Nemzetközi konferencia

2021.11.16. 15:19

Varga Judit: az alaptörvény szövetséget hoz létre

Az alaptörvény nem pusztán egy, az alkotmányozás pillanatában megszületett dokumentum, hanem olyan charta, amely szövetséget hoz létre, összefogja a múltat a jövővel és egységbe fogja „ezeréves államiságunk történetét” – hangoztatta az igazságügyi miniszter az alaptörvényről rendezett nemzetközi konferencián, Budapesten kedden.

Fotós: Máthé Zoltán

Varga Judit a fórum címére utalva – Magyarország Alaptörvénye 10 éves – gyökerek, értékek és szuverenitás – hangsúlyozta: ezek azok az igazodási pontok, amelyek napjaink globalista világában megkérdőjeleződnek. Ezért is fontos, hogy időről időre „számot vessünk és emlékeztessük magunkat arra, hogy honnan jöttünk, egyben meghatározzuk azt is, hova kívánunk tartani” – mondta, hozzáfűzve: „tudatában kell lennünk, kik vagyunk” és mi az, amit szükséges átörökíteni a következő generációknak.

Magyarország alaptörvényét a szimbolikát sem nélkülözve húsvéthétfőn hirdették ki – idézte fel a miniszter, megjegyezve, hogy a magyarok alapvető szokásait, kultúráját, jogrendszerét is a keresztény elköteleződés alakította. Hozzátette:

a hitvallásban is rögzítették a kereszténység nemzetmegtartó erejét, valamint hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelezettsége.

A miniszter szerint az alaptörvényt az értékrendbeli elköteleződés következtében kritikák kereszttüzében született, tíz év távlatából kijelenthető, hogy az alkotmányozó helyesen járt el, amikor a nemzeti identitás alapjogi rögzítése mellett tette le a voksát.

A konferencia résztvevői a Pesti Vigadóban 2021. november 16-án
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Varga Judit kitért arra is, hogy az 1989-es rendszerváltoztatáskor létrehozott alkotmány deklarálta az ideiglenességét, a szabályozás politikai kompromisszumok mentén íródott és csupán jogosultságok összességét tartalmazta. Hiányzott belőle a kohézió, a morális többlet, amely a társadalom működőképességét lehet garantálni, azaz hiányzott belőle a helytállás, a kötelezettség és a másokért való felelősség.

Idézve Orbán Viktor miniszterelnök szavait, azt mondta:

a magyarok úgy döntöttek 2010 tavaszán, hogy az átmenetnek véget vetnek és felismerték, hogy új alaptörvényre van szükség, amely kellő védelmet biztosít Magyarország és a magyarok számára, és gyors válaszokat ad a 21. századi kihívásokra.

Utalva az alaptörvény hatályba lépésére, azt mondta: a történelmi pillanat 2012-ben érkezett el, amikor is a posztkommunista időszak nemcsak formailag zárult le, hanem közjogilag is új lapra helyeződött az önálló demokratikus magyar állam.

Varga Judit a jogszabály húsvéti kihirdetését és Krisztus feltámadását párhuzamba állítva azt mondta: az alaptörvény elfogadása a magyar alkotmányos hagyományok újjászületésének is az ünnepe.

A miniszter azt mondta: az alaptörvénnyel Magyarország nemcsak az állami szervek, az állam berendezkedésének leírására vállalkozott, hanem az egész közösségnek kívánt referenciapontot nyújtani, ezzel hitet tett amellett, hogy

az alkotmányosság eszménye nem csupán szabályok összessége, hanem több annál, meghatározza nemzeti hovatartozásunkat, identitásunkat, világnézetünket és szuverenitásunkat és közvetíti azokat az értékeket, amelyet őseink határoztak meg a jövő Magyarországa számára.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez – idézte a miniszter az alaptörvényt, hozzátéve: ma Európában két erő feszül egymásnak, az erős nemzetállamok állnak az egyik oldalon, míg a másikon a föderalista elképzelés, az európai egyesült államok. Varga Judit utóbbi politikai fegyverének nevezte többek közt az ideológiai nyomásgyakorlást, a „jogállamiságnak csúfolt zsarolóeszközt”, valamint „a politikai korrektséget mellőző nyelvezetet”. Mindenkire, aki nemet mond az illegális migrációra, védi saját szuverenitását, kíméletlen támadást indítanak – fogalmazott.

Varga Judit arról is beszélt, hogy számos kritika érte az alaptörvényt azért, mert „komolyan vettük a lisszaboni szerződésben foglaltakat és úgy gondoltuk, hogy az alkotmányozás igenis nemzeti hatáskör”. Hozzátette: Magyarország az utolsó paragrafusig tartja magát a kötelezettségeihez, elveihez és az utolsó bekezdésig rá fog mutatni arra a kettős mércére, amit az uniós intézmények alkalmaznak velünk szemben.

A miniszter arra is kitért, hogy

az alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy európai uniós tagságunk nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Mi hiszünk az Európai Unió jelmondatában: az „Egység a sokféleségben” – mondta Varga Judit, amely szerinte nem fér össze az elvárt homogenitással. Olyan politikában hiszünk, amely képes kétségbe vonni a mainstream gondolkodást – folytatta a miniszter, aki hangsúlyozta: a demográfiai kihívásokat nem bevándorlással kell megoldani, mert a bevándorlás nem csupán gazdasági kérdés, hanem identitásbeli kérdés is.

Külön szólt arról is, hogy az alaptörvény sajátossága a munka elismerése és támogatása, a munka olyan értéket teremt, ami lehetőséget biztosít az egyén kibontakozásához és a közösség fejlesztéséhez, gyarapodásához – mondta.

Varga Judit napjaink legfontosabb kérdésének nevezte, hogy meg tudjuk-e tartani azt a szabad rendelkezési jogot, amely nélkülözhetetlen a jogállamiság és az alkotmányos identitás megőrzéséhez.

Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter beszél a Magyarország alaptörvénye 10 éves – gyökerek, értékek és szuverenitás című nemzetközi konferencián a Pesti Vigadóban 2021. november 16-án

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában