Ukrán válság

2022.02.25. 06:31

Harcok folynak Kijevben, mindkét fél szóba hozta a tárgyalások lehetőségét

Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították – közölte péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Két robbanás zaját lehetett hallani Kijev belvárosában pénteken kora reggel – jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség. Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról.

Cikkünk frissül.

Felrobbantott az ukrán hadsereg egy hidat Kijevnél

Egy híd felrobbantásával akarja megakadályozni az ukrán hadsereg az oroszok előrenyomulását, így a főváros északi részénél felrobbantottak egy hidat.

Folyamatosan érkeznek a kárpátaljaiak Záhonyba

Ugyan a hírek arról szólnak, hogy a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiakat nem engedik ki az ukrán hatóságok az országból, ám a záhonyi pályaudvaron csoportokba verődve álltak péntek délután a frissen érkezett fiatal férfiak. Mint azt egyikük, aki Csapról érkezett, az MTI tudósítójának elmondta, hosszas huzavona után az ukrán határőrök „Istennek hála” végül átengedték társaival együtt Magyarországra.

Beszámolt arról is, hogy Csapon nyugalom van, most pedig arra várnak, hogy egy lelkész a helyi parókián szállást biztosítson számukra.

Ugyancsak a záhonyi állomáson várt vonatra egy ungvári nő, aki arról számolt be, hogy 22-én utaztak Budapestre és 23-án hajnalban hívták fel a barátai a háború hírével. Most ennek ellenére hazaindul, hiszen félti a szüleit és az otthonát. Ő úgy értesült, hogy a harcok kezdetekor pánik és tanácstalanság uralkodott Ungváron.

Menekültek Záhonynál

Forrás: Koncz Márton / ORIGO

Orosz Tímea, a helyi községi szociális központ vezetője az MTI-nek elmondta, hogy csütörtök este mintegy hatvan Kárpátaljáról menekülőt helyeztek el a záhonyi művelődési házban, amelyet ideiglenes szállássá alakítottak. Közülük mintegy harmincan kértek hosszabb időtartamra elhelyezést, a többiek az ország belsejébe indultak rokonokhoz, ismerősökhöz. Hangsúlyozta, hogy a menekültek ellátásában segítenek az adományok, amelyek folyamatosan érkeznek a térségbe.

Az MTI tudósítója is azt tapasztalta, hogy a segélyszervezetek képviselői már az állomáson fogadják a Kárpátaljáról érkezőket, helyben vizet és ételt osztanak az embereknek, akik többségükben nők és gyermekek.

A Kárpátaljáról érkezők azt közölték, hogy Csapról kétóránként indulnak vonatok Záhonyba, és a kocsik számát megduplázták az ukrán vasutasok.

A beszámolókból az derült ki, hogy magyar útlevéllel a fiatal férfiakat is gond nélkül átengedik az ukrán határőrök Magyarországra.

 

Gulyás: segélyakciót indít a kormány

Híd Kárpátaljáért mottóval segélyakciót indít a magyar kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Vásárosnaményban. 

Látjuk, hogy a civil világban is nagy a segítségnyújtásra vonatkozó akarat és szándék, a kormány ezt koordinálni fogja és állami forrásokból is hozzájárulunk ahhoz, hogy elsősorban a kárpátaljai magyarság, de „mindenki, aki az életéért fut Ukrajnából”, segítséget kaphasson– fogalmazott Gulyás Gergely.

Hozzátette: most Magyarország az első biztonságos ország, és kétszázezer magyar él Kárpátalján, ezért segélyakciót készítenek elő, amit a kormányon belül Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő fog koordinálni.

A Híd Kárpátaljáért segélyprogram elindításával szeretnének segíteni azoknak, akik ott vannak, ott maradtak, ott kellett, hogy maradjanak – fejtette ki a miniszter, hozzátéve: természetesen be kell fogadni azokat, akik magyarként menedékre szorulnak, vagy akik menekültstátuszra jogosultak Magyarországon.

Hangsúlyozta, minden segítséget meg fognak adni az érintett magyarországi településeknek is. Emellett karitatív szervezetek is jelentkeztek, ezt a munkát kell koordinálni – mutatott rá.

Gulyás Gergely jelezte: a kormány nagyon rövid időn belül közzé fogja tenni azokat az adománygyűjtő vonalakat és lehetőségeket, amelyeket a központi koordináció keretében azok a szervezetek fognak működtetni, amelyek közvetlenül segítséget tudnak nyújtani az Ukrajnából érkezőknek, vagy a Kárpátalján maradó magyaroknak.

 

Huszonöt civil halt meg eddig az összecsapásokban

Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának szóvivője, Ravina Shamdasani úgy tudja, hogy több mint 25 civil halt meg az összecsapásokban, 102-en megsebesültek.

Az esetek többségét az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt álló térségekből jelentették – tájékoztatott egy szóvivő. Szerinte az áldozatok valódi száma jóval magasabb lehet ennél. Megjegyezte: az információs hadviselés miatt sok esetben nehezen lehet ellenőrizni az adatok valóságtartalmát, és közelebbről megvizsgálva több állítólagos támadásról kiderült már, hogy hamis.

A főbiztosság emellett elítélte, hogy mintegy 1800 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe Oroszországban.

Követelte, hogy engedjék szabadon a jogtalanul fogva tartott embereket.

 

Az EU szerint Oroszországgá a teljes felelősség az agresszióért

Oroszország teljes felelősséggel tartozik az Ukrajna elleni agresszióért, minden pusztításért és emberveszteségért - olvasható az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek az EU nevében a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálásáról pénteken kiadott nyilatkozatában.

Borell az EU nevében az orosz katonai műveletek beszüntetésére és haderejének kivonására szólította fel Moszkvát.

Orosz tankok Armianszk városábanForrás: Konstantin Mihalchevskiy / Sputnik / Sputnik via AFP

Putyin kész delegációt küldeni Minszkbe az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra

Kész delegációt küldeni Minszkbe Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában.

„Mint tudják, Ukrajna elnöke, (Volodimir) Zelenszkij ma kijelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben azt mondta, hogy a különleges hadművelet célja a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság segítése, többek között Ukrajna demilitarizálásával és nácitlanításával. És ez a semleges státusz szerves részét képezi” – mondta Peszkov.

Ebben az összefüggésben Vlagyimir Putyin, válaszul Zelenszkij javaslatára, kész Minszkbe küldeni egy orosz delegációt a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és az elnöki adminisztráció képviselőinek szintjén, hogy tárgyaljon az ukrán delegációval– tette hozzá.

Peszkov szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök  megígérte Putyinnak, hogy biztosítani fogja a tárgyalási folyamathoz szükséges feltételeket, köztük a küldöttségek elhelyezését és biztonságát. A két államfő erről pénteken telefonon beszélt egymással.

 

Ötmillió menekült is útra kelhet Ukrajnából az ENSZ szerint

Akár ötmillió menekült is útra kelhet Ukrajnából, ha a helyzet tovább romlik; az ország egyes részein már fogyóban az üzemanyag, a készpénz és a gyógyszerek – mondta el az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) egyik szóvivője, Shabia Mantoo pénteken Genfben.

Eddig legalább százezren kényszerültek elhagyni otthonukat, és több ezren kerestek menedéket a szomszédos országokban,

egyebek közt Moldovában, Romániában és Lengyelországban - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a főbiztosság kész támogatni a menekülteket.

Ukrajnában közel 42 millióan élnek.

Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) eközben jelezte: megerősíti jelenlétét Moldovában, Romániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon. A menekültek útvonala mentén menedékhelyeket hoznak létre nőknek és gyermekeknek. Romániában konvojok állnak készen, hogy eljuttassák szállítmányaikat több tízezer szükséget szenvedőhöz Ukrajnában – mondta el egy szakértő.

 

Megérkezett a hadsereg Vásárosnaményba

A Magyar Honvédség katonai járművekkel megérkezett a Bereg fővárosába – tudatta a szon.hu.

 

Zelenszkij felszólította Putyint, hogy üljenek le tárgyalni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken videóüzenetben arra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy üljenek le tárgyalni, és vessenek véget a vérontásnak.

Ismételten az Oroszországi Föderáció elnökéhez szeretnék fordulni. Harcok folynak Ukrajna-szerte. Üljünk tárgyalóasztalhoz, vessünk véget annak, hogy emberek halnak meg! – mondta Zelenszkij orosz nyelven.

Egy férfi eltakarítja a romokat egy lakóépület elől az ukrán főváros külvárosában, ahol egy katonai lövedék csapódhatott be 2022. február 25-én Forrás: Daniel Leal / AFP

Ezután az elnök az ukrán fegyveres erőkhöz intézte szavait. „Álljatok helyt keményen! Ti vagytok minden, ami megvédi államunkat” – hangsúlyozta.

 

Egy óvodát is eltaláltak az orosz rakéták Ohtirkában

Rakéta-sorozatvetőkkel vették tűz alá az orosz erők az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő Ohtirka települést.

A lövedékek lakott területen csapódtak be, találat ért egy óvodát is, ahol gyermekek sérültek meg,

egyelőre nem tudni, hogy hányan – közölte a Facebookon a megye kormányzója.

Nem sokkal korábban Irina Venegyiktova ukrán főügyész számolt be a Facebookon arról, hogy a Kijev közelében lévő Borzel települést is tüzérségi támadás érte, feltehetően Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be az orosz támadók. Repeszek találtak el egy árvaházat, ahol ötven gyermek tartózkodott.

 

Orosz ejtőernyősök nyugat felől blokkolták Kijevet

Orosz ejtőernyősök elfoglalták Gosztomel repülőterét Kijev elővárosában, majd a légideszant fő erejével egyesülve nyugat felől blokkolták az ukrán fővárost – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken.

Konasenkov azt mondta, hogy a reptér elfoglalásakor

megsemmisítettek több mint 200 nacionalistát Ukrajna különleges alakulataiból.

Állítása szerint az orosz erők nem szenvedtek el veszteségeket.

A szóvivő azt ígérte, hogy az orosz erők nem fognak csapást mérni Kijev lakónegyedeire.

 

Lengyelország lezárja a légterét az orosz gépek előtt

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő péntek délután a Facebookon közölte: elrendelte a miniszterelnöki tanács olyan rendeletének előkészítését, amelynek értelmében lezárják Lengyelország légterét az orosz légitársaságok előtt.

 

Az EU készen áll Ukrajna és a szomszédos országok megsegítésére

Az Európai Unió sürgősségi segítséget nyújt Ukrajnának, és készen áll a szomszédos országok megsegítésére is az otthonukat elhagyni kényszerült ukránok ellátásában – közölte Janez Lenarcic, a válságkezelésért felelős biztos pénteken.

Brüsszeli közleményében Lenarcic arról tájékoztatott, hogy az ukrán kormány kérelmére válaszul az EU sürgősségi segélyt nyújt az országnak, így egészségügyi felszerelést, például elsősegélynyújtó készleteket, védőruházatot, fertőtlenítőszereket, orvosi sátrakat, valamint tűzoltófelszereléseket, áramfejlesztőket és vízszivattyúkat szállít Ukrajnának.

Az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül Ukrajnába szánt eszközöket Szlovénia, Románia, Franciaország, Írország és Ausztria ajánlotta fel. Az uniós eszköztámogatást Horvátország, Németország, Olaszország, Litvánia, Spanyolország, Dánia és Svédország által biztosított, összesen több mint 2 millió eurós pénzügyi hozzájárulás egészíti ki – közölte.

Az uniós bizottság arról tájékoztatott, hogy Lenarcic az Ukrajnával szomszédos több ország illetékes miniszterével egyeztetett arról, hogy az EU miként tud segítséget nyújtani számukra az országukba menekült ukránok támogatására.

Minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy ne hagyjuk magára Ukrajnát a válság idején. Szorosan együttműködünk a szomszédos országokkal, és támogatjuk őket az országuk elhagyására kényszerült ukránok ellátásában – fogalmazott.

Az uniós biztos emlékeztetett a szolidaritás fontosságára, és köszönetet mondott minden országnak, melyek azonnali segítségüket ajánlották fel Ukrajnának az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.

 

Megkezdte az átcsoportosítást az ukrán határhoz a Magyar Honvédség

A Magyar Honvédség megkezdte az átcsoportosítást a magyar–ukrán határ közelébe – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a hajdúhadházi Vay Ádám Kiképzőbázison tartott tájékoztatóján.

A parancsnok ugyanakkor kérte a lakosság türelmét, és felhívta a figyelmet arra, hogy nappali és éjszakai lőgyakorlatokat is végrehajtanak.

A feladatban nemcsak aktív, hanem tartalékos katonák is részt vesznek.

 

Az ukrán hadsereg megállította az orosz inváziót Csernyihiv megyében

Megsemmisítették a betolakodók mintegy húsz harckocsiját és 15 egyéb haditechnikai eszközét – közölte pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a szárazföldi erőkre hivatkozva.

A fegyveres erők közleményükben biztosítottak afelől, hogy Csernyihiv térségében az ukrán katonák tartják védelmi állásaikat.

A kelet-ukrajnai Harkiv megyeszékhely felett egy ukrán repülőgép lelőtt egy orosz Szu-35-ös vadászgépet – közölte a Telegram üzenetküldő portálon Musztafa Najem, az infrastrukturális miniszter helyettese. Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye kormányzója pedig a Facebookon arról adott hírt, hogy az ukrán erők lelőtték az orosz támadók egyik cirkálórakétáját a régió légterében.

A romániai határ közelében, a Krím félszigettől nyugatra fekvő Kígyó-szigetet Ukrajna ismét ellenőrzése alá volta 

– állította Vadim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója. "A határőrszolgálat tagjai továbbra is őrzik Ukrajna határait a Fekete-tengeren" - tette hozzá.

 

Putyin: Oroszország hajlandó magas szintű tárgyalásokat folytatni Ukrajnával

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és elmondta: Oroszország hajlandó magas szintű tárgyalásokat folytatni Ukrajnával.

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közreadott közlemény szerint Putyin elmondta: 

az Egyesült Államok és a NATO hosszú ideje figyelmen kívül hagyta Oroszország jogos biztonsági aggályait, több alkalommal megszegték ígéreteiket, és folytatták a terjeszkedést keleti irányba.

 

Lavrov: Oroszország biztosítani fogja Ukrajna demilitarizálását és „nácítlanítását”

Oroszország biztosítani fogja, hogy Ukrajna demilitarizált és náciktól mentesített ország legyen - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.

„Azt akarjuk, hogy az ukrán nép, vagy ahogy (Vlagyimir) Putyin elnök mondta, a mai Ukrajna területén élő összes nép szabadon dönthessen a további sorsáról, anélkül, hogy megpróbálnák őket a bandérista pszichológia fogságába hajtani”– mondta a miniszter egy sajtótájékoztatón, amelyet azt követően tartott, hogy első ízben fogadta a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár terület külügyi vezetőit.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában fogadta a luhanszki és a donyecki „népköztársaság” diplomáciai tárcájának vezetőjét 2022. február 25-énForrás: Orosz védelmi minisztérium/AFP

 

Oroszország biztosítani fogja Ukrajna demilitarizálását. Oroszország biztosítani fogja Ukrajna nácítlanítását. Túl sokat szenvedtünk a nácizmustól, és az ukrán nép is túl sokat szenvedett a nácizmustól ahhoz, hogy szemet hunyjunk felette, és felelőtlenek legyünk – hangsúlyozta Lavrov.

 

Az ukrán hadvezetés szerint orosz szabotőrök hatoltak be Kijevbe

Orosz diverzáns- és felderítőcsoport tevékenykedik az ukrán főváros, Kijev Obolony kerületében – figyelmeztetett pénteken az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöksége.

A közleményben arra kérték a Kijev északi részében, a Dnyeper folyó jobb partján lévő kerület lakóit, hogy tájékoztassák a hatóságokat, ha gyanús járműveket látnak, és készítsenek Molotov-koktélokat a betolakodók megsemmisítésére. Azokat pedig, akik a főváros védelmében nem akarnak részt venni, arra kérték, hogy maradjanak otthon.

Hanna Maljar belügyminiszter-helyettes a nap folyamán korábban arról számolt be, hogy orosz katonák megszerezték az ukrán fegyveres erők két autóját Kijev környékén, átöltöztek ukrán egyenruhába, behajtottak Kijevbe Obolony kerületnél, és nagy sebességgel a főváros központja felé tartottak. A nyomukban pedig egy teherautókból álló konvoj haladt. A behatolókat még délelőtt tíz óra előtt sikerült az ukrán fegyveres erőknek semlegesíteniük.

 

Az ukrán szárazföldi erőknél az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondták: Kijev északnyugati határában az ukrán csapatok felrobbantottak három hidat, hogy így akadályozzák meg az ellenséges erők benyomulását a fővárosba.

 

Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közölte pénteken, hogy jelenleg harcok folynak a Kijev északnyugati határában fekvő Hosztomel, Vorzel és Bucsa településeknél.

Füst száll Hosztomel városa és az Antonov repülőtér közelében, Kijev északnyugati részén 2022. február 24-énForrás: Daniel Leal / AFP

A parlament sajtószolgálata közben arról tájékoztatott, hogy a mérőállomások jelentős része a radioaktivitás szintjének megemelkedését jelezte, miután az orosz csapatok megszállták a csernobili atomerőmű övezetét. A harcok és a megszállás miatt nem lehet kideríteni, miért emelkedett meg a sugárzás szintje a csernobili tiltott zónában – tette hozzá a parlament közleményében.

 

Péntek reggel Kijevben járt a metró, az óvóhelyként működő megállókba viszont sokan leköltöztek, hogy menedékben legyenek esteleges tüzérségi támadás vagy légicsapás elől. A helyzet a fővárosban feszült, második napja zárva tart az üzletek zöme, több patika is. A kijeviek túlnyomó többsége otthon maradt, az utcákra kevesen merészkednek ki.

 

Több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett egy nap alatt Romániába

Több mint tízezer ukrán állampolgár érkezett Romániába az utóbbi 24 órában, egyharmaduk pedig már el is hagyta az országot Magyarország és Bulgária felé. Menedéket mindössze tizenegy ukrán állampolgár kért Romániától – közölte pénteki sajtóértekezletén Lucian Bode román belügyminiszter.

Az Ukrajna elleni orosz hadműveletek megkezdése után mintegy húsz százalékkal nőtt a forgalom a román határátkelőkön. Bode szerint a román határrendőrség felkészült a megnövekedett forgalomra, ugyanakkor a határvédelmet is megerősítették.

 

Közben a román járványügyi operatív törzs (CNSU) pénteken arról hozott határozatot, hogy az Ukrajnából érkezőket nem küldik karanténba, attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e védettségi igazolással.

 

Teljes kapacitással működnek az ukrán-magyar határátkelők és a magyar képviseletek

Teljes kapacitással működnek az ukrán-magyar határátkelők és a magyar képviseletek – közölte az Információs Hivatalból bejelentkezve a külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter a videóban azt mondta: a kijevi nagykövetség és a beregszászi, valamint az ungvári főkonzulátus minden munkatársa dolgozik, és segítséget nyújt a magyaroknak és a nem magyaroknak egyaránt.

 

Folyamatos a kapcsolattartás a magyar képviseletekkel és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ) is – emelte ki, hozzátéve: az Információs Hivatalban is minden munkatárs dolgozik, és folyamatosan figyelik az ukrajnai eseményeket.

 

Beszámolója szerint a pénteken, az ukrán válságból fakadó külügyi kérdések koordinálásáért létrejött külügyi koordinációs operatív törzs ülésének elején Íjgyártó István magyar nagykövet arról adott tájékoztatást, hogy a kijevi nagykövetségen a biztonságot kereső magyar állampolgároknak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Európa Tanács kijevi irodájának munkatársainak ideiglenes elhelyezést, tartózkodást biztosítanak.

A beszélgetéskor Kijev belső részén még nyugalom volt - ismertette a miniszter, hozzáfűzve: az ukrán fél Kárpátalján és Kijevben is látványosan megerősítette a magyar képviseletek védelmét.

Elmondta, hogy az ungvári képviselet és a KMKSZ folyamatosan tartja a kapcsolatot Viktor Mikitával, Kárpátalja kormányzójával is. Kárpátalján a körülményekhez képest még stabilitás és nyugalom uralkodik - tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is, hogy mind az öt határátkelőhelyen folyamatos a határátkelés, és a korlátozott időtartamban működő barabási és lónyai határátkelő a körülményekre tekintettel 6-23 óra között üzemel. Ennek ellenére jelentős a várakozási idő, az ukrán oldalon 3-5 kilométeres autósorok várnak– tette hozzá Szijjártó Péter.

A miniszter beszámolt arról is, hogy sok harmadik ország – India, Irán, Ecuador, Izrael, Zimbabwe, Maldív-szigetek, Mongólia, Jordánia – arra kérte Magyarországot, hogy az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó állampolgáraiknak nyisson humanitárius folyosót. Ennek megfelelően Magyarország vízum nélkül beengedi az országba az Ukrajnában jogszerűen tartózkodókat, akiket a nagykövetségek munkatársai a legközelebbi nemzetközi repülőtérre, Debrecenbe visznek – mondta, hozzáfűzve: a debreceni repülőtér forgalma emiatt megnő.

Tudatta azt is, hogy az ukránok kérésére Magyarország könnyíti, gyorsítja az Ukrajnába Magyarországon keresztül érkező humanitárius szállítmányok határátlépését.

Kiemelte, hogy Ukrajna irányából továbbra is zavartalan az energiaállátás: a gáz és az olaj is fennakadások nélkül érkezik Magyarországra.

Szijjártó Péter közölte: a háború a legrosszabb forgatókönyv, Magyarország elítéli az orosz katonai műveleteket, és kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Orbán Viktor miniszterelnök is ezt az álláspontot képviselte az Európai Tanács ülésén, és ezt fogja a NATO-csúcson is - mondta. Hozzátette: az európai uniós külügyminiszterek délután 3 órakor tanácskoznak, az ott született esetleges döntésekről is tájékoztatnak majd.

 

Lavrov kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot

A neonácizmus és a ruszofóbia ukrajnai megerősödésének hallgatólagos ösztönzésével, valamint kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta a luhanszki és a donyecki „népköztársaság” diplomáciai tárcájának vezetőjét.

Lavov a találkozót követő sajtótájékoztatón visszakérdezett az őt faggató újságíróktól, hogy vajon hogyan fogadná Nagy-Britannia, hogyha Írországban betiltanák az angol, vagy Franciaország, ha Belgiumban betiltanák a francia nyelv használatát.

Megerősítettük, hogy továbbra is támogatjuk a donyecki és a luhanszki népköztársaságot abban a törekvésében, hogy megerősítsék függetlenségüket, hogy biztosítsák jogaikat, mindenekelőtt azt a jogot, hogy a saját földjükön éljenek, és joguk legyen a Donyec-medence kulturális, nyelvi és egyéb hagyományaira, amelyek évszázadok alatt alakultak ki, és amelyeket az ukrán rezsim most megpróbál aláásni 

 – mondta.

 

Merkel: meg kell állítani Putyint

Meg kell állítani Oroszország és elnöke, Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját, amely semmivel sem igazolható és éles választóvonal Európa történelmében – közölte Angela Merkel volt német kancellár pénteken.

Angela Merkel kiemelte, hogy a lehető leghatározottabban elítéli a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentő támadást. „Gondolataim és szolidaritásom az ukrán néppel és a Zelenszkij elnök vezette kormánnyal vannak ezekben a szörnyű órákban és napokban” – írta.

Hozzátette, hogy teljes mértékben támogatja az utódja, Olaf Scholz kormányának az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport többi tagjával, a NATO-val és az ENSZ-szel együtt tett erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy lehető leggyorsabban véget vessenek „Oroszország és Putyin elnök agressziójának”.

A támadás Ukrajna egésze, egy független ország területi épsége és szuverenitása ellen irányul, és ez nem csupán a nemzetközi jog „égbekiáltó megsértése”, hanem „mély törés a hidegháború utáni európai történelemben” – írta német hírportálokon idézett közleményében Angela Merkel, aki először szólalt meg nyilvánosan tavaly decemberi visszavonulása óta.

 

Peking továbbra is a szankciók ellen emelt szót

A kínai külügyminisztérium pénteken ismét a szankciók alkalmazása ellen emelt szót az ukrajnai helyzet kapcsán, és továbbra sem tekinti az előző nap megindított orosz hadműveletet inváziónak.

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján ugyan elmondta, hogy tiszteletben kellene tartani minden ország szuverenitását és területi egységét, hozzátette azonban: Ukrajna kérdése szövevényes és egyedi történelmi gyökerekkel rendelkezik. A szóvivő elismételte, amit Vang Ji kínai külügyminiszter egy nappal korábban, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonos egyeztetésén mondott el, miszerint Peking megérti az orosz fél biztonsági kérdésekkel kapcsolatos, jogos aggályait.

A szóvivő Joe Biden amerikai elnök azon kijelentésére, miszerint az orosz hadműveletet támogató országokon közvetve is „szégyenfolt” esik, úgy reagált, hogy azoknak az országoknak esik csorba a megítélésén, amelyek mások belügyeibe avatkoznak.

A kínai külügyi szóvivő arra a kérdésre nem adott választ, hogy Kína elismerheti-e a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk függetlenségét.

Miközben az orosz katonai akciót elítélő nyugati országok közül már többen szankciókat jelentettek be Oroszországgal szemben, Peking kitart amellett, hogy párbeszéd és egyeztetések útján kell megoldást találni a problémákra. Vang pénteken is elismételte: a szankciók soha nem jelentettek hatékony megoldást.

A külügyminisztérium szerdai sajtótájékoztatóján Hua Csun-jing, a minisztérium másik szóvivője felidézte: 2011 óta az Egyesült Államok több mint száz szankciót vetett ki Oroszországra. „Megoldottak ezek az amerikai szankciók bármilyen problémát is?” – tette fel a kérdést Hua.

 

A közép- és kelet-európai NATO-tagországokhoz fordult segítségért az ukrán elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok által létrehozott, Bukaresti Kilenceknek nevezett országcsoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy segítsenek tárgyalásokra kényszeríteni Oroszországot.

– Megvédjük a szabadságunkat és a földünket, de hatékony nemzetközi segítségre van szükségünk. Beszéltem erről Andrzej Dudával (Lengyelország elnökével). A Bukaresti Kilencekhez fordultam védelmi segítségnyújtásért, szankciókért és nyomásgyakorlásért az agresszorra (Oroszországra).

Együtt kell tárgyalóasztalhoz kényszerítenünk Oroszországot. Háborúellenes koalícióra van szükségünk

– hangoztatta az elnök a Twitter-bejegyzésében.

A Bukaresti Kilenceknek nevezett országcsoportnak a tagja Magyarország is, valamint Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország. A csoport célja a katonai együttműködés elmélyítése a NATO keleti szárnyához tartozó országok között és kulcsfontosságú biztonságpolitikai kérdések megvitatása - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

 

Szentpétervár helyett Párizsban rendezik a BL-döntőt

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága pénteki rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy Szentpétervár helyett Párizsban rendezik a Bajnokok Ligája idei döntőjét.

Az orosz város május 28-án lett volna a finálé házigazdája, azonban az UEFA megfosztotta a rendezési jogtól az Ukrajna ellen indított orosz katonai támadás miatt.

 

Az űrben is érezhető az orosz támadás hatása

Biden szankciói az űripart is érintik, ez azonban veszélyeket rejthet magában. A NASA szerint a polgári együttműködés folytatódik – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Miután Vlagyimir Putyin elrendelte a széleskörű offenzívát Ukrajna ellen, Joe Biden amerikai elnök is beváltotta fenyegetését, amely szerint szankciókkal sújtotta Oroszországot. Mindezek pedig kiterjednek az orosz légi- és űriparra is. Ez az orosz űrhivatal vezetője, Dmitrij Rogozin szerint veszélybe sodorja az amerikai-orosz együttműködést a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) is – írja a CNN.

Mindez már csak azért is problémás, mert az űrállomás pozícióját az orosz hajtóművek kontrollálják. Rogozin szerint ezért, ha az 500 tonnás létesítmény Kínára vagy Indiára zuhan, akkor a felelősség ezért az amerikai felet terheli majd, de hozzátette azt is, hogy az ISS Oroszország felett nem halad át.

Az űrállomáson jelenleg két orosz, négy amerikai és egy európai űrhajós tartózkodik. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szóvivője szerint azonban a polgári űrkutatási program folytatását az új exportkorlátozások mellett is meg lehet oldani, azt a szankciók nem veszélyeztetik. Az ISS nem csak a két szuperhatalom, hanem Japán, Kanada és az Európai Űrügynökség (ESA) közreműködésével jött létre, és két részből áll, egy oroszból és egy amerikaiból. Ám mint arra az egyik volt NASA űrhajós rámutatott, sem az amerikai áramra szoruló orosz, sem az orosz hajtóművekre szoruló amerikai rész nem működőképes önmagában.

