Egy amerikai álom kasztniba gyűrve

Lóerő rovatunk segítségével korábban egyszer már meglátogattuk a németországi Sinsheimben Európa egyik legimpozánsabb közlekedéstechnikai múzeumát. Akkor egy elegáns autót, egy ikonikus repülőgépet és egy remek motorkerékpárt mutattunk be, ám mindhárom járműtechnikai eszköz a második világháború éveinek képviselője. Azonban Sinsheim korántsem csak haditechnikai gyűjtemény: e véleményünk igazolásáért csodálkozunk most képletesen rá egy filmvászonra kívánkozó autóra a harmincas évekből. Egy igazi amerikai álomra.

– Először áramvonalas formája ragadta meg a figyelmem – mondta barátom a kiállítótérben, majd lelkesen így folytatta: – Abban az időben főleg kézzel kalapálták a kasztnit. A 4,9 literes V8-as motor a maga 170 lóerejével és az elsőkerék-meghajtással iszonyú erőt adott a Cordnak. A sebességváltó is különlegesség, hiszen elektromágneses kapcsolással készítették.

A jármű melletti ismertető szerint az autó formája nagy hatással volt a későbbi tervezőkre, ezért az erőteljes, bátor megoldásokat nyomokban felismerni sok-sok későbbi autócsodán is. Az áramvonalas alak valóságos formatervezési iskolát teremtett. Stílusa és több részletmegoldása megelőzte korát, például azzal, hogy belülről nyitható rejtett lámpával készült, és a tetejéről a korábbi amerikai autókhoz képest elsőként hagyták el az ereszcsatornát. 
Cord az akkor legkorszerűbb, legfuturisztikusabb, legformabontóbb autónak akarta a nevét adni, és körbejárva a sárgára festett példányt meg kell, hogy állapítsuk: ez sikerült neki. De ki volt ő? Ha autója az amerikai álom, akkor sorsa egy rossz amerikai ébredés. Erret Lobban Cord jól kezdett, hiszen 1924-ben sikerült megmentenie a csőd szélére került Auburn autógyárat, majd megvette a Duesenberget is. A Cord L-29-es lett az első modell, ami a nevével futott, 1929-ben került piacra az Egyesült Államok első sorozatgyártással készült, fronthajtású autójaként.

A képünkön látható Cord 812-es 1934-ben hagyta el az üzemet, és hiába csodáljuk most annyira, az üzleti siker– talán a gazdasági válság miatt – elmaradt a várakozástól: a típusból alig több mint 2300 példány készült el. Ez a csalódás előrevetítette a három évvel később bekövetkező bukást, amikor Cordot tőzsdei szabálytalankodás miatt elítélték, és kénytelen volt eladni részvényeit, majd az új tulaj dobra vert mindent. Sokak számára egy kicsit talán az amerikai álmot is.