Berlini fal

2019.11.09. 14:43

A visegrádi négyek államfőivel ünnepelnek Németországban

A német államfő köszönetet mondott a közép-európai népeknek a német újraegyesítésért.

Berlin, 2019. november 9. Frank-Walter Steinmeier nmet szvetsgi elnk beszdet mond a berlini fal ledntsnek 30. vfordulja alkalmbl tartott nnepsgen 2019. november 9-n. Mellette der Jnos magyar, Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh s Zuzana Caputova szlovk (j-b) llamf. MTI/Szigetvry Zsolt

Forrás: MTI

Fotó: Szigetváry Zsolt

Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia államfőinek részvételével ünneplik ma meg a német fővárost évtizedekig kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulóját.

Frank-Walter Steinmeier német államfő köszönetet mondott a közép-európai népeknek a hazája újraegyesítéséhez nyújtott segítségért szombaton Berlinben.

„A lengyelek, a magyarok, a csehek és a szlovákok bátorsága és szabadságszeretete nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység és nem történhettek volna meg a térségbeli békés forradalmak”

– hangsúlyozta a szövetségi elnök a visegrádi négyek országcsoport tiszteletére emelt szobornál, amelynél Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Zuzana Caputová szlovák államfővel együtt virágokat helyezett el.

Frank-Walter Steinmeier német, Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel, Zuzana Caputová szlovák és Milos Zeman cseh (j-b) államfő a berlini fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Az ünnepségsorozat következő rendezvényén,a belvárosi Bernauer utcai központi emlékhelynél felállított szobortól alig száz méterre álló Megbékélés kápolnájában Angela Merkel kancellár mondott köszöntőt, kiemelve: az embereket kirekesztő és a szabadságot korlátozó falak soha nem annyira erősek, hogy ne lehessen ledönteni őket.

A kancellár kiemelte, hogy

november 9. nemcsak a berlini fal ledöntésének, hanem a náci Németországban 1938-ban zsidók ellen elkövetett pogromok kezdetének évfordulója is.

Ezért ez a nap arra is inti a németeket, hogy mindig következetesen fel kell lépni a gyűlölettel, a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a közép-európai népek segítségével harminc éve győzelemre vitt békés forradalom vívmányainak fennmaradása nem automatizmus, nem magától értetődő, természetes folyamat. Ezekért az értékekért, a demokráciáért, a jogállamiságért és az emberi méltóság iránti tiszteletért nap mint nap meg kell küzdeni, és ez az ügy a jelenkorban, a mélyreható technológiai és globális változások idején aktuálisabb, mint bármikor az utóbbi harminc évben.

Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök (j) fogadja Áder János köztársasági elnököt
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Axel Kalusmeier történész, az egykori fal egyik leghosszabb megmaradt szakaszán kialakított emlékhelyet működtető alapítvány (Stiftung Berliner Mauer) vezetője, aki hangsúlyozta: az 1989-es békés forradalom hagyatéka a jelenkornak mindenekelőtt az, hogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia a közösségért, gyakorolni kell a toleranciát, tisztelni és védeni kell a demokráciát és az emberi jogokat, és „meg kell tölteni élettel az egyesült Európa álmát”.

„Ez az üzenet minden eddiginél fontosabb most, a populizmus és a szégyenletes antiszemitizmus erősödésének idején” – mondta.

A központi állami ünnepségen a visegrádi négyek államfői, Frank-Walter Steinmeier és Angela Merkel mellett részt vett a német törvényhozás mindkét kamarájának vezetője, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök és Dietmar Woidke brandenburgi kormányfő, a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat soros elnöke, valamint Michael Müller, a tartományi rangú Berlin kormányzó polgármestere és több száz meghívott vendég, akik között magyar, lengyel, cseh és szlovák fiatalok is voltak.

Berlinben a hét eleje óta ünneplik a fal ledöntésének évfordulóját egy több mint 200 eseményből – kiállítások, koncertek, pódiumbeszélgetések sorából álló – rendezvénysorozattal.

A legnagyobb szabású rendezvényt szombat este tartják a Brandenburgi kapunál. Az ünnepi szónok Frank-Walter Steinmeier államfő, a beszéd után a berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) zenekara, a Staatskapelle Berlin tart hangversenyt Daniel Barenboim vezényletével. Az együttes Ludwig van Beethoven 5. – Sors – szimfóniáját adja elő egy nagyjából 120 perces műsor keretében, amelyben a Németország megosztottságának és újraegyesítésének témája köré szervezve különböző zenés és táncos betétek kapnak helyet.

Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát.

A fal felhúzására a kivándorlási hullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy vészesen megcsappan az NDK népessége. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.

A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe.

Több ezer embert elfogtak szökés közben, és sokan életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.

Borítókép: Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök beszédet mond a berlini fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2019. november 9-én. Mellette Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh és Zuzana Caputova szlovák (j-b) államfő

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában