NATO-csúcs

2018.07.12. 13:03

Orbán Viktor: hazánk a világ egyik legbiztonságosabb országa

Ezért hazánknak különösen figyelnie kell arra, hogy „amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben.

Brüsszel, 2018. július 11. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Donald Trump amerikai elnök (b2), Theresa May brit miniszterelnök (j2), Orbán Viktor magyar (b3), Antonio Costa portugál miniszterelnök (b), Klaus Iohannis román elnök (j3) és Katrin Jakobsdottir izlandi miniszterelnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének elsõ napján, 2018. július 11-én. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

A kormányfő az M1 csatornának adott nyilatkozatában közölte: Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése.

Ezzel azonban nem minden európai állam ért egyet – hívta fel a figyelmet. „Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne két százalékot költsetek, hanem négyet. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor még a nemzeti össztermék két százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már négyről beszél” – fejtette ki.

A miniszterelnök kitért arra: a tavalyi NATO-csúcshoz képest – amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök, és amelynek a hangulata „érdes”, „pokrócszerű” volt – a mostani tanácskozáson „a NATO állam- és kormányfőinek társasága, a vezetők klubja az összecsiszolódás jeleit mutatja”. Úgy érzékelte ugyanis – mondta Orbán Viktor -, hogy az egy évvel ezelőttihez képes a mostani konfliktusok kisebbek voltak, a különbségek csökkentek, az egyetértés nőtt. Ezért a mostani csúcstalálkozót a NATO egységének irányába tett fontos lépésnek látja, „összecsiszolódnak a NATO két pillérét adó országok vezetői, észak-amerikaiak az egyik oldalról és mi, európaiak a másik oldalról”.

A miniszterelnök értékelése szerint a meghozott fontos döntések az egységet mutatják. Maradtak fenn ugyanakkor véleménykülönbségek – jelezte, ezek között kiemelve, hogy az Egyesült Államok „jól átgondolt érvekkel és erőteljesen érvel” amellett, hogy minden tag emelje fel a katonai kiadásait, költsön többet fegyverekre, hadseregre, biztonságra.

A NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban a kormányfő azt mondta: a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, „a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus”.

Utóbbiról úgy fogalmazott: Törökország kulcsország, stabil Törökország nélkül ugyanis nem lehet megvédeni délről a terrorizmussal és a migránsokkal szemben a kontinenst. Ezért Magyarország üdvözli, hogy Ankarának sikerült egy olyan alkotmányos reformot végrehajtania, amely minden korábbinál stabilabbá teheti Törökországot – közölte.

Orbán Viktor miniszterelnök és Katrin Jakobsdottir izlandi miniszterelnök (j) beszélget a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének július 11-i nyitóülésén
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

A háborús konfliktusokat pedig – folytatta -, amelyek nem az egyedüli, de fontos kiváltó okai a migránsválságnak, rendezni kell, mert a béke nemcsak úgy kerül veszélybe, hogy háború alakul ki, hanem úgy, hogy eltűnnek a békés élet feltételei, és akkor a migránsok felkerekednek, máshol keresnek maguknak országot, „mondjuk, éppen a mienket akarják belakni”. Ezt részben határvédelemmel kell megakadályozni, részben pedig az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtésében való közreműködéssel – tette hozzá.

Grúzia és Ukrajna részvételéről a NATO-csúcson Orbán Viktor azt mondta: Grúzia NATO-hoz közeledésével nincs gondja Magyarországnak, mélyen egyetért vele, ahogyan például a macedónokkal történő tárgyalások megkezdésének is mindig híve volt.

Az ukránokkal ugyanakkor fennáll egy vita, amely nem Magyarország és Ukrajna vitája, a NATO nézőpontjából ugyanis a vita lényege az, hogy ha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lépnek vissza a már elért szabályozási szintből, akkor azt be kell tartani

- fejtette ki, jelezve, hogy ez a NATO komolyan vehetőségének, belső integritásának a kérdése. „Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik, és ezért nekem meg is kell szólalnom, és erősen kell majd beszélnem a mai nap során” – jelezte a miniszterelnök.

A NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének július 11-i nyitóülése. Szemben, az első sorban, jobbról a második Orbán Viktor miniszterelnök.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

A közös európai hadseregre vonatkozó törekvésekről Orbán Viktor azt közölte: Magyarország híve egy ilyen hadsereg mihamarabbi felállításának. A közös hadsereg irányításának problémája ugyanakkor komoly szakmai feladat – folytatta -, de „nekünk nem újdonság, mert az Osztrák-Magyar Monarchiában mi már voltunk közös hadsereg része”. Tehát „nekünk van tudásunk, amit be tudunk adni a közösbe” – jegyezte meg, kijelentve:

Egy igazi független Európának az az érdeke, hogy legyen saját hadereje. Ezért is fontos, hogy minden európai állam, a németek is igyekezzenek minél nagyobb összeget költeni egy közös hadsereg felállítására.

Azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen haderő összeütközést jelenthet-e a NATO-val, úgy fogalmazott: ez szándék és intelligencia kérdése. Ha az észak-amerikaiak nem tekintik velük szembeni lépésnek, akkor működtethető egy két pilléren nyugvó biztonsági rendszer.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő (az első sorban, b-j), valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök (k) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletén. A háttérben, középen Donald Trump amerikai elnök, mellette Recep Tayyip Erdogan török elnök
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Végül az oroszországi labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjéről szólva, amelyben Franciaország és Horvátország játszik majd egymással, a miniszterelnök azt mondta: Magyarország mindig a Duna menti futballkultúra része volt, ezért a horvátok sikere persze a horvátoké, „de egy kicsit úgy érezzük, hogy abban mi is benne vagyunk, hiszen ez a régió dicsősége is”. Hozzáfűzte, teljes szívvel szurkol nekik, nemcsak azért, mert a horvátok a magyarok barátai és szomszédjai, hanem mert „azt a futballkultúrát képviselik, amihez mi is tartozunk, még ha ma nem érjük is el, sőt meg sem közelítjük azt a szintet, amire a horvátok képesek”. „De azért ez mégiscsak a mi kutyánk kölyke” – zárta szavait.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (b2), Theresa May brit (j2), Orbán Viktor magyar (b3), Antonio Costa portugál miniszterelnök (b), Klaus Iohannis román elnök (j3) és Katrin Jakobsdottir izlandi miniszterelnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában