Meglepő fordulat következik be

Dunaújváros – A Ne haragudj, véletlen volt című szükségnapló 2020. március 20-ai bejegyzésében a napló írója említést tesz egy készülő regényről, csak úgy mellékesen: „írok olyat, ami nem kerül bele ebbe a naplóba, mert egy regény része. A Mamikám.” (Aztán zárójelben mégis elolvashatjuk a regény első oldalát.)

Mindkét fél tud adni a másiknak valamit

A regényrészlet látszólag esetlegesen kapcsolódik az idézett naplóbejegyzés egészéhez, de valójában minden gondolat összefügg, az író és a regényhős sorsának alakulásában mutatkoznak rokon vonások. A készülő regény tartalma személyes ügy is, és ebből – a regény megjelenése után – már az olvasó sem maradhat ki.

A tájszólásszerű szöveg az első mondatoktól aktivizálja az olvasót: felidézhet egyéni emlékeket, konkrét személyeket a múltból és a jelenből, esetleg előítéleteket. Pár mondat után elképzelhető a vidéki helyszín és a társadalomnak egy alsóbb rétege. A címszereplőt, a Mamikát végig egy nézőpontból, egy fiatal cigány nő monológjából látjuk. Szinte hihetetlen az egész, az történik, ami nem szokott, mély érzelmi kapcsolat alakul ki két – életkorban és műveltségben szakadéknyi távolságban álló – személy között. A fiatal cigány nő kitörni akarása, illetve a Mamika csalódottságból eredő fájdalma és krisztusi jósága teszi lehetővé ezt a nem mindennapi kapcsolatot. A sorok közül a Mamika részéről fájdalmas élettapasztalat olvasható ki: minden, ami a személyes életét jelentette, nyomtalanul eltűnt. A férjével töltött dolgos évek, aztán a tehetséges gyerekek. Minden, ami ígéretesnek látszott. Semmi sem alakult úgy, ahogy tervezte. „Nem az van, amit akar az ember, az van, ami lesz” – idézi a Mamikát az elbeszélő, aki a maga részéről szintén súlyos terheket hordoz. Megpróbáltatásokkal teli gyermekkora, a környezet, amelybe született, meghatározni látszik további sorsát. Kitörési kísérleteiben a Mamikára támaszkodik. Mindkét fél tud adni a másiknak valamit, a Mamika ennivalót, pénzt és tanítást, a cigány nő pedig ragaszkodást és értelmet a Mamika életének. „Nem különbözünk annyira” – mondja az elbeszélő, és az általa előadott szöveg valóban meggyőzőnek tűnik. A címben szereplő birtokos személyjelű szóalak (ha jól figyeltem meg) egyetlenegyszer szerepel a regény szövegében, ez az elbeszélő szempontjából az érzelmi tetőpont, a Mamika a cigány nő édesany­jává lényegül, lehetőséget teremtve ezzel mindkettejüknek a tartalmas életre: „(…) nekem a Mamika a mamikám vót, ő vót az anyám”.

Itt akár véget is érhetne a regény, az olvasó megnyugodva tehetné le a kötetet, hiszen az emberi fáradozás, lám, nem hiábavaló, még ha nem úgy alakul is az élet, ahogyan azt korábban terveztük. De Háy Jánostól távol áll ilyen végső tanulság megfogalmazása. A regény folytatódik, és az olvasó szembetalálja magát saját valóságának legmélyebb kérdéseivel. A szövegben szerepel néhány olyan mondat, amely arra is utalhat, hogy az ábrázolt kapcsolatnak a bemutatása idealizált. Néhány példa: „Nem tudom, monta a Mamika, ha az nincs ott, aki ténleg hiányzik, akkor elig, ha valaki ott van, vagy soha nem lesz elig, mer má mindig egyedű van.” „Persze aki cigán, mindig cigán marad, monta mindig a Mamika, csak eloptad a pálinkát”. A pálinka drámai szerepe szembetűnő, mindent leromboló hatalma rosszat sejtet: „A pálinka olyan, hogy mindent megcsiná”, a végkifejlet tragikus.

A mesterien megírt utolsó jelenetben egy meglepő fordulat megrendíti az eddig biztosnak hitt elképzelésünket a történetről, és nincs mindentudó elbeszélő, aki útbaigazítást adhatna. Az olvasó egyedül marad a saját sorsát is érintő kérdésekkel, például azzal, hogy a sikertelenség, a kudarc hiábavalóvá teszi-e a korábbi törekvéseket, vagy azzal, hogy mi irányítja a sorsunkat.

A regény megjelenésével az olvasó a maga életével is bekapcsolódhat ennek a megrázó alkotásnak a sodrásába, és a szívébe zárhatja belőle, amit kell. A történetről a szerző írja a kötet fülszövegében: „Túl sokáig volt nálam, gondoltam, túl sokáig volt az enyém. Innéttől legyen a miénk.”

Háy János: Mamikám. Európa Könyvkiadó, 2021.

Ne haragudj, véletlen volt. Európa Könyvkiadó, 2020.