Talán majd idén minden más lesz

A hétre már csak ketten maradtak, a Győr és a Debrecen, de egyik sem táplálhat túl nagy reményeket francia és svájci ellenfelével szemben. Annak ellenére, hogy a Loki tavaly magasra tette a lécet a BL-szerepléssel, nyugodtan mondhatjuk: megszokott, hogy a magyar csapatok bizony hamar elvéreznek. Némi iróniával mondható, legalább így csak a roppant erős magyar pontvadászatra kell koncentrálniuk.

Mert ugye szinte mindenki tudja és ezerszer hallotta: elég a hazai porondon helytállni, nemhogy még egyéb csatákat is megvívni. Ez a terhelés bizony nagyon sokat kivesz a játékosokból, ami egy bajnoki színvolatát látva teljesen érthető is. Érdekes viszont: a spanyol, a német, az angol, de lassan már a szlovén, a kahaz, meg a máltai kluboknak sem okoz akkora gondot a többfrontos szereplés.

Ami az egészben a legszomorúbb, hogy a mai napig zsákszámra öntik a pénzt a fociba, a százmilliók ellenére a legkomolyabb hátterűnek tartott csapat sem vitte sokra. Nézők szinte csak lézengenek a lelátón, nevesincs légiósok tömege viszi a pénzt. Tudjuk, tudjuk a sztenderd szöveget: magyar gyereket nem találtunk erre a hiányposztra. Persze minden szezon elején arról beszélgetnek szakértők és edzők napokon át a televíziókban, hogy most aztán elindul valami felfelé. Mikroszkóppal ezt biztosan látják is az érintettek...

Csak mellékesen: a labdarúgásba pumpált pénz töredékéből hány egyéni és csapatsportágat lehetne felvirágoztatni?

Nem NBI-es, hanem világszinten.