Ország-világ

2021.04.21. 10:08

Gyárfás-per: nem mutatható ki manipuláció a hangfelvételeken

A Fenyő-gyilkosság tárgyalása a Gyárfás–Portik-beszélgetésekkel kapcsolatos nyelvészeti szakvélemény ismertetésével folytatódott kedden a Fővárosi Törvényszéken. A szakértők szerint Portik nem manipulálta Gyárfást, a felvételek sem manipuláltak, illetve egy megtörtént eseményről folyt a beszélgetés kettejük között.

A Fővárosi Törvényszéken kedden folytatódott Gyárfás Tamás és Portik Tamás pere, előbbi a vádak szerint felbujtóként, utóbbi közvetítőként vett részt Fenyő János üzletember 1998-as meggyilkolásában – számol be róla a Magyar Nemzet. A tárgyalás a vád egyik alapját képező, Gyárfás és Portik között történt beszélgetések hangfelvételéről készült nyelvészeti szakértői jelentés ismertetésével folytatódott. A sajtó egy külön teremből, kivetítőn követhette a tárgyalást, amelyet a Fővárosi Törvényszék épületében tartottak. Portik Tamás a börtönből, videókapcsolaton keresztül követhette az eseményeket.

Mielőtt Póta Péter bíró a Portik által rögzített hanganyagokkal kapcsolatos nyelvészeti szakvélemény ismertetésébe kezdett volna bele, már érezhető volt a vádlottak nyugtalankodása – akik eddigre már részleteiben megismerhették a dokumentumot.

A szakértői véleményt Ránki Sára bűnügyi nyelvész jegyzi, akinek szakkonzultánsai Kálmán László és Bakró-Nagy Marianne nyelvészek voltak. A több mint száz oldalt kitevő írás másfél tucatnyi kérdésre próbál választ adni, amelyeket Póta Péter bíró fogalmazott és küldött meg a szakértőknek.

Zamecsnik Péter, Gyárfás Tamás védője szerint azonban a szakvélemény elfogult. Az ügyvéd azt is kifogásolta, hogy a szakértői anyagra tett észrevételei kapcsán a nyelvészek ellenvéleménye hétfőn érkezett meg, így a védelemnek nem jutott elég ideje arra, hogy ezekre is reagáljon. Zamecsnik Péter úgy tájékoztatott, hogy várhatóan csütörtökre készülnek el az észrevételeik.

Portik Tamás már nem volt ilyen elegáns, először úgy fogalmazott, hogy a szakértő hölgy valótlant állított a szakvéleményben, majd keményebb hangnemre váltott.

„Én azt feltételezem, hogy a vádat képviseli a szakértő asszony, aki lényeges dolgokban hazudott” – fogalmazott Portik. A szakértői csapat jelen levő tagjai – Ránki Sára és Kálmán László – visszautasították az elfogultság vádját, kijelentették például, hogy nem ismerik a vádiratot, így annak alátámasztására sem törekedhettek.

Összevágták-e a felvételeket?

A bíró első kérdése arra vonatkozott, hogy a hangfelvételek szövege, a két vádlott beszélgetése összefüggő, koherens-e. A kérdés jelentősége abban is megfogható, hogy a hangfelvételeket összevágták-e.

„A két vádlott beszélgetése mindvégig koherens, összefüggő […]. A rosszul hallható részeket leszámítva nem tartalmaznak ugrásokat vagy utólagos összeillesztésre utaló jeleket”

– olvasható a szakvéleményben. Mindez Portik védekezését érinti leginkább, aki a tárgyalás során is hivatkozott arra, hogy a hangfelvételeket „Drobilich Gábor és a rendőrség” manipulálta, megvágta.

A szakértők megállapították, hogy a beszélgetések során a két vádlott érti egymást, „tehát társalgásuk sikeresnek mondható”.

Portik érti-e az iróniát?

A tárgyaláson több szereplő is felhozta azt a kérdést, hogy a szakvéleményt készítő nyelvész szakértő meglátogatta a börtönben Portik Tamást. A szakértő több kérdést tett fel a vádlottnak, a válaszokból arra következtetett, hogy „Portik érti-e az iróniát”. Ez a mozzanat Gyárfás szempontjából is jelentőséggel bír, a hangfelvételeken ugyanis vannak olyan epizódok, amikor Gyárfás látszólag elismert bizonyos múltbeli cselekményeket. A médiaproducer ezekkel kapcsolatban azt a védekezést adta elő, hogy számos alkalommal ironizált, szarkasztikusan, átvitt értelemben mondott dolgokat. A szakértői jelentés ezen része még nem került terítékre a keddi tárgyalási napon, ám az epizódot többen is felemlegették.

