Olvasó

2007.06.02. 02:28

Lehet, nem szenvedély...

Ritkán adatik meg, hogy valaki egy új sportágat találhasson ki. Mint a szomszédos hasábokon olvashatják, Besenyei Péternek megadatott ez a lehetőség. ...

Szabó Szabolcs

Ritkán adatik meg, hogy valaki egy új sportágat találhasson ki. Mint a szomszédos hasábokon olvashatják, Besenyei Péternek megadatott ez a lehetőség.

Még ennél is ritkább, ha olyan ember részesül ilyen lehetőségben, aki ízig-vérig meg is érdemli ezt a kiváltságot. S Besenyei Péter kétségtelenül ez az ember. Róla mondják, hogy valószínűleg még álmában is repül, és csak a sors furcsa fintora, hogy szárnyak nélkül született.

Mindenesetre, ha repülőgépben ül, eltűnik ez a hátrány, és teljesen olyan, mintha a saját szárnyaival repülne. Igazán nem túlzok: kérdezzenek meg bárkit, aki bejáratos sportrepülőterekre, vagy repülősök társaságában említsék meg a nevét. Nem találnak olyan embert, aki Besenyeit ócsárolná.

Ez pedig mást is mutat. Azt, hogy hősünk (azt hiszem, ebben az esetben nyugodtan használhatom ezt a jelzőt) nem csak kiváló repülő, hanem kiváló ember is. Jellemző, hogy neki sincs egyetlen rossz szava se versenytársaira, sőt: bár felidézi, hogyan szokták egymást ugratni, mégis dicséri őket.

Hja, mondhatják, vagy kéttucatnyi világbajnoksággal a háta mögött igazán lehet szerény. De az a vicc, hogy Besenyei kezdőként is ilyen volt. (Volt ő kezdő egyáltalán? Lehetséges, hogy volt idő, amikor nem tudott repülni?! Egyesek szerint már a gólyát is ő kormányozta...)

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Még ennél is ritkább, ha olyan ember részesül ilyen lehetőségben, aki ízig-vérig meg is érdemli ezt a kiváltságot. S Besenyei Péter kétségtelenül ez az ember. Róla mondják, hogy valószínűleg még álmában is repül, és csak a sors furcsa fintora, hogy szárnyak nélkül született.

Mindenesetre, ha repülőgépben ül, eltűnik ez a hátrány, és teljesen olyan, mintha a saját szárnyaival repülne. Igazán nem túlzok: kérdezzenek meg bárkit, aki bejáratos sportrepülőterekre, vagy repülősök társaságában említsék meg a nevét. Nem találnak olyan embert, aki Besenyeit ócsárolná.

Ez pedig mást is mutat. Azt, hogy hősünk (azt hiszem, ebben az esetben nyugodtan használhatom ezt a jelzőt) nem csak kiváló repülő, hanem kiváló ember is. Jellemző, hogy neki sincs egyetlen rossz szava se versenytársaira, sőt: bár felidézi, hogyan szokták egymást ugratni, mégis dicséri őket.

Hja, mondhatják, vagy kéttucatnyi világbajnoksággal a háta mögött igazán lehet szerény. De az a vicc, hogy Besenyei kezdőként is ilyen volt. (Volt ő kezdő egyáltalán? Lehetséges, hogy volt idő, amikor nem tudott repülni?! Egyesek szerint már a gólyát is ő kormányozta...)

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Még ennél is ritkább, ha olyan ember részesül ilyen lehetőségben, aki ízig-vérig meg is érdemli ezt a kiváltságot. S Besenyei Péter kétségtelenül ez az ember. Róla mondják, hogy valószínűleg még álmában is repül, és csak a sors furcsa fintora, hogy szárnyak nélkül született.

Mindenesetre, ha repülőgépben ül, eltűnik ez a hátrány, és teljesen olyan, mintha a saját szárnyaival repülne. Igazán nem túlzok: kérdezzenek meg bárkit, aki bejáratos sportrepülőterekre, vagy repülősök társaságában említsék meg a nevét. Nem találnak olyan embert, aki Besenyeit ócsárolná.

Ez pedig mást is mutat. Azt, hogy hősünk (azt hiszem, ebben az esetben nyugodtan használhatom ezt a jelzőt) nem csak kiváló repülő, hanem kiváló ember is. Jellemző, hogy neki sincs egyetlen rossz szava se versenytársaira, sőt: bár felidézi, hogyan szokták egymást ugratni, mégis dicséri őket.

Hja, mondhatják, vagy kéttucatnyi világbajnoksággal a háta mögött igazán lehet szerény. De az a vicc, hogy Besenyei kezdőként is ilyen volt. (Volt ő kezdő egyáltalán? Lehetséges, hogy volt idő, amikor nem tudott repülni?! Egyesek szerint már a gólyát is ő kormányozta...)

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Mindenesetre, ha repülőgépben ül, eltűnik ez a hátrány, és teljesen olyan, mintha a saját szárnyaival repülne. Igazán nem túlzok: kérdezzenek meg bárkit, aki bejáratos sportrepülőterekre, vagy repülősök társaságában említsék meg a nevét. Nem találnak olyan embert, aki Besenyeit ócsárolná.

Ez pedig mást is mutat. Azt, hogy hősünk (azt hiszem, ebben az esetben nyugodtan használhatom ezt a jelzőt) nem csak kiváló repülő, hanem kiváló ember is. Jellemző, hogy neki sincs egyetlen rossz szava se versenytársaira, sőt: bár felidézi, hogyan szokták egymást ugratni, mégis dicséri őket.

Hja, mondhatják, vagy kéttucatnyi világbajnoksággal a háta mögött igazán lehet szerény. De az a vicc, hogy Besenyei kezdőként is ilyen volt. (Volt ő kezdő egyáltalán? Lehetséges, hogy volt idő, amikor nem tudott repülni?! Egyesek szerint már a gólyát is ő kormányozta...)

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Mindenesetre, ha repülőgépben ül, eltűnik ez a hátrány, és teljesen olyan, mintha a saját szárnyaival repülne. Igazán nem túlzok: kérdezzenek meg bárkit, aki bejáratos sportrepülőterekre, vagy repülősök társaságában említsék meg a nevét. Nem találnak olyan embert, aki Besenyeit ócsárolná.

Ez pedig mást is mutat. Azt, hogy hősünk (azt hiszem, ebben az esetben nyugodtan használhatom ezt a jelzőt) nem csak kiváló repülő, hanem kiváló ember is. Jellemző, hogy neki sincs egyetlen rossz szava se versenytársaira, sőt: bár felidézi, hogyan szokták egymást ugratni, mégis dicséri őket.

Hja, mondhatják, vagy kéttucatnyi világbajnoksággal a háta mögött igazán lehet szerény. De az a vicc, hogy Besenyei kezdőként is ilyen volt. (Volt ő kezdő egyáltalán? Lehetséges, hogy volt idő, amikor nem tudott repülni?! Egyesek szerint már a gólyát is ő kormányozta...)

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Ez pedig mást is mutat. Azt, hogy hősünk (azt hiszem, ebben az esetben nyugodtan használhatom ezt a jelzőt) nem csak kiváló repülő, hanem kiváló ember is. Jellemző, hogy neki sincs egyetlen rossz szava se versenytársaira, sőt: bár felidézi, hogyan szokták egymást ugratni, mégis dicséri őket.

Hja, mondhatják, vagy kéttucatnyi világbajnoksággal a háta mögött igazán lehet szerény. De az a vicc, hogy Besenyei kezdőként is ilyen volt. (Volt ő kezdő egyáltalán? Lehetséges, hogy volt idő, amikor nem tudott repülni?! Egyesek szerint már a gólyát is ő kormányozta...)

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Ez pedig mást is mutat. Azt, hogy hősünk (azt hiszem, ebben az esetben nyugodtan használhatom ezt a jelzőt) nem csak kiváló repülő, hanem kiváló ember is. Jellemző, hogy neki sincs egyetlen rossz szava se versenytársaira, sőt: bár felidézi, hogyan szokták egymást ugratni, mégis dicséri őket.

Hja, mondhatják, vagy kéttucatnyi világbajnoksággal a háta mögött igazán lehet szerény. De az a vicc, hogy Besenyei kezdőként is ilyen volt. (Volt ő kezdő egyáltalán? Lehetséges, hogy volt idő, amikor nem tudott repülni?! Egyesek szerint már a gólyát is ő kormányozta...)

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Hja, mondhatják, vagy kéttucatnyi világbajnoksággal a háta mögött igazán lehet szerény. De az a vicc, hogy Besenyei kezdőként is ilyen volt. (Volt ő kezdő egyáltalán? Lehetséges, hogy volt idő, amikor nem tudott repülni?! Egyesek szerint már a gólyát is ő kormányozta...)

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Hja, mondhatják, vagy kéttucatnyi világbajnoksággal a háta mögött igazán lehet szerény. De az a vicc, hogy Besenyei kezdőként is ilyen volt. (Volt ő kezdő egyáltalán? Lehetséges, hogy volt idő, amikor nem tudott repülni?! Egyesek szerint már a gólyát is ő kormányozta...)

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Figyeljék meg: a szabadságáról kérdezik - és ő arról beszél, hogy a szünetében hogyan fogja átalakítani a repülőgépét. Lehet, hogy ez már nem szenvedély, hanem betegség. De soha, senkinek nem kívánhatnánk szebb és egyben nehezebb betegséget.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!