Vekniről veknire

2019.10.18. 23:12

Csökken a kenyérfogyasztás: egészségtudatosak az európaiak

Az európaiak összességében kevesebb kenyeret esznek, a legjelentősebb változás emellett pedig a fehér kenyér egyre zuhanó népszerűsége és az egészségesebb alternatívák, mint például a barna kenyér előtörése.

A V4NA legújabb elemzése az európai országok kenyérfogyasztását, valamint a gabonatermelését vizsgálta. Kiderült, hogy a termelésben továbbra is a franciák és a németek állnak az élen, az elmúlt évtizedben viszont jelentősen megváltozott a fogyasztók preferenciája.

Az európaiak összességében kevesebb kenyeret esznek, a legjelentősebb változás emellett pedig a fehér kenyér egyre zuhanó népszerűsége és az egészségesebb alternatívák, mint például a barna kenyér, előtörése.

A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2018-ban 1,3 százalékkal nagyobb területen 5 százalékkal kevesebb, vagyis 6,9 millió tonna kalászos gabona termett. A csökkenés legfőbb oka a kedvezőtlen időjárás volt és csak a zab termésmennyisége tudta felülmúlni a 2017-es számokat.

Magyarországon a búza a legjelentősebb kalászos gabona, amely 2018-ban a összes gabonatermelés 76 százalékát adta, amely három százalékos növekedés 2017-hez képest.

Tavaly 6,5 százalékkal nagyobb területről takarítottak be ugyanannyi termést, mint egy évvel korábban, szám szerint 5246 ezer tonnát. A termésátlag (5100 kilogramm hektáronként) 6,1 százalékkal volt alacsonyabb, de az előző öt év (2013–2017) átlagát kismértékben meghaladta.

Az árpa betakarított területe 8,8 százalékkal, míg a termésmennyisége 19 százalékkal maradt el a 2017. évitől, amely 12 százalékkal kisebb hektáronkénti termésátlagot (4670 kilogramm/hektáronként) eredményezett. Ez az előző öt év átlagánál 1,4 százalékkal volt alacsonyabb.

A KSH szerint 2018-ban 26 ezer hektárról takarítottak be rozst, ez pedig némileg elmarad a 2017-es számoktól. A termékmennyiség az egy évvel korábbihoz szintén csökkent, összességében 3,4 százalékkal, de a termésátlag majdnem azonos volt. A zab helyzetében ugyan 39 százalékkal kisebb területről takarítottak be 38 százalékkal kevesebb termést, a hektáronkénti termésátlag mégis 2,6 százalékkal magasabb volt, mint 2017-ben.

2017-es adatok szerint elmondható, hogy a magyarok egyre kevesebb kenyeret fogyasztanak. Míg 15 éve a fehér kenyér uralta a magyar piacot, addig mára előtérbe kerültek az egészségesebb alternatívának számító barna és teljes kiőrlésű kenyerek.

Magyarországon az egy főre jutó kenyérfogyasztás 37 kilogramm évente, ez pedig jócskán elmarad az 50 kilogrammos európai átlagtól. Jól látszik, hogy mennyire visszaesett a kenyérfogyasztás Magyarországon, ha megvizsgáljuk a 2002-es adatokat, amikor még évente 63 kilogramm kenyeret fogyasztott egy átlagos magyar évente.

Az elmúlt 15 évben jelentősen változott az is, hogy milyen kenyeret fogyasztanak a magyarok. A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint 2017-ben a fehér kenyeret naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya az elmúlt évtizedben 76 százalékról 61 százalékra esett vissza, miközben a barna kenyeret előnybe részesítők köre 34 százalékról 50 százalékra emelkedett.

Csehország gabonafogyasztását a búza határozza meg

Csehország malom- és sütőiparában kevésbé érvényesül a vásárlói szokásoknak másutt szinte természetes változása. Ez köznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a búza és a belőle készült termékek nemcsak, hogy továbbra is meghatározzák e fejlett közép-európai ország egy főre eső fogyasztását, hanem még növekvő tendenciát is mutatnak.

A búza, mint gabonafélének lisztalapon számított egy főre eső fogyasztása az ezredfordulón 113,8 kilogramm volt személyenként, amely napjainkra már majd 8 százalékkal, 122,7 kilogrammra nőtt. A másik meghatározó gabonafajta, a rozs ugyanezen mutatója viszont 13,8 kilogrammról 11 kilogrammra csökkent. Ez több mint 20 százalékos esés.

A konkrét lisztfelhasználás is folytatja ezt a tendenciát. A búzalisztből az ezredfordulón 86,6 kilót fogyasztott egy átlag cseh, míg most ez az érték már több mint tíz százalékkal magasabb, 95,7 kilogramm. A rozsliszt itt is csökkent, 11,1 kilóról 8,8 kilóra személyenként évente. A gabonamagvak és -pelyhek fogyasztása viszont enyhe növekedés mutat, 1,4 kilogrammról 1,7 kilogrammra. Ez százalékban kifejezve viszont már jelentős, több mint 20 százalékos növekedést jelent.

A lisztekből készült sütőipari termékeknél a meghatározó kenyérfogyasztás csökkent az elmúlt majd két évtizedben. 2000-ben kereken 56 kiló kenyér fogyott fejenként, ez mára 39,2 kilogrammra csökkent. A búzalisztből készült péksütemények fogyasztása viszont nőtt, személyenként 42,8 kilogrammról 50,4 kilogrammra. Ez a fogyasztás majd 18 százalékos emelkedése.

Érdekes, hogy a pékipari termékek másik jelentős kategóriája, a tartós péksütemények egy személyre eső fogyasztása látszólag mozdulatlanul stagnál, hiszen az ezredfordulón dekára ugyanannyit, 7,8 kilogrammot fogyasztottak belőle fejenként, mint a legfrissebb méréskor; amikor ez az adat szintén 7,8 kilogrammot mutatott. Ha viszont tudjuk, hogy a 2010-es évek elején személyenként akár 10 kilogrammon is tetőzött ez az adat, akkor rájöhetünk, hogy csak szerencsés egybeesésről van szó.

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy Csehország gabona-, malom- és sütőiparát továbbra is a búza és az abból készült termékek határozzák meg.

Folyamatos csökkenés a szlovák malom- és pékiparban

Szlovákiában az ezredforduló óta is folytatódik a klasszikus malom- és pékipari termékek előállítása és fogyasztása. Ahogy ezt a szakmai kamara jelentései folyamatosan leszögezik, ennek elsődleges okát a vásárlói szokások változásában, illetve az import növekedésében látják. Ezt a majd két évtized egy főre jutó mennyiségének százalékos kimutatása is hűen tükrözi. Csak két mutató, a magvak és pelyhek, illetve a tartós pékáru fogyasztása növekedett.

Míg az előbbinél a növekedés 33 százalékos, a tartósított pékárunál pedig majdnem ugyanolyan szintű, 29 százalékos. Abszolút értékben viszont ez már nem olyan fényes növekedés, hiszen a magvak és pelyhek fogyasztása 0,2 kilogrammal nőtt személyenként az elmúlt majd két évtizedben, a tartós pékárunál ez a növekedés pedig 7,5 kilogrammról nőtt 9,7 kilogrammra. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ezek közül az egyik termékcsoport sem képezi az átlagos szlovákiai polgár elsődleges pékipari fogyasztását.

A terméklánc alapját képező két gabonafélénél is szemmel látható a csökkenő trend. Míg búzából 112 kilogrammról 86 kilogrammra csökkent az egy főre jutó liszt alapon számolt fogyasztás, a rozs ugyanezen értéke 11 kilogrammról csökkent 4 kilogrammra. A búzánál ez 23, a rozsnál viszont már 62 százalékos csökkenés!

Ha kevesebb a gabona-, akkor nyilván kevesebb lesz az ebből készült lisztek fogyasztása is. Ezt igazolja, hogy a búzalisztnél ez az érték 81 kilogrammról 66 kilogrammra csökkent; míg a rozslisztnél 8 kilogrammról 3 kilogrammra. Százalékban ez 19, illetve 62 százalékos csökkenés.

Ha kevesebb a gabona, illetve az ebből készülő lisztek egy főre eső fogyasztása, akkor könnyű kitalálni, hogy az ezen lisztekből készült pékipari termékek mennyisége is csökkenő tendenciát mutat majd. Az ezredforduló óta napjainkig eltelt időszak mennyiségei igazolják is ezt. Míg Szlovákiában 2000-ben egy polgár átlagban 50 kilogramm kenyeret fogyasztott el, mára ez 35-re csökkent. A búzaliszt alapú péksütemények pedig 33-ról 29 kilogrammra csökkentek.

Amint említettük, a végtermékek kategóriájába tartozó tartósított pékáru fogyasztása mutatott csak a vizsgált időszakban jelentős növekedést, de ennek mértéke nem tudja ellensúlyozni azt, hogy Szlovákiában a gabona-, malom- és pékipari termékek egy főre jutó fogyasztása folyamatosan csökkenő trendet mutat.

Imádják a kenyeret a lengyelek

Lengyelország Európa egyik legnagyobb gabonatermelője, azonban a rossz időjárási körülmények miatt a 2018-as adatok gyengére sikerültek. A teljes gabonatermelés a tavaly 26,3 millió tonna volt, ez pedig jelentős csökkenés a 2017-es 31,5 millió tonnához képest.

Szintén visszaesett a búzatermelés, hiszen míg 2017-ben a szám 11,6 millió tonna volt, addig tavaly már csak 9,8 millió tonna. Hasonló visszaesés jellemezte az árpát is, amely 3,8 millió tonnáról 3,2 millió tonnára esett vissza egy év leforgása alatt, de a zabtermelés is 1,4 millió tonnáról 1,2 millió tonnára mérséklődött. Az International Grains Council (IGC) szerint a visszaesés oka a 2017 őszén tapasztalható rossz időjárási körülmények voltak, amelyet 2018 májusa és júliusa közötti szárazságok váltották fel.

A kenyérfogyasztás a lengyel mezőgazdasági minisztérium szerint 1993 és 2010 között 40 százalékkal esett vissza. Míg 1993-ban a lengyelek majdnem 97 kilogramm kenyeret fogyasztottak fejenként évente, addig ez 2010-re 54 kilogrammra esett vissza. A kenyér ráadásul folyamatosan drágult, ezért már nem feltétlenül számít annak az olcsó terméknek, mint például 2004-ben, amikor 35 százalékkal olcsóbban be letett szerezni. A kenyér árnövekedése több mint kétszer olyan gyors, mint az infláció.

Búza, gabonafélék és a legnépszerűbb kenyérfélék Németországban

Németország az elmúlt 20 évben nagyjából annyi gabonafélét termelt, amennyire a saját 80 milliós népességének ellátásához szüksége volt. A 2017-es és 2018-as, rendkívül aszályos nyár miatt azonban az EU második legnagyobb mezőgazdasági területével rendelkező ország – évtizedek óta először – gabonaimportra kényszerült.

A Német Agrárszövetség (Raiffeisenverband) adatai szerint 2018-ban 36,4 millió tonna kenyérgabona termett az országban, ez a legkevesebb 1994 óta. Azt megelőzően a 2017-es év hozta a legrosszabb gabonatermést, 46 millió tonnát Németországban.

A tavaly learatott kenyérgabona (búza, rozs, tönkölybúza) mennyisége 20 százalékkal elmaradt a 2017-estől, és 25 százalékkal a megelőző öt év termésátlagától. Ezért szorult Németország behozatalra Franciaországból, Lengyelországból, Magyarországról és Szerbiából 2018-ban.

A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint Németország 2017-ben és 2018-ban összesen mintegy 13 millió tonna gabonát exportált, miközben 9,5 millió tonna kalászos (elsősorban búza), illetve takarmánykukorica importjára kényszerült.

A német kenyér világszerte ismert, olyannyira, hogy sok országban a kenyeret kifejezetten a német receptek szerint készítik. Az UNESCO 2014-ben a világörökség részének ismerte el a német kenyérkultúrát. Németországban mintegy 3200-fajta kenyeret sütnek, ám a magánpékségek száma az elmúlt 10 évben csökkenést mutat. A Statista.de adatai szerint míg 2010-ben még 14 594 üzlet működött, 2016-ra 11 737 egységre csökkent a családi pékségek száma.

A német háztartásokban az évente kenyérre költött összeg az elmúlt két évtizedben állandónak volt mondható, az utóbbi időben azonban visszaesés érzékelhető. Piaci elemzők ezt elsősorban a németek megváltozott étkezési szokásaival magyarázzák. A klasszikus német „parasztvacsora” (sok kenyérrel) egyre kevésbé divatos; a rendszeresen munkába ingázók napközben éppen csak harapnak valamit, vacsorára pedig általában főtt ételt fogyasztanak, kenyér nélkül. A felgyorsult életritmusra utal az is, hogy valamennyi kenyérfajta közül a toastkenyér a német családok egyik kedvence.

A franciák többsége nem tud lemondani a kenyérről

A franciák kedvenc kenyere a bagett, évi 10 milliárd darabot esznek belőle. Az 1900-as évektől kezdve fokozatosan csökkent a franciák kenyérfogyasztása, míg 1900-ban naponta 900 gramm kenyeret evett egy átlagos francia, ez a szám 1950-ben már csak 325 gramm volt, mára pedig lecsökkent 120 grammra, ami kb. egy fél bagettnek felel meg.

A lakosság 95 százaléka rendszeresen eszik kenyeret, 86 százalék minden nap, 82 százalék saját bevallása szerint nem tudna lemondani róla. 40 százalék rendszeresen 5-10 fajta kenyeret fogyaszt, egyre népszerűbbek a bio, a gluténmentes és a magvas kenyerek. Egyre többen vannak azok, akik otthon, saját maguknak készítik a kenyeret.

A franciák egy százaléka (mintegy 600 ezer fő) gluténérzékeny, a gluténmentes péksütemények piaca 123,4 százalékkal nőtt az elmúlt pár évben, a lakosság 33,6 százaléka már kipróbált valamilyen gluténmentes kenyeret.

A franciák egyre több szendvicset fogyasztanak, évente 2,35 milliárd szendvics fogy, melynek 27,9 százalékát az ország délnyugati részében adják el. A legnépszerűbb szendvics a vajas-sonkás fél bagett, ebből évente 1,215 milliárd darab fogy.

Szendvicset szinte bárhol lehet kapni, szendvicsezőkben, pékségekben, kávézóban, hipermarketekben, szupermarketekben, sőt, még szendvicskiadó automaták is vannak (21700 darab).

Egy 2016-os adat szerint 32 ezer pékség van Franciaországban, de folyamatosan csökken a számuk (1970-ben még 45 ezer pékség volt). A pékek 63 százaléka 35 és 54 év közötti, és a pékségek 64 százaléka az 50 ezer lakosnál nagyobb városokban található.

A franciák kedvenc péksüteménye a croissant, a lakosság 75 százaléka rendszeresen fogyasztja. Egy pékségben vásárolt croissant átlagos ára 1,08 euró.

A kenyér egyre drágább, míg 1992-ben átlagosan 2,1 euró volt egy kiló kenyér, addig ma 3,4 eurót kérnek érte. Az elmúlt 10 év alatt 24 százalékkal drágult a bagett, ma egy 250 grammos bagett 87 eurócentbe kerül, ami 3,5 euró kilónkénti árat jelent.

260 ezer gazdaságban évente 68,5 millió tonna gabonát termesztenek 11 millió hektáron. A gabonaiparban 450 ezer ember dolgozik.

Kenyér, só és meleg szív

„Van kenyerünk, sónk és meleg szívünk” – így fogadják a vendéget Albániában. A balkáni országban hagyományosan nagy szerepet kapnak a kenyérfélék az étkezésben.

Nem véletlenül lettek kedveltek és híresek az albán pékségek szerte a világban. A legenda szerint az eredeti receptek a koszovói Krume teleülésről származnak, ahol a legjobb kenyereket sütötték az ott élő albánok. Később pedig innen vitték magukkal a tudást, és adták át egymásnak a generációk szerte a világban.

Az albán konyhában kiemelkedő szerepe van a kenyérféléknek. A kukoricakenyér nélkülözhetetlen kiegészítője volt a hagyományos albán étkezésnek, de elterjedt a búzából készült kenyér is és a gyors eljárással készült szódás kenyér. A tésztafélék egyébként főfogásként is megjelennek, híres fogás a burek, mely töltött pite szerű, sós étel. Főleg hússal, sajttal, zöldségekkel vagy akár krumplival töltött tészta.

Albániában 2018-ban mintegy 140 ezer hektáron termeltek gabonát, mely a termésterület csökkenését mutatja a korábbi évekhez képest. Az élelmiszeripar igényeit azonban már korábban sem tudták kielégíteni, ezért behozatalra szorultak.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint 2019-ben jelentősen csökkent az albánok kenyérfogyasztása, ami az importál gabona mennyiségének csökkenésén figyelhető meg. 2019 első félévében 9,8 százalékkal csökkent a búza és rozsfélék behozatala az előző év azonos időszakához képest. Míg 2018-ban ebben az időszakban 113 900 tonna gabonát vittek be az országba, addig 2019-ben már csak 94 700 tonnát importáltak.

De némi csökkenést tapasztaltak a kukorica-import esetén is. Ezek az adatok a minisztériumi közlemény szerint egyértelműen azt mutatják, hogy Albániában csökken a kenyérfogyasztás, mivel az országban a malomipar kielégítésére az import szolgál megfelelő mennyiséggel és minőséggel.

Ennek egyik oka, hogy az Albániában termesztett gabona minősége sok esetben nem kielégítő a feldolgozóipar számára, ráadásul a sokszor nem elég modern technológia miatt a termelés is drága, ami nem tudja felvenni a versenyt a környező országok áruival. A növénytermesztők pedig sok esetben inkább a takarmány-előállításra fókuszálnak az állattenyésztés fokozatos térnyerése következtében.

Így a malomipar számára az olcsóbb import gabona nyújtja a megoldást. A Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) jelentése szerint Albánia fő beszállítója Oroszország a gabona-behozatal 49 százalékával és Szerbia 28 százalékkal.

A britek fogyasztják a legtöbb kenyeret

A kenyérfogyasztás élen jár az Egyesült Királyságban és 2017-ben és 18-ban is a legtöbbet vásárolt termék volt. A háztartások 99,8 százaléka fogyaszt rendszeresen kenyeret, és annak is 76 százaléka fehér kenyér. A briteknél nagy hagyománya van az előre csomagolt szendvicseknek, amit ebédre vagy helyenként az ötórai tea mellé esznek ezért a kenyérfogyasztás fele szendvicsek formájában történik. Bár úgy tűnik a kenyérfogyasztás csökkenőben van, és egy átlag brit csak 2-3 szelet kenyeret eszik meg egy nap, továbbra is mintegy 12 millió kenyeret adnak el naponta. Ez azt jelenti, hogy egy állampolgár éves szinten 59 kg kenyeret eszik meg.

A malomipar is jelentős, évente 5 millió tonna lisztet állítanak elő az Egyesült Királyságban, ami a belföldi fogyasztás 85 százalékát lefedi. A hagyományos kenyér továbbra is népszerűnek számít a gluténmentes alternatívákkal szemben és csak tízből egy brit keres hasonló termékeket.

Svájc a kenyér hazája

Bár az átlagos európainak nem biztos, hogy ez lenne az első, ami eszébe jut – hisz ki feledhetné a sajtokat vagy a csokoládét – de a svájciak többségének a kenyéré a reflektorfény.

Érdekesség, hogy ha egy svájci külföldre utazik, a vendéglátók nagy összegben fogadhatnak rá, hogy panaszkodni fog a kenyér miatt. Ez érthető, hiszen Svájcban mintegy 200-féle kenyeret fogyasztanak napi rendszerességgel.

Ennek ellenére a kenyérárak relatíve magasnak számítanak, mivel a legnépszerűbb kenyereket helyi kis pékségek állítják elő és a piac 67 százalékát fedik le az ipari pékségek. Az egy főre jutó kenyérfogyasztás éves szinten 48 és 50 kilogramm között mozog átlagosan.

A svájci kenyerek sokszínűségét a gabona sokfélesége adja, amit régiónként eltérően termesztenek, genetikai módosításokkal is, ezért 5100-féle gabona van jelenleg a nemzeti génbankban.

Románia egyre inkább kukorica nagyhatalom

Összességében több mint 12 millió tonna gabonát exportált 2018-ban, egymillió tonnával többet, mint egy évvel korábban. A gabonakivitelből származó bevétel meghaladta a 2,2 milliárd eurót, derül ki a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium által közzétett adatokból.

A romániai gabonaexport legfőbb célországai Spanyolország, Egyiptom, Olaszország, Szaúd-Arábia, Jordánia, Németország és Líbia. Ugyanakkor Románia összesen 1,4 millió tonna gabonát importált is ugyanabban az évben, mintegy 320 millió euró értékben. A legnagyobb mennyiséget Bulgáriából és Magyarországról importálták. Románia ugyanis tranzitország, a vásárolt gabona export formájában távozik is az országból a konstancai kikötőn keresztül.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat, valamint a román Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai egyaránt azt mutatták, hogy 2018-ban 31,187 millió tonnás terméssel Románia volt az EU harmadik legnagyobb gabonatermelője, Franciaország és Németország után.

Kukoricából sorozatban immár másodszor Románia takarított be a legtöbbet, csaknem 19 millió tonnát. Búzából 2018-ban 10,27 millió tonnát termeltek ezzel a negyedik helyet foglalta el Románia az uniós rangsorban, írta az Agerpres román állami hírügynökség.

Románia egyébként az utóbbi tíz évben megduplázta a gabonatermesztését – írta idén júniusban az Agrobusiness.ro román szakportál. A román gazdák búzát, kukoricát vagy rozsot termesztenek az ország felületének 60 százalékán, de a termelés közvetlenül a betakarítás után külföldre kerül – írta a digi24.ro román hírportál.

A kenyérfogyasztás mennyisége jelentősen csökkent Romániában az utóbbi 10 év alatt, 2009-ben még átlagosan 92 kilogramm volt az egy személyre jutó fogyasztás, ennek mennyisége 2019-re 82 kilogrammra csökkent, évente átlagosan 1 kilogrammal kevesebb volt a fogyasztás, ami még így is az uniós 78 kilogrammos éves “fejadag” fölött van, írta az Agerpres román állami hírügynökség.

A búzaliszt-felhasználás normális mértékben csökken, mivel kevesebb kenyeret készítenek otthon. A háztartásoknak nincs már idejük erre, egyre több félkész terméket vásárolnak. Növekszik azonban a kekszek és péksütemények eladása – írta a wall-street.ro román gazdasági szakportál.

A románok 82 százaléka naponta fogyaszt kenyeret, leginkább népszerűbb a fehér lisztből készült hagyományos kenyeret és veknit, a lágyabb állaga és a kellemes íze miatt.

A barna kenyér fajták hívei az utóbbi tíz évben egyre többen vannak, az utóbbi 7-8 évben 8 százalékkal nőtt az ilyen termékeket vásárlók száma. 10 évvel ezelőtt 12 százaléka a fogyasztóknak vásárolt rozskenyeret, ez az arány mára 49 százalékra nőtt, többségük városi lakos.

A vásárlók egészségesebb táplálékként tekintenek a rozskenyérre, az ilyen termékeket azonban havonta átlagosan csak néhány alkalommal fogyasztják. A többi fajta lisztből készült kenyerek fogyasztása elenyésző mértékű Romániában – írta az artaalba.ro román szakportál.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!