Így tett Portik Tamás is, aki többek között azt kifogásolta, hogy a szakértő asszony felhozott neki egy szövegrészletet. Ebben Portik a következőket mondta Gyárfásnak a hangfelvételeken:

Portik: Én mutattam és kérdeztem tőled, hogy mi legyen az emberrel? Szétb…sszuk? Erre te mondtad, hogy igen. Ne-, nem én tettem (?) ilyeneket, most nehogy kitaláld a végén.

Gyárfás: (közbeszól) Én, én, ezt úgy emlékszem, akkor, hogy…

Portik: És te mondtad nekem, hogy külön, hogy nem érted, hogy miért, de tönkre akarja tenni, el akarja venni tőled a tévét stb.

A nyelvész szakértő rákérdezett Portiknál, hogy mit jelent a „szétb…sszuk” kifejezés, amelyre Portik azt válaszolta, hogy „megverni” – de nem megölni.

A szakértői jelentésben viszont a szövegrésznél az alábbi megállapítás olvasható: a bűnügyi nyelvészetben ez a szó a gyilkosságra utal. Portik ezt az értelmezést kikérte magának, azonban a szakértő jelezte a vádlottnak, hogy nem köteles az ő értelmezését elfogadni, ha a szakmai, tudományos tények mást mutatnak.

Kölcsönös függőség

A bíró arra is rákérdezett, hogy megállapítható-e a vádlottak között alá- és fölérendeltségi, esetleg függő viszony, és ha igen, akkor ezt mely szövegrészek támasztják alá?

„A szövegrészekből kiderül, hogy Portik Tamás a múltban legalább egy szívességet tett Gyárfás Tamásnak, és hogy Gyárfás Tamás ezért cserébe felajánlotta segítségét” – áll a szakvéleményben, amely kölcsönös függőséget tételez fel közöttük.

Az itt hozott egyik példa jól megvilágítja, hogy miért olyan veszélyes a védelem szempontjából a szakértői dokumentum. A szívességek kapcsán példaként hozott egyik szövegrészlet:

Portik: De nekem így, nekem így nincs értelme téged zavarnom, én ugyanis én azt gondolom, hogy te az én mentorom vagy, aki vigyáz rám, én elvégeztem a munkát, én megcsináltam, egy ruppót nem kértem től-, nem kértem tőled. Te nagyon jól tudod, hogy nekem olyan sok melómba került, annyi problémám volt utána azokkal az emberekkel.

Gyárfás: Én még mindig nem tudom, miről beszélsz.

A szakvéleményben explicit és implicit tartalmi elemzés is van rendelve szinte minden ilyen idézethez, vagyis a nyelvészek nemcsak a szöveg valós, hanem mögöttes tartalmára is rá kívántak világítani. Ebben a beszélgetésrészletben a vád szerint az hangzik el, hogy Portik „elvégezett egy munkát” Gyárfás számára, aki viszont úgy válaszolt, hogy nem tudja, hogy Portik miről beszél. Ez lényeges Gyárfás védekezése szempontjából, aki rámutatott, hogy a válaszával cáfolja Portik állítását a munka elvégzéséről. A szakértői anyag azonban másképp láttatja a beszélgetést.

„Bár Gyárfás Tamás úgy reagál, hogy nem tudja, Portik Tamás miről beszél, nem világos, hogy ezt Portik mondandójának melyik részére érti: valószínűleg nem az egész szövegrészre, hanem csak az utolsó mondatra” – olvasható a jelentésben. Hozzáteszik, ezt az értelmezést erősíti, hogy Gyárfás itt közbevághatott volna.

Vagyis lényegében azt állítják, hogy Gyárfás nem kifogásolta azt a kijelentést, hogy Portik elvégezte számára a munkát.

Manipuláció

Póta Péter arról kérdezte a szakértőket, hogy a szövegekben kimutatható-e, hogy Portik Tamás manipulálni akarta-e Gyárfás Tamást, különösen abban, hogy rávegye a bűncselekmény beismerésére. A szakértők szerint a két vádlott beszélgetésében nincs manipuláció. „A manipuláció definíciója szerint a manipuláció egyik feltétele az, hogy a közlő eszközei nem tudatosulnak a befogadóban.” Ez Gyárfás védekezése szempontjából kulcsfontosságú, aki ugyanis azt állítja, hogy Portik a beszélgetéseket igyekezett olyan irányba terelni, hogy kimondasson vele olyasmit, amit őszerinte nem tett meg – vagyis Fenyő meggyilkoltatását.

Portik: Én azért csi’-, nem, én azért csináltam meg azt a melót anno, részben, (szünetet tart) át’ autószerelésért (szünetet tart), mer’ elromlott, emlékszel, defektet kaptál.

Gyárfás: Igen.

A szakértők véleménye szerint Gyárfás Tamás ebben a szövegrészletben tudta, hogy valójában nem autószerelésről beszél Portik, hanem a kettejük közötti függőségi viszony alapjául szolgáló valamilyen múltbeli cselekedetről.

A Portik–Gyárfás-beszélgetések során Portik többször utal arra, hogy ő valamit megtett Gyárfás Tamásnak. „Ezek a kijelentések szövegnyelvészeti szempontból megtörtént eseményeket igazolnak-e, vagy manipuláció annak érdekében, hogy Gyárfás Tamás a valóságtól eltérően ismerjen el egy általa el nem követett bűncselekményt?” – olvasható a bíró kérdése a szakértőkhöz, akik úgy válaszoltak, hogy „az a tény, hogy Gyárfás Tamás nem tagadja, nem cáfolja a Portik Tamás által kijelentetteket, arra utal, hogy a Portik kijelentésében foglaltak megtörtént eseményen (eseményeken) alapulnak”.

Közbevágás

Gyárfás védekezése szempontjából fontos volt, hogy Portik számos alkalommal közbevágott, amikor a producer beszélt, és olyan mondatokat adott a szájába, amelyek Gyárfást a Fenyő-ügyhöz kapcsolják. A nyelvészeti szakértők megállapítása szerint a két fél közel azonos arányban vágott egymás szavába, és megállapításuk szerint ezen közbevágások nem manipulációs célúak, hanem a spontán beszélgetések általános jellemzője. A jelentés szerint Portik hagyott válaszlehetőséget Gyárfásnak minden esetben.

A szakértői dokumentum problémás részei

Bár a szakértői dokumentumból csak részleteket ismerhetett meg a nyilvánosság, bizonyos dolgok felett elsiklottak a szakértők, amiket Gyárfás Tamás is kifogásolt. Ilyen például, hogy az első találkozásra Portik két hangrögzítő készülékkel érkezett, ami manipulációs és/vagy zsarolási szándékot feltételez. Gyárfás felhívta a figyelmet, hogy véleménye szerint a felvételek között egy sincs, amelyben ő elismerte volna, hogy megbízta valamivel Portikot. Emellett Portik számtalan kéréssel fordult hozzá, ám ő egyiket sem teljesítette.

Vannak azonban olyan szövegrészletek is, amelyek Gyárfás Tamás értelmezésében értelmet nyernek, míg a szakértők magyarázata erőltetettebbnek tűnik.

Gyárfás: Nem, nem. Én, azt hidd el rólam, hogy álmomban nem feltételeztem, hogy ez így megoldódhat, a-, mint ahogy álmomban nem feltételeztem, hogy te komolyan mondod, hogy a képet nekem odaadod-

Portik: (közbevág) De hát megbíztál vele-

Gyárfás: -ajándékba-

Portik: Most ne hülyéskedj, Tamás, ha megbíztál vele, akko’ csak gondoltál, hogy hátha nem?! Ha megbíztál vele valakit-

Gyárfás: Most ez a megbízás, ez egy értelmezés kérdése, én úgy vettem, hogy ez, ez, ez egy meglepetés!

A „kép”, az „ajándék”, és a „meglepetés” hasonlatként, illetve metaforaként szerepel Gyárfás Tamás megnyilatkozásaiban. A „kép” a Fenyő-gyilkosságra utal […] – olvasható a jelentésben. Gyárfás azonban kézenfekvőbb magyarázatot adott: Portik, amikor albérlőként volt nála és áthívta magához Gyárfást, neki akart adni egy Munkácsy-képet, amely a falon lógott. Gyárfás ezt nem fogadta el, inkább egy viccnek gondolta a szituációt, és erről az esetről szól a beszélgetés. Ez évekkel a Fenyő-gyilkosság előtt történt, így aligha valószínű, hogy a festmény valamiféle ellenszolgáltatás lett volna, amit ráadásul Portik adott volna Gyárfásnak.

A tárgyalás csütörtökön folytatódik, ahol a védelem tesz majd részletes észrevételeket a szakértői dokumentum kapcsán, több mint hatvanoldalnyi terjedelemben kívánnak reagálni az elhangzottakra.

Borítókép: Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában