Katyn-i vérengzés: az áldozatok számát a becslések 15 és 22 ezer fő közé teszik

- A közelmúltban számos magyar nagyvárosba elvittük a Katyn-i tragédiát feldolgozó, bemutató kiállításunkat és minden helyszínen éreztük a magyar látogatók érzékeny figyelmét és együttérzését.

Úgy vélem, mindez nem véletlen, hiszen a két nép történelmében számos átfedés található. A magyar történelem is sajnos tele van számos kisebb nagyobb Katyn-i tragédiával. A mi dolgunk, lengyeleké és magyaroké, hogy őszintén szembenézzünk történelmünkkel és feltárjuk az igazságot. A Katyn-i tömeges mészárlás a lengyel nép nagy tragédiája, hiszen több tízezer tartalékos katonát, azaz értelmiségieket, polgárokat, orvosokat, pedagógusokat végeztek ki a szovjet vezetők azért, hogy a második világháború után ne is létezhessen olyan, hogy független Lengyelország. Ma mégis itt vagyunk! Köszönöm Dunaújvárosnak, az Intercisa Múzeumnak és a helyi lengyel közösségnek, hogy befogadta ezt a sokunk számára fontos kiállítást - fogalmazott a tárlatot megnyitó beszédében Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete.

A hiánypótló poszter- és fotókiállítás teljes egészében tárja fel a lengyel nép egyik legnagyobb tragédiájának történetét. A kiállítás április 5-ig látható az Intercisa Múzeumban.

Visszanézők - Roman Kowalski, a Lengyelország budapesti nagykövete és dr. Mitrovits Miklós, történész a kiállítás megnyitóján

Egy kis történelem: „A katyńi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a SZK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntését végrehajtva követték el a Belügyi Népbiztosság (NKVD) egységei a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen. Az áldozatok számát a különböző becslések 15 és 22 ezer fő közé teszik. A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katinyban, a Tver melletti Mednojében és a ma Harkov elővárosát képező Pjatyihatka erdeiben tömegsírokban hantolták el. Mindezt dolgozza fel a helyi múzeumban látható tárlat: megrendítő!