2007.07.23. 02:29
Babér nincs!
Ezekben a pillanatokban csínján kell bánnunk a szavakkal. Ünnepélyes alkalmakkor könnyen elragadja a hév az embereket, gyakran erős túlzásokba esnek, ...
Ezekben a pillanatokban csínján kell bánnunk a szavakkal. Ünnepélyes alkalmakkor könnyen elragadja a hév az embereket, gyakran erős túlzásokba esnek, magasztosnál magasztosabb kifejezéseket használnak - évek múltán aztán inkább gúnyosan hat az egész, mintsem ünnepélyesen.
Most tehát csak annyit szögezzünk le, ami mindenképpen bizonyos: elkészült a dunaújvárosi-kisapostagi-dunavecsei Duna-híd, minden bizonnyal az ország egyik legszebb hídja.
Ebbe aligha köthet bele bárki, még évtizedek múltán sem.
Megfontolandó azonban, s még most sem ünneprontás szóba hozni, hogy ez a gyönyörű, sok áldozattal felépített (bár szerencsére a megfontolt szervezésnek és az átgondolt munkavezetésnek köszönhetően csak egyetlen baleset történt az építkezésen: egy mérnök a lábát törte), tetemes pénzmennyiséget felemésztő híd önmagában még nem hasznos.
Természetesen a környékbeliek rendkívüli mértékben örülnek neki, s már akkor is igen jónak nevezhető az építmény, ha a folyam két partján, eddig csak látótávolságban álló településeket valóságosan is összeköti: sokkal könnyebb lesz általa az élet, javul az élet minősége is, kitágul a világ városiaknak, falusiaknak egyaránt. Kedvenc sörözőm törzsközönsége például vasárnap délután egy vállrándítással Vecsére tette át a székhelyét: az ilyesmi mostantól nem számít majd különös húzásnak.
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Most tehát csak annyit szögezzünk le, ami mindenképpen bizonyos: elkészült a dunaújvárosi-kisapostagi-dunavecsei Duna-híd, minden bizonnyal az ország egyik legszebb hídja.
Ebbe aligha köthet bele bárki, még évtizedek múltán sem.
Megfontolandó azonban, s még most sem ünneprontás szóba hozni, hogy ez a gyönyörű, sok áldozattal felépített (bár szerencsére a megfontolt szervezésnek és az átgondolt munkavezetésnek köszönhetően csak egyetlen baleset történt az építkezésen: egy mérnök a lábát törte), tetemes pénzmennyiséget felemésztő híd önmagában még nem hasznos.
Természetesen a környékbeliek rendkívüli mértékben örülnek neki, s már akkor is igen jónak nevezhető az építmény, ha a folyam két partján, eddig csak látótávolságban álló településeket valóságosan is összeköti: sokkal könnyebb lesz általa az élet, javul az élet minősége is, kitágul a világ városiaknak, falusiaknak egyaránt. Kedvenc sörözőm törzsközönsége például vasárnap délután egy vállrándítással Vecsére tette át a székhelyét: az ilyesmi mostantól nem számít majd különös húzásnak.
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Most tehát csak annyit szögezzünk le, ami mindenképpen bizonyos: elkészült a dunaújvárosi-kisapostagi-dunavecsei Duna-híd, minden bizonnyal az ország egyik legszebb hídja.
Ebbe aligha köthet bele bárki, még évtizedek múltán sem.
Megfontolandó azonban, s még most sem ünneprontás szóba hozni, hogy ez a gyönyörű, sok áldozattal felépített (bár szerencsére a megfontolt szervezésnek és az átgondolt munkavezetésnek köszönhetően csak egyetlen baleset történt az építkezésen: egy mérnök a lábát törte), tetemes pénzmennyiséget felemésztő híd önmagában még nem hasznos.
Természetesen a környékbeliek rendkívüli mértékben örülnek neki, s már akkor is igen jónak nevezhető az építmény, ha a folyam két partján, eddig csak látótávolságban álló településeket valóságosan is összeköti: sokkal könnyebb lesz általa az élet, javul az élet minősége is, kitágul a világ városiaknak, falusiaknak egyaránt. Kedvenc sörözőm törzsközönsége például vasárnap délután egy vállrándítással Vecsére tette át a székhelyét: az ilyesmi mostantól nem számít majd különös húzásnak.
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Ebbe aligha köthet bele bárki, még évtizedek múltán sem.
Megfontolandó azonban, s még most sem ünneprontás szóba hozni, hogy ez a gyönyörű, sok áldozattal felépített (bár szerencsére a megfontolt szervezésnek és az átgondolt munkavezetésnek köszönhetően csak egyetlen baleset történt az építkezésen: egy mérnök a lábát törte), tetemes pénzmennyiséget felemésztő híd önmagában még nem hasznos.
