadók 95 százaléka úgy gondolja, hogy jelenleg hazánkban elengedhetetlen a családi értékek védelme, és mindössze 5 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. Ezenfelül

a megkérdezettek több mint háromnegyede (79 százaléka) foglalt állást a hagyományos családmodell és az ehhez fűződő értékek megőrzése mellett, míg 17 százalékuk szerint túl kellene lépnünk ezeken, az együttélés alternatív formái felé.

A felmérés kitért a gyermekek apához és anyához való jogának lakossági megítélésére is. A válaszadók 69 százaléka helyesli annak kimondását, hogy a gyermekeknek joguk van apához és anyához, ugyanakkor 25 százalékuk kirekesztőnek tartja e kijelentést a többségitől eltérő életforma szerint élők vonatkozásában.

A magyar társadalom elfogadó az LMBTQ-életformát követőkkel, de az életmódjukat magánügyként kezeli

Megállapítható, hogy Magyarország a rendszerváltozás óta valamennyi polgárának garantálja az alkotmányos alapjogok érvényesülését, amely lehetővé teszi a magyarok számára, hogy – a jogszabályi keretek tiszteletben tartásával – saját nézeteiknek és igényeiknek megfelelő életvitelt folytassanak. Ezzel összhangban kijelenthető, hogy a megkérdezettek csaknem kétharmada (63 százaléka) szerint az LMBTQ- (meleg, leszbikus, transznemű) életformát követők megfelelő szabadsággal rendelkeznek, illetve saját elképzeléseik szerint élhetik életüket hazánkban, ugyanakkor 25 százalékuk úgy gondolja, hogy a szexuális kisebbségek tagjainak szabadságát tovább kellene növelni. Érdekesség, hogy társadalmi konszenzus látszik kirajzolódni a szexuális orientáció és identitás megítélésében.

Fotó: Századvég

A válaszadók kétharmada (66 százaléka) véli úgy ugyanis, hogy az LMBTQ-életvitel magánügy, ezzel szemben 17 százalékuk szerint közügynek tekinthető, amelynek szélesebb körű társadalmi elfogadására kell törekedni, míg 15 százalékuk az említett életformát sehol, semmilyen körülmények között sem tartja elfogadhatónak.

Ezek alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom többsége elfogadó, toleranciára törekvő az LMBTQ-életformát követőkkel.

A kisgyermekek érzékenyítése elfogadhatatlan

A kutatás rávilágít arra, hogy a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában megjelent, a különböző kisebbségi, szexuális és nemi orientációjú csoportokhoz tartozó szereplőket ábrázoló mesekönyvről a megkérdezettek csaknem kétharmada (64 százaléka) hallott, míg 35 százalékuk nem értesült a kötet kiadásáról. Fontos kiemelni, hogy óvodás illetve kisiskolás korban – a gyermekek fejlődésének zavartalan biztosítását szem előtt tartva – a heteroszexuális irányultságú felvilágosítás sem kezdődik meg, valamint bizonyos médiatartalmak korhatáros besorolása is a kisgyermekek védelmét szolgálja. Ennek fényében célszerű értelmezni, hogy

a válaszadók 82 százaléka elutasítja, hogy az óvodások és kisiskolások az LMBTQ- vagy transznemű életformát követő főszereplőket felvonultató mesékkel ismerkedjenek, és mindössze 15 százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt.

Fotó: Századvég

Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 81 százaléka gondolja úgy, hogy az említett életkorban nem elfogadható az LMBTQ- vagy transz érzékenyítés megkezdése, míg 17 százalékuk szerint minél fiatalabb életkorban el kell kezdeni a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos érzékenyítést.

Összegezve kijelenthető tehát, hogy a magyarok döntő többsége szerint – a gyermekek háborítatlan személyiségfejlődésének elősegítése érdekében – az óvodákban és általános iskolákban nincs helye az LMBTQ- és transznemű életvitelt bemutató érzékenyítő kiadványoknak, illetve olyan tevékenységeknek, amelyek a kisgyermekek szexuális orientációval és identitással kapcsolatos nézeteinek formálására irányulnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában