Olimpia
2008.02.07. 10:08
Feledtetni a háborút (13. forduló)
Végre az ázsiai kontinens is rendező szerepkörben tündökölhetett, ugyanis a NOB Tokiónak ítélte az 1964-es nyári olimpia rendezési jogát. A japán rendezők remekeltek.
nincs nev
Tokió végre fogadhatta a sportvilág legnagyobbjait. Már az 1940-es seregszemlét is nekik ítélte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, ám a Kínával folytatott háború miatt gyorsan el is vették tőlük, s adták Helsinkinek. Azonban a finn főváros sem fogadhatta a legnagyobb sportolókat: a második világháború kitörése miatt. 1964-re kisimultak a ráncok, semmi sem akadályozhatta meg az ötkarikás játékok lebonyolítását. Részvételi rekord született: 93 ország képviselői vonultak fel a nyitóünnepségen. Dél-Afrika nem vehetett részt, valamint a megnyitó előtt Észak-Korea és Indonézia képviselői is hazautaztak. A házigazdák mindent elkövettek, hogy nívós seregszemlét rendezzenek, feledtetni akarták történelmük legfájóbb kudarcát, a vereséggel záruló második világháborút.
Az anyagiakon semmi sem múlt, a kormány teljes mellszélességgel állt az ügy mellé, impozáns, ultramodern létesítmények várták a sportolókat. A japánok, mint a vesztes hatalom képviselői, a második világégést követő első olimpiára, Londonba meghívást sem kaptak, csak 1952- ben térhettek vissza a sportvilág színpadára. Rendkívüli lelkesedéssel láttak munkához, hogy Ázsia elsőre is képes elkápráztatni a földgolyót. Semmit sem bíztak a véletlenre, négy évvel korábban, Rómába 140 megfigyelőt küldtek. Tokió, a több mint tízmilliós város megújult. Több mint tizenötezer rendezőt foglalkoztattak, a rendkívül magas színvonalú televíziós közvetítéseknek hála szinte az egész világon láthatták a küzdelmeket. Persze a helyszínen is rengetegen szurkoltak, a korabeli japán beszámolók hatmillió eladott belépőjegyről tesznek említést. A házigazdák roppant barátságosak voltak az országba érkezőkkel, mindössze az idő volt szinte végig barátságtalan, napokon át vigasztalanul szakadt az eső. Az olimpiát Hirohito császár nyitotta meg, az olimpiai lángot meggyújtó utolsó fáklyavivő Szakai Yoshinori volt, aki Hirosima közelében született 1945. augusztus 6-án, abban az órában, amikor a városra atombombát dobtak.
Az ötkarikás játékok ötödik napján született az első magyar arany, a modern pentatlont dr. Török Ferenc nyerte, a folytatásban pedig alig múlt el nap magyar diadal nélkül. A vívók parádéztak, négy aranyat szállítottak, női tőrben Ujlakyné Rejtő Ildikó nyert, s diadalmaskodott a női tőrcsapat Földessyné Marosi Paula, Juhász Katalin, Mendelényiné Ágoston Judit, Sákovicsné Dömölky Lídia és Rejtő Ildikó összetételben, a férfi párbajtőrcsapat, amelyben Bárány Árpád, Gábor Tamás, dr. Kausz István, Kulcsár Győző és Nemere Zoltán jutott szóhoz, valamint nyert kard egyéniben Pézsa Tibor. A kardcsapattól is aranyérmet vártak, de a gárda csak az ötödik helyen zárt Tokióban.
Hammerl László sportlövészetben hatalmas meglepetésre világcsúccsal nyert – az utolsó sorozatban hibátlant lőtt –, pedig az is nagy dolog volt, hogy egyáltalán kijutott a játékokra. Az utolsó pillanatban került az utazók közé, a magyar küldöttség többsége előzőleg nem ismerte a rendkívül intelligens orvostanhallgatót. A kötöttfogású Polyák Imrének a sors igazságot szolgáltatott, három ezüst után végre a dobogó legfelső fokára léphetett, rajta kívül Kozma István, a népszerű Pici remekelt a birkózócsarnokban.
Győztek a vízilabdázók és a labdarúgók is. Utóbbiakat Lakat Károly irányította, a húszesztendős Bene Ferenc lett a torna gólkirálya.
A 13. forduló kérdései:
1. Ki mondta az olimpiai eskü szövegét 1964-ben, Tokióban?
Az anyagiakon semmi sem múlt, a kormány teljes mellszélességgel állt az ügy mellé, impozáns, ultramodern létesítmények várták a sportolókat. A japánok, mint a vesztes hatalom képviselői, a második világégést követő első olimpiára, Londonba meghívást sem kaptak, csak 1952- ben térhettek vissza a sportvilág színpadára. Rendkívüli lelkesedéssel láttak munkához, hogy Ázsia elsőre is képes elkápráztatni a földgolyót. Semmit sem bíztak a véletlenre, négy évvel korábban, Rómába 140 megfigyelőt küldtek. Tokió, a több mint tízmilliós város megújult. Több mint tizenötezer rendezőt foglalkoztattak, a rendkívül magas színvonalú televíziós közvetítéseknek hála szinte az egész világon láthatták a küzdelmeket. Persze a helyszínen is rengetegen szurkoltak, a korabeli japán beszámolók hatmillió eladott belépőjegyről tesznek említést. A házigazdák roppant barátságosak voltak az országba érkezőkkel, mindössze az idő volt szinte végig barátságtalan, napokon át vigasztalanul szakadt az eső. Az olimpiát Hirohito császár nyitotta meg, az olimpiai lángot meggyújtó utolsó fáklyavivő Szakai Yoshinori volt, aki Hirosima közelében született 1945. augusztus 6-án, abban az órában, amikor a városra atombombát dobtak.
Az ötkarikás játékok ötödik napján született az első magyar arany, a modern pentatlont dr. Török Ferenc nyerte, a folytatásban pedig alig múlt el nap magyar diadal nélkül. A vívók parádéztak, négy aranyat szállítottak, női tőrben Ujlakyné Rejtő Ildikó nyert, s diadalmaskodott a női tőrcsapat Földessyné Marosi Paula, Juhász Katalin, Mendelényiné Ágoston Judit, Sákovicsné Dömölky Lídia és Rejtő Ildikó összetételben, a férfi párbajtőrcsapat, amelyben Bárány Árpád, Gábor Tamás, dr. Kausz István, Kulcsár Győző és Nemere Zoltán jutott szóhoz, valamint nyert kard egyéniben Pézsa Tibor. A kardcsapattól is aranyérmet vártak, de a gárda csak az ötödik helyen zárt Tokióban.
Hammerl László sportlövészetben hatalmas meglepetésre világcsúccsal nyert – az utolsó sorozatban hibátlant lőtt –, pedig az is nagy dolog volt, hogy egyáltalán kijutott a játékokra. Az utolsó pillanatban került az utazók közé, a magyar küldöttség többsége előzőleg nem ismerte a rendkívül intelligens orvostanhallgatót. A kötöttfogású Polyák Imrének a sors igazságot szolgáltatott, három ezüst után végre a dobogó legfelső fokára léphetett, rajta kívül Kozma István, a népszerű Pici remekelt a birkózócsarnokban.
Győztek a vízilabdázók és a labdarúgók is. Utóbbiakat Lakat Károly irányította, a húszesztendős Bene Ferenc lett a torna gólkirálya.
A 13. forduló kérdései:
1. Ki mondta az olimpiai eskü szövegét 1964-ben, Tokióban?
A. Hirohito császár
B. Óno Takasi
C. Szakai Yoshinori
2. A magyarok hány aranyérmet nyertek 1964-ben?
2. A magyarok hány aranyérmet nyertek 1964-ben?
A. 8
B. 10
C. 12
3. Mely súlycsoportban diadalmaskodott Kozma István?
A. Nehézsúly
B. Könnyűsúly
C. Pehelysúly
4. A Dél-afrikai Köztársaságot nem engedték indulni az olimpián. Miért?
A. Több versenyző megbukott a doppingvizsgálaton
B. Nem adták le időben a nevezéseket a játékokra
C. Az ország kormánya fajüldöző politikát folytatott
5. Hány aranyérmet nyert Ujlakyné Rejtő Ildikó?
A. 1
B. 2
C. 3
Ezek is érdekelhetik
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Feliratkozom a hírlevélre