Természetesen a környékbeliek rendkívüli mértékben örülnek neki, s már akkor is igen jónak nevezhető az építmény, ha a folyam két partján, eddig csak látótávolságban álló településeket valóságosan is összeköti: sokkal könnyebb lesz általa az élet, javul az élet minősége is, kitágul a világ városiaknak, falusiaknak egyaránt. Kedvenc sörözőm törzsközönsége például vasárnap délután egy vállrándítással Vecsére tette át a székhelyét: az ilyesmi mostantól nem számít majd különös húzásnak.
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Ebbe aligha köthet bele bárki, még évtizedek múltán sem.
Megfontolandó azonban, s még most sem ünneprontás szóba hozni, hogy ez a gyönyörű, sok áldozattal felépített (bár szerencsére a megfontolt szervezésnek és az átgondolt munkavezetésnek köszönhetően csak egyetlen baleset történt az építkezésen: egy mérnök a lábát törte), tetemes pénzmennyiséget felemésztő híd önmagában még nem hasznos.
Természetesen a környékbeliek rendkívüli mértékben örülnek neki, s már akkor is igen jónak nevezhető az építmény, ha a folyam két partján, eddig csak látótávolságban álló településeket valóságosan is összeköti: sokkal könnyebb lesz általa az élet, javul az élet minősége is, kitágul a világ városiaknak, falusiaknak egyaránt. Kedvenc sörözőm törzsközönsége például vasárnap délután egy vállrándítással Vecsére tette át a székhelyét: az ilyesmi mostantól nem számít majd különös húzásnak.
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Megfontolandó azonban, s még most sem ünneprontás szóba hozni, hogy ez a gyönyörű, sok áldozattal felépített (bár szerencsére a megfontolt szervezésnek és az átgondolt munkavezetésnek köszönhetően csak egyetlen baleset történt az építkezésen: egy mérnök a lábát törte), tetemes pénzmennyiséget felemésztő híd önmagában még nem hasznos.
Természetesen a környékbeliek rendkívüli mértékben örülnek neki, s már akkor is igen jónak nevezhető az építmény, ha a folyam két partján, eddig csak látótávolságban álló településeket valóságosan is összeköti: sokkal könnyebb lesz általa az élet, javul az élet minősége is, kitágul a világ városiaknak, falusiaknak egyaránt. Kedvenc sörözőm törzsközönsége például vasárnap délután egy vállrándítással Vecsére tette át a székhelyét: az ilyesmi mostantól nem számít majd különös húzásnak.
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Megfontolandó azonban, s még most sem ünneprontás szóba hozni, hogy ez a gyönyörű, sok áldozattal felépített (bár szerencsére a megfontolt szervezésnek és az átgondolt munkavezetésnek köszönhetően csak egyetlen baleset történt az építkezésen: egy mérnök a lábát törte), tetemes pénzmennyiséget felemésztő híd önmagában még nem hasznos.
Természetesen a környékbeliek rendkívüli mértékben örülnek neki, s már akkor is igen jónak nevezhető az építmény, ha a folyam két partján, eddig csak látótávolságban álló településeket valóságosan is összeköti: sokkal könnyebb lesz általa az élet, javul az élet minősége is, kitágul a világ városiaknak, falusiaknak egyaránt. Kedvenc sörözőm törzsközönsége például vasárnap délután egy vállrándítással Vecsére tette át a székhelyét: az ilyesmi mostantól nem számít majd különös húzásnak.
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Természetesen a környékbeliek rendkívüli mértékben örülnek neki, s már akkor is igen jónak nevezhető az építmény, ha a folyam két partján, eddig csak látótávolságban álló településeket valóságosan is összeköti: sokkal könnyebb lesz általa az élet, javul az élet minősége is, kitágul a világ városiaknak, falusiaknak egyaránt. Kedvenc sörözőm törzsközönsége például vasárnap délután egy vállrándítással Vecsére tette át a székhelyét: az ilyesmi mostantól nem számít majd különös húzásnak.
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Természetesen a környékbeliek rendkívüli mértékben örülnek neki, s már akkor is igen jónak nevezhető az építmény, ha a folyam két partján, eddig csak látótávolságban álló településeket valóságosan is összeköti: sokkal könnyebb lesz általa az élet, javul az élet minősége is, kitágul a világ városiaknak, falusiaknak egyaránt. Kedvenc sörözőm törzsközönsége például vasárnap délután egy vállrándítással Vecsére tette át a székhelyét: az ilyesmi mostantól nem számít majd különös húzásnak.
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Ám a híd építéséhez felhasznált mintegy ötvennégymilliárd forintnak ennél lényegesen nagyobb hasznot kell hajtania! Üzemek, ipartelepek, vámudvarok, garázsok, raktárak, kikötő és pályaudvar, sőt: repülőtér kell, hogy épüljön itt, a hídhoz minél közelebb! Nem is beszélve az M8-M4-es autópályáról, amiből ma még csak három kilométer létezik: szégyen!
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...
Örüljünk hát, de ne pihenjünk. Babér nincs...