Olvasó

2007.06.13. 02:29

Útban a vasmű felé

Héger József, a dunaújvárosi labdarúgás életben tartója a sok nehézség, küszködés mellett (máról holnapra él a futballcsapat) töretlenül optimista. A ...

Szabó Szabolcs

Héger József, a dunaújvárosi labdarúgás életben tartója a sok nehézség, küszködés mellett (máról holnapra él a futballcsapat) töretlenül optimista. A vele készült interjúba viszont nem fért bele az a nem kevésbé fontos tény, miszerint a multik számára nem reklámhordozó egy másodosztályú együttes. Nos, a két legnagyobb mégiscsak - valami csoda folytán - számításba jöhet. A Donbasshoz tartozó Dunaferről és a Hankook óriáscégről van szó. Az előző állítás bizonyára igaz, bár annak is lehet valóságalapja, hogy ha nincs jelentős szponzoráció, akkor nagyon nehéz feljutni az első osztályba. Különben is, nem szép feladat kiscsapatból nagyot alkotni?

Tegnap a leggazdagabb kelet-európai emberekről olvastam. Onnan tudom, hogy egy bizonyos Rinat Ahmetov pályázhat a numero egy címre, aki történetesen ukrán. Az ő érdekeltségi körébe tartozik a Dunaferrt megszerző Donbass, s a konszernt közvetlenül irányító Szergej Taruta is a tíz leggazdagabb ukrán közé tartozik. Eddig ez egy sima helyzetelemzés. Engem pedig a továbbiakban semmi más, pusztán csak az érdekel, hogy Ahmetov úrnak a labdarúgás a kedvenc sportja. Rajong a fociért. Csapata a Sahtar Donyeck, amely olyan komplexummal rendelkezik, amilyenről a magyar futballvilág még álmodni sem mer. (A Sahtar verte ki a Debrecent a nemzetközi porondról, és most csak második lett a Kijevi Dinamo mögött.)

Ezek után játszunk el egy gondolattal, amely nemcsak naív, de talán még egy kicsit morbid is. Ahmetov és Taruta urak a fekete limuzinjukból kitekintve - közeledvén a Dunai Vasmű felé - rákérdeznek:

- Milyen csapat futballozik ebben a félig kész stadionban? Tényleg anyagi gondjaik vannak? Fiatalok, amatőrök, és KOHÁSZ a nevük? Nos, ha már a vasgyár a miénk, s otthon is érezzük magunkat Dunaújvárosban, segítsük ezt a kis társaságot. Már csak azért is, mert szeretjük a futballt.

Ezzel Ahmetov úr belenyúl a mellényzsebébe, és kivesz annyit belőle, amennyi a futballisták egész évi költségvetése.

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

Tegnap a leggazdagabb kelet-európai emberekről olvastam. Onnan tudom, hogy egy bizonyos Rinat Ahmetov pályázhat a numero egy címre, aki történetesen ukrán. Az ő érdekeltségi körébe tartozik a Dunaferrt megszerző Donbass, s a konszernt közvetlenül irányító Szergej Taruta is a tíz leggazdagabb ukrán közé tartozik. Eddig ez egy sima helyzetelemzés. Engem pedig a továbbiakban semmi más, pusztán csak az érdekel, hogy Ahmetov úrnak a labdarúgás a kedvenc sportja. Rajong a fociért. Csapata a Sahtar Donyeck, amely olyan komplexummal rendelkezik, amilyenről a magyar futballvilág még álmodni sem mer. (A Sahtar verte ki a Debrecent a nemzetközi porondról, és most csak második lett a Kijevi Dinamo mögött.)

Ezek után játszunk el egy gondolattal, amely nemcsak naív, de talán még egy kicsit morbid is. Ahmetov és Taruta urak a fekete limuzinjukból kitekintve - közeledvén a Dunai Vasmű felé - rákérdeznek:

- Milyen csapat futballozik ebben a félig kész stadionban? Tényleg anyagi gondjaik vannak? Fiatalok, amatőrök, és KOHÁSZ a nevük? Nos, ha már a vasgyár a miénk, s otthon is érezzük magunkat Dunaújvárosban, segítsük ezt a kis társaságot. Már csak azért is, mert szeretjük a futballt.

Ezzel Ahmetov úr belenyúl a mellényzsebébe, és kivesz annyit belőle, amennyi a futballisták egész évi költségvetése.

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

Tegnap a leggazdagabb kelet-európai emberekről olvastam. Onnan tudom, hogy egy bizonyos Rinat Ahmetov pályázhat a numero egy címre, aki történetesen ukrán. Az ő érdekeltségi körébe tartozik a Dunaferrt megszerző Donbass, s a konszernt közvetlenül irányító Szergej Taruta is a tíz leggazdagabb ukrán közé tartozik. Eddig ez egy sima helyzetelemzés. Engem pedig a továbbiakban semmi más, pusztán csak az érdekel, hogy Ahmetov úrnak a labdarúgás a kedvenc sportja. Rajong a fociért. Csapata a Sahtar Donyeck, amely olyan komplexummal rendelkezik, amilyenről a magyar futballvilág még álmodni sem mer. (A Sahtar verte ki a Debrecent a nemzetközi porondról, és most csak második lett a Kijevi Dinamo mögött.)

Ezek után játszunk el egy gondolattal, amely nemcsak naív, de talán még egy kicsit morbid is. Ahmetov és Taruta urak a fekete limuzinjukból kitekintve - közeledvén a Dunai Vasmű felé - rákérdeznek:

- Milyen csapat futballozik ebben a félig kész stadionban? Tényleg anyagi gondjaik vannak? Fiatalok, amatőrök, és KOHÁSZ a nevük? Nos, ha már a vasgyár a miénk, s otthon is érezzük magunkat Dunaújvárosban, segítsük ezt a kis társaságot. Már csak azért is, mert szeretjük a futballt.

Ezzel Ahmetov úr belenyúl a mellényzsebébe, és kivesz annyit belőle, amennyi a futballisták egész évi költségvetése.

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

Ezek után játszunk el egy gondolattal, amely nemcsak naív, de talán még egy kicsit morbid is. Ahmetov és Taruta urak a fekete limuzinjukból kitekintve - közeledvén a Dunai Vasmű felé - rákérdeznek:

- Milyen csapat futballozik ebben a félig kész stadionban? Tényleg anyagi gondjaik vannak? Fiatalok, amatőrök, és KOHÁSZ a nevük? Nos, ha már a vasgyár a miénk, s otthon is érezzük magunkat Dunaújvárosban, segítsük ezt a kis társaságot. Már csak azért is, mert szeretjük a futballt.

Ezzel Ahmetov úr belenyúl a mellényzsebébe, és kivesz annyit belőle, amennyi a futballisták egész évi költségvetése.

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

Ezek után játszunk el egy gondolattal, amely nemcsak naív, de talán még egy kicsit morbid is. Ahmetov és Taruta urak a fekete limuzinjukból kitekintve - közeledvén a Dunai Vasmű felé - rákérdeznek:

- Milyen csapat futballozik ebben a félig kész stadionban? Tényleg anyagi gondjaik vannak? Fiatalok, amatőrök, és KOHÁSZ a nevük? Nos, ha már a vasgyár a miénk, s otthon is érezzük magunkat Dunaújvárosban, segítsük ezt a kis társaságot. Már csak azért is, mert szeretjük a futballt.

Ezzel Ahmetov úr belenyúl a mellényzsebébe, és kivesz annyit belőle, amennyi a futballisták egész évi költségvetése.

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

- Milyen csapat futballozik ebben a félig kész stadionban? Tényleg anyagi gondjaik vannak? Fiatalok, amatőrök, és KOHÁSZ a nevük? Nos, ha már a vasgyár a miénk, s otthon is érezzük magunkat Dunaújvárosban, segítsük ezt a kis társaságot. Már csak azért is, mert szeretjük a futballt.

Ezzel Ahmetov úr belenyúl a mellényzsebébe, és kivesz annyit belőle, amennyi a futballisták egész évi költségvetése.

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

- Milyen csapat futballozik ebben a félig kész stadionban? Tényleg anyagi gondjaik vannak? Fiatalok, amatőrök, és KOHÁSZ a nevük? Nos, ha már a vasgyár a miénk, s otthon is érezzük magunkat Dunaújvárosban, segítsük ezt a kis társaságot. Már csak azért is, mert szeretjük a futballt.

Ezzel Ahmetov úr belenyúl a mellényzsebébe, és kivesz annyit belőle, amennyi a futballisták egész évi költségvetése.

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

Ezzel Ahmetov úr belenyúl a mellényzsebébe, és kivesz annyit belőle, amennyi a futballisták egész évi költségvetése.

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

Ezzel Ahmetov úr belenyúl a mellényzsebébe, és kivesz annyit belőle, amennyi a futballisták egész évi költségvetése.

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

Mondtam, morbid az elgondolás. Sőt, arról sincs fogalmam, hogy Rinat Ahmetov egyáltalán járt-e már Dunaújvárosban, s tud-e arról, hogy itt is rúgják a labdát. De ha nem tud, akkor az még nagyobb baj!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!