Forrás: NASA

A NASA közleménye ezért leszögezi, hogy folytatja az együttműködést partnereivel, így az orosz Roszkozmosszal is és nincsenek változások a folyamatban lévő Földkörüli és földi támogatások terén sem.

Boris Johnsont csütörtökön a parlamentben az űrben történő együttműködésről is faggatták, és a válasz nem sok jóval kecsegtet. A brit miniszterelnök ugyanis elmondta, hogy habár ő általánosságban támogatja a művészeti és tudományos együttműködések folytatását, a jelenlegi helyzetben nehezen tudja elképzelni, hogy azok a megszokott módon folytatódjanak.

 

Brit védelmi miniszter: 450 főt veszítettek az oroszok a támadás első napján

450 főt veszítettek az orosz erők az Ukrajna elleni támadás első napján, és a fő célkitűzéseiket sem sikerült elérni - mondta a brit védelmi miniszter a Sky Newsnak. Ben Wallace szerint az orosz hadseregnek így nem sikerült tartania az invázió ütemtervét.

 

Wallace arról is beszélt, hogy a brit kormány álláspontja szerint Putyin egész Ukrajnát meg akarja szállni.

 

Kitiltották a brit repülőket az orosz légtérből

Megtiltották az orosz hatóságok, hogy a brit légitársaságok gépei leszálljnak az ország repülterein, vagy belépjenek az orosz légtérbe – írja a BBC.

 

A tiltás a válaszlépés arra, hogy az Ukrajna elleni támadás miatt hozott szankciók részeként

A britek hasonló tilalmat rendeltek el az orosz nemzeti légitársaság, az Aeroflot gépeire.

A British Airways már a tilalom előtt közölte, hogy a konfliktus miatt elkerülik az orosz légteret. A társaság általában heti három járatot közlekedtetett Moszkva és London között.

 

Egyelőre nem világos, hogy Izrael csatlakozik-e az Oroszország elleni szankciókhoz

Izrael fokozott erőfeszítésekkel folytatja állampolgárainak kimentését Ukrajnából – jelentette a katonai rádió pénteken a diplomáciai tárca közléseit idézve.

Az izraeli külügyminisztérium bejelentette, hogy csütörtökön mintegy 500 izraeli hagyta el Ukrajnát több határátkelőhelynél, az országban lévő izraeli nagykövetség segítségével. A tárca közleménye szerint a nagykövetség munkatársai és a minisztérium képviselői több ezer, a határátkelőhelyeken tartózkodó izraelivel állnak kapcsolatban, segítik ki- és továbbjutásukat.

 

A Háárec című újság honlapja szerint eddig mintegy 8880-an regisztráltak a Lvivbe (Lembergbe) költöztetett kijevi izraeli nagykövetségen azokon felül, akik korábban jelentkeztek be és már megérkeztek Izraelbe. Közülük 5840-en izraeli állampolgárok, a többiek pedig elsőfokú családtagjaik, akik nem rendelkeznek izraeli állampolgársággal. A külügyminisztérium ismételten felszólított pénteken is minden Ukrajnában tartózkodó izraelit, hogy hagyja el az országot.

Izraelben attól tartanak, hogy Washington egyértelmű állásfoglalásra kéri a jeruzsálemi vezetést Oroszország ellen az ENSZ közgyűlésén, noha Moszkva katonai jelenléte Szíriában óvatosságra készteti a döntéshozókat.

 

Izrael számára rendkívül fontos a cselekvési szabadság biztosítása Szíriában annak érdekében, hogy megakadályozzák az Iránból irányított katonai egységek térnyerését az országban és a libanoni síita Hezbollah milíciájának további iráni felfegyverzését. Ezért a katonai rádióban megszólaló politikusok és szakértők szerint egyelőre nem világos, hogy Izrael csatlakozik-e, illetve ha igen, akkor milyen mértékben az Oroszország elleni szankciókhoz.

 

Csütörtökön 29 ezer ember utazott be Ukrajnából Lengyelországba

A lengyel határőrség Twitter közösségi honlapján péntek reggel tett bejegyzés szerint előző nap az Ukrajnával közös határszakaszon összesen 38 200 utas kelt át az ellenőrzőpontokon, ebből 9200-an Ukrajna, 29 ezren pedig Lengyelország irányában.

 

Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője egy péntek reggeli interjúban közölte: az érkezők mintegy fele szóbeli nyilatkozatot tett arról, hogy az előző napi orosz hadművelettel kirobbantott háború elől menekül. A szóvivő aláhúzta: mivel az ukrajnai határ az Európai Unió külső határának is számít, Lengyelország továbbra is betartja a szükséges határátlépési eljárásokat, akkor is, ha rugalmasabbá teszi őket.

Egy édesanya pihen gyermekeivel a vasútállomás egyik épületében kialakított ideiglenes menedékhelyen, miután vonattal érkezett az ukrajnai Kijevből a lengyelországi Przemyslbe 2022. február 24-én Forrás: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A regionális határőrség szóvivője, Andrzej Popko csütörtök délután közölte: Ukrajnából a hiányos vagy érvénytelen személyazonossági dokumentumokkal érkezőket is beengedik Lengyelországba, az ilyen személyeknek 15 napon belül kell rendezniük az iratokat az ukrán konzulátuson vagy valamelyik lengyel vajdasági hivatalnál.

 

A határellenőrzés felgyorsítása érdekében a lengyel kormány csütörtök esti rendeletében megszüntette az Ukrajnából érkezők számára a karantént, amely máskülönben kötelező a lengyel határt átlépő, a koronavírus okozta Covid-19 betegség ellen be nem oltottak számára.

 

Csütörtökön, az Ukrajnával szembeni orosz hadművelet elindítása után az Ukrajnával határos két lengyel vajdaságban összesen kilenc befogadóközpontot létesítettek a határőrség, a helyi hatóságok és az idegenrendészeti hivatal közreműködésével. A központokban az Ukrajnából érkező menekültek megkapják a szükséges információkat, a további hivatalos eljárásról is tájékozódnak, élelmiszer- és orvosi ellátást kapnak, rövid pihenésre, melegedésre is van lehetőségük.

 

A befogadóközpontokból a tűzoltóság buszokkal szállítja a nyugatabbra fekvő vajdaságokba azokat, akik erre igényt tartanak. Helyszíni beszámolók szerint az ukránok többsége a már egy ideje Lengyelországban tartózkodó, ott dolgozó rokonokhoz, ismerősökhöz utazik tovább.

 

Szemtanúk szerint az egyik legforgalmasabb határátkelő, Medyka környékén személygépkocsik ezrei parkolnak, a Lengyelországban élő ukránok ott várnak az Ukrajnából érkező hozzátartozóikra.

 

Míg csütörtökön a forgalom mérsékelt növekedését jelentették az Ukrajnával közös határátkelőkön, a határőrség péntek reggeli beszámolói szerint a forgalom már jelentősen fokozódott, a határőrök ezért megemelt létszámban teljesítenek szolgálatot. Az ukrajnai oldalon az informatikai rendszer összeomlása lassítja az ellenőrzést.

 

A Radio Wnet lengyel csatorna ukrajnai tudósítója szerint hosszú kocsisorok kígyóznak a határ ukrán oldalán, sokórás várakozásra kell számítani. A határ irányába a háború elől gyalog vagy biciklivel menekülő emberek is tartanak – hangzott el a határövezeti tudósításban.

 

Az oroszok szerint az ejtőernyőseik az ukrán nacionalistáktól védik a csernobili erőművet

 

Orosz légideszantosok teljes ellenőrzésük alá vonták a csernobili atomerőmű körüli területet – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken Moszkvában.

 

Az orosz ejtőernyősök és az atomerőmű biztonsági zászlóaljához tartozó ukrán katonák együttműködése az erőmű védelmében garancia arra, hogy a nacionalista alakulatok vagy más terroristaszervezetek ne tudják kihasználni az országban kialakult helyzetet

– nyilatkozott a tábornok.

A szóvivő az ukrán katonai infrastruktúra 118 földi objektumának megsemmisítéséről és öt ukrán harci gép lelövéséről számolt be. Saját veszteségadatokat nem közölt.

 

Szakadárok: az ukránok Horlivka környékét és a „donyecki népköztársaság” déli részét lövik

 

Az ukrán fegyveres erők péntek reggel lőtték a kelet-ukrajnai Horlivka külterületét és két települést a „donyecki népköztársaság” déli részén – számolt be Ivan Prikhodko, Horlivka polgármestere, valamint a szakadár terület képviselete.

A városi elöljáró a Telegram közösségi oldalán azt írta, hogy Horlivkában – helyi idő szerint 5 óra 30 perckor (magyar idő szerint 3 óra 30 perckor) ágyúzással kezdődött a nap. A központi erők és a szakadár területek közötti, a frontvonalon lévő falvakban hallatszottak a tüzérségi támadás robajai. Közölte, hogy egy iskolát ért támadásban életét vesztette két tanár.

 

Adatai szerint az ukrán fegyveres erők aknavetőkkel és harckocsikból lőtték Horlivkát és környékét. Támadták a Horlivka melletti Zajceve települést és Gagarin bányafalut is.

 

A Moszkva-barát szeparatista terület vezetése arról is beszámolt, hogy az ukrán fegyveres erők Pantelejmonovka, Sztila és a terület déli részén fekvő Kulikovo települést ágyúzták és aknavetőkkel támadták.

 

Menedékként szolgál a metró

 

Nem indítják újra az utasforgalmat Ukrajna második legnépesebb városában, az ország keleti részén fekvő Harkivban. A metró egyelőre nem szállít utasokat – jelentette be Jevhen Vodovozov, a városi közigazgatás infrastruktúráért felelős helyettes vezetője. Mint mondta: A metró további utasításig nem szállít utasokat, és menedékként szolgál.

 

A városban a felszíni közlekedés helyi idő szerint reggel hét órától elindult, de nem minden útvonalon – közölte a városi sajtószolgálat.

 

A harkivi metró három vonalat és 30 állomást foglal magában. A föld alatti útvonalak teljes hossza 38,1 kilométer.

 

A donyecki és luhanszki "népköztársaságok" már több mint 120 ezer lakost menekítettek át a szomszédos Oroszországba, a kitelepített lakosok fele gyerek – számolt be Andrej Turcsak, az Oroszországban kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára.

 

A tisztviselő a dél-oroszországi Rosztovból visszatérve mondta el, hogy ez a régió viseli a menekültek befogadásának, elosztásának és letelepítésének fő terhét. Eddig már több mint 120 000 ember lépte át a határt – jelentette ki.

 

Zelenszkij: nem elégségesek az Oroszország elleni szankciók

Az Ukrajna elleni újabb orosz támadások azt bizonyítják, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók nem elégségesek – szögezte le péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A világ továbbra is távolról figyeli, mi történik Ukrajnában – tette hozzá Zelenszkij nem sokkal azt követően, hogy Kijev bejelentette: Oroszország a hajnali órákban újrakezdte a rakétatámadást, a fővárosban pedig robbanások zajáról számoltak be.   

Iskola alagsorát óvóhelyként használó emberek Kijevben 2022. február 24-én  Forrás: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon állapodtak meg az Oroszország elleni új szankciókról, amelyek hatálya az ország pénzügyi szektorára, az energia- és közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára és további orosz személyekre terjed ki.

 

Oroszország újrakezdte a rakétatámadást

Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, a rakétatámadások helyi idő szerint 4 órakor kezdődtek újra. Kiemelte: a csapásoknak katonai objektumok mellett civil célpontjai is voltak, az éjszakai támadást pedig az 1941-es náci támadásokhoz hasonlította.

„Az orosz hatóságok azt mondják, nem veszik célba a civilek lakta zónákat, de ez ismét csak hazugság. Valójában semmiféle megkülönböztetést nem tesznek” – fogalmazott Zelenszkij, hangoztatva, hogy az ukránok nagy hősiességet mutatnak.   

„Az oroszok azt hiszik, hogy csapataink kifáradtak, de nem fáradtunk el. (...) Az ukránok megtesznek mindent Ukrajna védelmében” – jelentette ki.   

Méltatta továbbá azokat, akik Oroszországban tüntetnek a műveletek ellen, ám azt is hozzátette, hogy „a világ távolról figyeli, mi történik Ukrajnában”.   

Emellett leszögezte, hogy Moszkvának előbb-utóbb fel kell vennie a kapcsolatot Kijevvel, és hangsúlyozta, hogy minél előbb megteszi, annál kevesebb lesz a kár orosz részről is.   

Azt is elmondta, hogy pénteken a NATO kelet-európai tagállamai által nyújtandó védelmi segítségnyújtásról egyeztetett Andrzej Duda lengyel elnökkel. Twitter-üzenetében hozzáfűzte, hogy megvitatták azt is, miként lehet Moszkvát tárgyalóasztalhoz ültetni.   

„Háborúellenes koalícióra van szükség” – hangsúlyozta Zelenszkij.

Fegyvert ragadnak a Klicsko testvérek

 

Kész fegyvert ragadni Ukrajnáért az Oroszország ellen vívott „véres háborúban” Vitalij Klicsko a testvére, Volodimir oldalán, aki korábban szintén ukrán nehézsúlyú profi ökölvívó volt. Vitalij Klicsko, aki 2014 óta Kijev polgármestere, az ITV brit kereskedelmi televízió Jó reggelt, Nagy-Britannia (Good Morning Britain) című pénteki műsorában mondta, hogy kész harcolni.   

„Nincs más választásom, ezt kell tennem. Harcolni fogok” – mondta az 50 éves többszörös világbajnok bokszoló.   

Vitalij Klicsko hangsúlyozta, hogy az ukrán főváros veszélyben van, és a legfontosabb most a rendőrséggel és hadsereggel együttműködni a kritikus infrastruktúra, a lakossági áram-, gáz- és vízszolgáltatás biztosítása érdekében. Hozzátette, hogy a civilek készek katonákként megvédeni Kijevet.   

Volodimir Klicsko február elején jelentkezett a tartalékos hadseregbe. 

 

Két robbanás zaját lehetett hallani Kijevben

Légiriadót egyelőre nem fújtak, hatósági állásfoglalás sem volt.   

„Éppen most mértek csapást Kijevre manőverező robotrepülőgépekkel vagy ballisztikus rakétákkal. Két hatalmas robbanást hallottam” – írta Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója Telegram-oldalán. Később azonban pontosította bejegyzését, mondván, hogy a robbanások zaját a légvédelem okozhatta, amint ellenséges repülőgépet vagy drónt lőtt le. Hozzátette: az eltalált repülőeszköz a város egyik kerületében zuhant le.   

A metróállomást óvóhelyként használó emberek Kijevben 2022. február 24-én MTI/EPA/Mikhail Palinchak

Alekszej Honcsarenko képviselő pedig arról írt mikroblogján, hogy „az ukrán légvédelem lelövi a megszállók által kilőtt rakétákat”.

A törmelék eltalálhatott a Dnyipro partján egy kilencemeletes lakóházat, amely kigyulladt. Három ember megsérült.   

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a kora reggeli órákban már „szörnyű orosz rakétacsapásokról” írt mikroblogján. „Utoljára fővárosunk 1941-ben tapasztalt ilyet, amikor megtámadta a náci Németország. Ukrajna legyőzte azt a rosszat és le fogja gyűrni ezt is” – fogalmazott.   

Az ukrán külügyminiszter egyben még szigorúbb szankciókat sürgetett Oroszországgal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben: „Állítsátok meg Putyint! Szigeteljétek el Oroszországot. Szakítsatok meg minden összeköttetést! Hajítsátok ki mindenhonnan Oroszországot!”   

 

EU-csúcs: a tagállamok vezetői megállapodtak az Oroszország elleni második szankciós csomagról

Az Európai Unió tagállamai állam- és kormányfői a csütörtök esti és péntek éjszakába nyúló rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely az ország pénzügyi szektorára, az energia- és a közlekedési ágazatára, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára és további orosz személyek szankcionálására terjed ki.

Az uniós vezetők azt követően ültek össze, hogy Oroszország támadást indított csütörtökön Ukrajna ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. 

Az EU – és párhuzamosan az Egyesült Államok – ezért döntött újabb szankciócsomagról Oroszország ellen.     

Csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagállami vezetői nyilatkozatot fogadtak el, és ebben rögzítették, hogy újabb szankciókat helyeznek kilátásba Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben is, elítélve Minszk szerepét az orosz támadásban.   

A tagállamok közül Lengyelország, Szlovénia és Belgium szorgalmazta a lehető legerősebb szankciókat Oroszországgal szemben. Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: „harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és „rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben”. Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítania Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.   

A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz  pénzügyi szektorra, az energetikai és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.   

Egyes uniós vezetők úgy vélték, hogy ebben a második uniós szankciós csomagban szükség lenne leszögezni Oroszország kizárását a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből is, de több tagország – a többi között Németország – ellenezte ezt a lépést.   

A szankciókat – és már azok ismertetett részleteit – hivatalosan a külügyminiszterek fogadják el pénteken.

Borítókép: ukrán tank Luhanszk megyében 2022. február 25-én (Anatolii Stepanov /AFP)

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában