Potápi Árpád János

2018.12.23. 08:11

Magyarország tovább harcol a kárpátaljai magyarok jogainak visszaállításáért

Reménykeltő is, hogy a magyarellenes atrocitások alapvetően nem Kárpátaljáról indulnak ki.

Fotós: Nemes János

Magyarország továbbra is kiáll a kárpátaljai magyarok jogainak a visszaadásáért és nem tesz engedményeket Ukrajna euroatlanti integrációjának vonatkozásában egészen addig, amíg a jogait nem kapja vissza a Kárpátalján élő magyar közösség – mondta el a 888.hu-nak Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A vele készült interjút változtatás nélkül közöljük.

Kárpátalján járt a napokban, amikor is többek között egy óvoda mellett a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház felújított épületét is átadta a helyi magyar közösségnek. Mit tapasztalt? Enyhült, maradt vagy fokozódott a kárpátaljai magyarokon mostanra az elmúlt hónapokban még nagyon érezhető ukrán belpolitikai nyomás?

Beregszászban és környékén, többek közt Jánosiban és Haláboron is jártam. A mostani látogatásom során is azt tapasztaltam, amit a korábbi években is: a magyar közösség minden segítséget megragadva, de legfőképpen a saját erejéből és szorgalmából, továbbra is a helyén van. Az utcák lehet, hogy kátyúsak, de a házak és az otthonok rendezettek. A kárpátaljai magyarok minden nehézség ellenére tartják magukat és ebből nem kívánnak visszalépni.

Jelenleg Kárpátalja megyében szerencsés módon kevésbé lehet érezni azt a nyomást, ami az ukrán belpolitika felől érte a közelmúltban a magyarokat. A megye vezetősége pozitívan viszonyul a kárpátaljai magyar közösséghez, a problémák a kijevi államvezetés döntései miatt alakultak ki, nem a kárpátaljai, helyi ukrán többség miatt. Azok az atrocitások, amelyek az elmúlt időszakban az ukrajnai magyarságot, a KMKSZ-t és a helyi magyar vezetőket érték, legnagyobbrészt nem Kárpátalja megye politikai viszonyaival kapcsolatosak. Egyúttal reménykeltő is, hogy a magyarellenes atrocitások alapvetően nem Kárpátaljáról indulnak ki.

A kárpátaljai magyarok ügyében jövőre is megmarad az eddigi, a magyar közösség érdekében a NATO és EU fórumokon is következetesen harcoló álláspont?

Abszolút kitartunk az eddigi álláspontunk mellett. Ezekből nem engedünk. A miniszterelnök úr elmondta nemrég, hogy a magyar kormány már minden tőle telhetőt megtett a jelenlegi ukrán kormányzattal, minden szinten, de az ukrán fél sajnos semmit sem tartott be a korábbi ígéreteiből. Az utóbbi egy hónapban kicsit enyhülni látszik a két ország viszonya, történtek kedvező fejlemények. Ilyen pozitív fejleménynek tekinthető, hogy a magyar nagykövet elkezdhette működését Kijevben, Siófokon és Ternopilban tiszteletbeli konzulátusok megnyitását engedélyeztük kölcsönösen egymásnak. Ezek mindenképp üdvözlendők. De a helyzet normalizálására vonatkozó elvárásaink semmit sem változtak.

Ameddig az ukrán fél nem oldja meg az általunk sérelmezett kérdéseket – köztük a legégetőbbet, az oktatási törvény ügyét –, addig a magyar kormány semmiféle engedményt nem tesz Ukrajna euroatlanti integrációjának ügyében. A diplomáciai erőfeszítések mellett ugyanakkor a magyar iskolák, kulturális terek megtartását a magyar kormány stratégiai kérdésnek tekinti a kárpátaljai magyar közösség megmaradása szempontjából. Épp ezért a mostani nehéz időszakban kiemelten támogatjuk a kárpátaljai magyar oktatási és kulturális intézmények működését és fejlesztését.

Ha csak az elmúlt évet nézzük, olyan fontos támogatásokról tudunk beszámolni, mint a kárpátaljai magyarságnak szóló szociális programcsomag keretösszegének megduplázása (amelyből a magyar nyelven oktató tanároktól kezdve az egyházi és egészségügyi dolgozókig, színészekig a társadalom szinte minden rétege részesül), a magyar egyházi líceumok kiemelt támogatása, a bázisiskolák felújítási programja és még hosszan sorolhatnánk.

A balliberális ellenzék és különösen a DK folyamatosan ellenzi a Fidesz-KDNP kormányzatnak a nemzetpolitikai lépéseit, a határon túli magyarok támogatását. A ballib ellenzék karácsony előttre időzített erőszakos akciói során megint előkerült az a hazug ellenzéki érv, miszerint a Fidesz csalással nyerte meg a választást, mert szavazati jogot adott a kettős állampolgárságú határon túli magyaroknak.

Én 21 éve vagyok parlamenti képviselő és mindig arra törekedtem, hogy minél több ember számára valami jót tegyünk. De annak a durván 1500 embernek, aki az elmúlt napokban erőszakosan tüntetett, gyakorlatilag bármit tehetnénk, semmi sem lenne jó. Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy az a vandalizmus és agresszivitás, amit itt a napokban láthattunk, túllép minden határon. A politikai véleménynyilvánításnak nem az a módja, hogy rendőröket próbálunk felgyújtani és mindent tönkreteszünk, ami az utunkba kerül.

Hozzátenném azt is, hogy a napnál is világosabb, hogy ezek az erőszakos akciók egyáltalán nem a munka törvénykönyvéről szóltak. A törvény csak egyszerű ürügy volt az ellenzék számára, hogy miután sorra elbukták a demokratikus választásokat, a Soros-hálózattal együttműködve most erőszakkal próbálják megszerezni a hatalmat. Lassan ideje lenne megtanulniuk, hogy az erőszak sosem old meg semmit.

Ami a külhoni magyarsággal kapcsolatos támadásokat illeti: szeretném ismét leszögezni, hogy a határon túli magyarok támogatásából nem engedünk. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a magyar kormány nemzetpolitikai felelősségvállalása hasznos és jó dolog, amit nem csak a parlamenti pártok többsége, de a magyar társadalom is támogat. Én úgy látom, hogy a magyar emberek nagy része egyetért azzal, hogy segítenünk kell a határainkon kívül élő nemzettársainkat.

Egységes nemzetben gondolkodunk, minden magyar ember fontos számunkra, éljen határon innen vagy túl. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy a külhoni magyarság támogatásával az anyaország is jól jár: minden egyes forint, amit például külhoni gazdaságfejlesztésre költünk, két forint GDP-növekedést hoz.

Mik a legfőbb eredményei az utóbbi időszak nemzetpolitikai lépéseinek?

Gyakorlatilag az egész Kárpát-medencére, minden nemzetrészre kiterjednek a fejlesztési projektjeink. Ugyanez mondható el a diaszpóráról is. Ha végigmegyünk a szomszédos országok magyarlakta vidékein, nem túlzás állítani, hogy szinte nincs olyan település, ahol valamilyen, általunk támogatott fejlesztés ne történt volna: egy megújult óvoda vagy iskola, felújított templom vagy közösségi tér, egy családi vállalkozás, amely anyaországi támogatásunkból tudott bővülni vagy megerősödni.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programunk jelenleg két ütemben zajlik szerte a szomszédos országokban, több mint 38,5 milliárd forint értékben, ami 150 új óvoda és bölcsőde építését és 450 intézmény felújítását jelenti, nemrég pedig a harmadik, 9 milliárd forintos ütemről is megszületett a döntés. Javában zajlanak az identitáserősítő programjaink és folytatódnak a tematikus évek, amelyek keretében a szakképző intézmények fejlesztésétől a családok támogatásáig az elmúlt évek során a külhoni magyarságnak már szinte minden rétegét támogatni tudtuk.

Mindezek a sikerek olyan közös erőfeszítések eredményei, amihez a helyi magyar közösségek mindenhol hozzátették a saját részüket, erre méltán lehetnek büszkék. A kormány nemzetpolitikai lépéseinek a hatására érezhetően javult minden egyes határon túli magyar közösség helyzete. Vajdaságban például már tízezres számban jöttek létre fejlesztési szerződéseink a helyi vállalkozókkal. A napokban pedig már a Székelyföldre is kiterjesztette Magyarország azt a gazdaságélénkítő programot, amely Erdélyben eddig Maros megye mezőségi részén nyújtott támogatásokat gazdálkodóknak és kisvállalatoknak.

2019-ben mik lesznek a magyar kormány főbb nemzetpolitikai céljai? A külhoni magyarság megsegítésére elindított és már jól ismert, olyan támogatások és programok, mint a Szülőföldön magyarul vagy a Kőrösi és Petőfi Program mellett jövőre lesznek-e új lehetőségek is?

2018-ban a hangsúly három fő pilléren, az identitáserősítésen, a családok támogatásán és a külhoni magyarság gazdasági megerősítésén volt. Ez az irányvonal meghatározó lesz a következő évben is. A Magyar Állandó Értekezlet döntése értelmében 2019 a külhoni magyar gyermekek éve és II. Rákóczi Ferenc emlékéve lesz. Persze az eddigi programjaink, így a Szülőföldön magyarul, a Kőrösi és Petőfi Program és a többi programunk is folytatódik.

Bízunk abban, hogy mindezek lehetőséget teremtenek arra, hogy eddigi munkánkat folytatva tovább erősítsük a külhoni magyar közösségeket és segítsük őket, hogy saját szülőföldjükön tudjanak megmaradni, ott tudjanak boldogulni és családot alapítani, a helyi magyar közösség sikeres tagjaiként.

Borítókép: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár avató beszédet mond a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében közel 40 millió forintból felújított Fenyőfácska óvoda átadási ünnepségén a Beregszászhoz közeli Halábor községben 2018. december 17-én.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában