Kultúra

2012.08.18. 14:21

Mi a magyar? Zavarba ejtő, provokatív kiállítás a Műcsarnokban

Azt talán senki nem vitatja, hogy mennyire aktuális feltenni a kérdést: Mi a magyar ma? A válaszok persze nagyon is különbözőek és ezért vitathatóak, az pedig, amit a kérdés kapcsán a Műcsarnokban rendezett kortárs képzőművészeti kiállítás elénk tár, mindenképpen vitára késztet. Többórás szembesítés és önvizsgálat vár ránk.

Osváth Sarolta

Provokatív, meghökkentő, ironikus, cool és durva - ezeket a jelzőket hallani legtöbbször a tárlat látogatóitól. Már a hatalmas piros és zöld paprika is - amit Gulyás Gábor, a Műcsarnok főigazgatója és egyben a kiállítás kurátora jelképként választott - többféleképpen értelmezhető. A magyarosch-paprikásch imázsunkat éppúgy jelenti, mint azt, hogy az 52 művésztől származó 150 alkotás egészében egy kicsit szatirikusan, "csípős" nyelven fogalmazza meg a mai kor válaszát arra a kérdésre, amit időről időre felteszünk magunknak.

Persze, az is elgondolkodtató, hogy miért éppen most? A rendszerváltással visszanyert demokrácia, az Európai Unióhoz való csatlakozás, a gazdasági válság és az ezek kiváltotta pozitív és negatív társadalmi jelenségek adják a kérdés aktualitását? Egyszerű és egyértelmű választ ne várjunk a képzőművészektől. Alkotásaik - amelyek egynegyede kifejezetten a kiállításra készült, többségüket a már elkészült művekből válogatták  azért legalább azt segítenek megérteni, hogy a magyar milyen sokféle.

Hogy hajlamos, mint más népek is, elhinni és történelemmé formálni a legendáit. (Csodaszarvas, hunok, Attila). Hogy szeretné a közeli múltat egy még távolabbival feledtetni. (Sztálinváros vége, helységnévtábla, rovás-írással - Société Réaliste csoport). Hogy nem akarja elfogadni: "Az összetartozás érzésének alapja sokkal szélesebb, mint amelyre a különbözőségek visszavezethetők" (Kupcsik Adrián zsidó, kínai és cigány önarcképsorozata). Hogy gyakran leértékeli önmagát és a teljesítményét (régi parasztszekér megpakolva üres pet-palackokkal), hogy ragaszkodik a tradíciókhoz - ámde halad is a korral. (Feles pohárban pálinka, mellette kerek tükrön őrölt pirospaprika, mint két felszívásra váró kokaincsík  Király András: Egy, két, há című alkotása.) Hogy imádja a hősöket és a celebeket (Dr. Máriás - Horthy, Kiszel Tünde, Kádár János, Bakáts Tibor, Matolcsy György és mások karikatúrái). 

A műveket különféle hívószavak mentén csoportosították, így van egy sorvezetőnk a legendák, az örökség, az előítéletek, a szerepek, az ellentétek és az identitások témakörébe sorolt művekhez. Látunk váteszi installációt - a Parlament makettje egyszer csak rázkódni kezd, sorra dőlnek le tornyai, majd összeomlik (Borsos Lőrinc: Mozdíthatatlan ország). Látunk fiatal lányt nemzeti trikolórba mártott kézzel, amelyről csorog a vörös, mint a vér (Csiszér Zsuzsi: Önarckép), a magyar futball világhírét sirató (visszasíró?) könnyező focilabdát és a szabadságot korlátozó országhatárok elleni tiltakozásként egy akkurátusan videózott rituális vizelést, amelyet a magyar-jugoszláv/szerb határt átlépve hajtott végre maga az alkotó (Szombathy Bálint). A triviális élményt feledteti a következő terem, ahol tizenkét magyar értelmiségi, tudós és művész vall a magyarságról, magyarságképéről: többek között Bozsik Yvette, Dresch Mihály, Heller Ágnes, Sára Sándor, Schilling Árpád, Schmidt Mária és Tokody Ilona.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!