Nyolc svédországi bevándorlóból mindössze egy dolgozik

A svédországi békés élet már a múlté

A nyugati világ már nem az, mint ami 15-20 vagy akár 30 évvel ezelőtt volt – ezt mondta a V4NA hírügynökségnek a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke. Bihari Szabolcs maga is Svédországban él, így első kézből tapasztalja meg a kinti helyzetet, erről beszélt Tusnádfürdőn tartott előadásában, majd azt követően részletesen is, a V4NA-nak nyilatkozva.

Mint fogalmazott: Svédország pár évtizeddel ezelőtt az egész világ egyik oázisa volt a béke és biztonság szempontjából, de ma már ez a múlté. Bihari szerint ez elsődlegesen azért van így, mert mindenféle ellenőrzés nélkül érkeztek az elmúlt években bevándorlók az északi országba.

Ha a számokat nézzük, 2015-ben 165 ezer migránst fogadott be a skandináv állam mindenféle iratok és papírok nélkül. Közülük a tavalyi svédországi statisztikai adatok szerint mindössze 20 ezren dolgoznak, azaz nyolc bevándorlóból csupán egy. A maradék 145 ezer ember azóta sem vállal munkát, őket egészítik ki a családegyesítés okán hozzájuk érkező hozzátartozók, akik szintén nem állnak sorba munkáért.

Bihari Szabolcs a V4NA-nak ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ezzel nem csak anyagilag, hanem a közbiztonság tekintetében is megbillent a helyzet Svédországban.

Ezek az emberek nagy többségükben csoportosan élnek. Ez a korábbi menekültekre nem volt jellemző, azok szétszóródtak szerte az országban. A mostani migránsok viszont csoportosan élnek, és ott tulajdonképpen ugyanazt az életet élik, mint ahonnan eljöttek. Ebbe beletartozik a vallásuk, s a vallási ellentétek is

– nyilatkozta Bihari Szabolcs.

A Svédországban élő migránsok túlnyomó többsége állami segélyből él, viszont kialakultak külön családi klánok, vagy ahogyan ott mondják, klánmaffiák – tette hozzá a svédországi magyar érdekképviseleti vezető.

Ezek a klánok uralnak nagyon sok piacot, így a kábítószer-kereskedelmet, a prostitúcióit, s minden ehhez kapcsolódó szolgáltatást, de az élelmiszer-, valamint a vendéglátóiparban is sok ágazatot kisajátítottak, azokat pedig maffia-módszerekkel irányítják

– mondta.

A nyugati média hallgat ezekről az esetekről

Ezekről a bűncselekményekről hosszú időn át nem volt szabad beszélni a Nyugaton – tette hozzá Bihari Szabolcs. Kiemelte: ezt a fajta hozzáállást PC (politikailag korrekt) médiának hívják Svédországban. Szerinte ebben az egysíkú tájékoztatásban nem szóltak a bevándorlók által elkövetett törvénytelenségekről.

Az elmúlt években viszont odáig fajultak a dolgok Svédországban, s az egész Nyugaton, hogy most már kénytelenek erről beszélni. A biztonság szempontjából is probléma ez, de az országok költségvetéseit is megbillentette az az óriási kiadás, amely ennek a rétegnek az eltartására kell. Sajnos megkésve, de most már kezdtek olyan törvényeket hozni, amely megpróbálja ezt visszafogni, s visszaállítani azt a rendet, amely 15 évvel ezelőtt volt. Hogy ez mennyire fog sikerülni, az a jövő zenéje

– vallott őszintén a svédországi helyzetről Bihari Szabolcs.

Ne legyél rossz időben rossz helyen

Az, hogy mennyit romlott a közbiztonsági helyzet, más sem bizonyítja jobban, hogy a kintiek mottója, hogy ne legyél rossz időben, rossz helyen, mert bármi megtörténhet – mondta a V4NA-nak a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke.

Bihari szerint a média eddig elhallgatta, hogy illegális bevándorlók követik el a rablásokat, betöréseket, gyilkosságokat, mint fogalmazott, abból lehetett tudni, hogy migrációs háttere van az esetnek, hogy a hatóságok nem mondták el, hogy honnan származik az elkövető. Ez most már megváltozott, beszélnek is róla. A bandaháborús leszámolások 90 százalékban bevándorlókhoz köthetők – tette hozzá Bihari Szabolcs. Ezeket a bűncselekményeket főként egymás között követik el, piacért, bosszúból.

Hetente 2-3 ilyen eset van Svédországban, s a Nyugaton. Ez rémisztő és ijesztő. Az igazság az, hogy ez a bandaháború, amely zajlik Svédországban, Németországban, és máshol, az most már nyilvános. Most már lehet róla tudni

– tette hozzá.

Svédországban egyébként másfél hónap múlva választás lesz. Bihari Szabolcs elmondta, ezzel kapcsolatban egy közvélemény-kutatást is készítettek, hogy a lakosság, mely három kérdést tartja a legfontosabbnak. Az eredmények alapján kiderült, hogy első helyre került a biztonság, a második az oktatás, a harmadik pedig a migráció volt.

Borítókép: Egy svéd rendőr felügyeli az újonnan érkezett menedékkérők vonulását a malmöi Hyllie pályaudvar előtt 2015. december 19-én. Fotó: MTI/EPA/TT/Johan Nilsson