Honfi kötelesség

2019.05.05. 11:30

Jóval a könyvtáralapítás előtt megnyitotta gyűjteményét

„Keresztnevemet nem kívánom a feliratban feltüntetni, mert nem akarom, hogy hiú dicsekvésnek tűnjék fel eljárásom. Egyedüli célom, hogy más honfiak, elsősorban pedig leszármazottjaim, hasonló cselekedetekre buzdíttassanak.”

Farkas Lajos

1754. április 29-én Fertőszéplakon született gróf Széchényi Ferenc főispán, országbíró-helyettes, a magyar nemzeti könyvtár és múzeum megalapítója. Még ma sem tisztázott, hogy április 28-án vagy 29-én született. Bártfai Szabó Lászlónak, a Széchényi-család történetét feldolgozó háromkötetes monográfiájában április 28-i születési dátum olvasható.

Apja, gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Zsigmond huszárkapitány, császári és király kamarás, anyja, gróf Cziráky Mária volt. Nagyapja Széchényi György az esztergomi érseki címet is viselte. Széchényi Ferenc iskoláit Sopronban, Nagyszombatban és Bécsben végezte. Jogot, államtudományt, nyelveket és gazdaságtant tanult. Bécsben tanulmányai során kapcsolatba került a kor legismertebb régészeivel és éremszakértőivel, e kapcsolatok eredményezték, hogy a fiatal gróf elkezdett műgyűjtéssel foglalkozni. Tanulmányai végeztével különböző tisztségekben dolgozott, de II. József császár abszolutista politikája végett lemondott hivataláról, és ezt követően beutazta egész Nyugat-Európát. Belgiumban, majd később Angliában szerzett tapasztalatokat, a különböző kulturális intézmények működéséről, itt még elsősorban a könyvtárak érdekelték. 1790-ben hazatért, és ismét közhivatali állást vállalt, reformjavaslatai az országgyűlésnek, a nemesi adózás és a parasztkérdés megoldása terén abban az időben komoly figyelmet váltottak ki.

A tudós és hazafi

1792-ben itáliai útján tüntették ki a Szent Januárius-renddel. Ő volt az első külföldi, akit a nápolyi uralkodó e magas elismerésben részesített, majd audiencián is vett részt VI. Pius pápánál.

1798. április 6-án Somogy vármegye főispánja lett, és mint királyi biztosra, reá bízták a Dráva és Mura folyók szabályozását. 1799. október 1-jén a Hétszemélyes Tábla elnökének nevezték ki, majd december 6-án királyi főkamarásmester, december 23-án pedig helyettes országbíró lett.

Cenki kastélya a családi könyvtárral, már jóval a könyvtáralapítás előtt a magyarországi tudósok rendelkezésére állt, balatonfüredi villája, pesti háza a kor értelmiségének találkozóhelye volt, ahol tervek születtek a magyar nyelv és irodalom pártolására, s foglalkoztak egy tudós társaság létrehozásának gondolatával is.

Gróf Széchényi Ferenc világlátott és tanult ember volt, így pártolta a hazai tudós társaság létrehozását Fotó: europeana.eu

Széchényi Ferenc életében 1793-tól kezdődik az igazán tudatos, szervezett könyvgyűjtés. Az 1790-es években már a magyarországi írók-tudósok nagy részével kapcsolatban és levelezésben állt, valóságos könyvkereskedői hálózatot alakított ki magyar és külföldi szakemberek bevonásával. Az 1802 tavaszára összehívott ország­gyűlés időszakát, a társadalmon úrrá lett bizakodó hangulatot tartotta alkalmas pillanatnak arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket az Országos vagy Nemzeti Könyvtár megalapítására. Szándékát I. Ferenc királynak felségfolyamodvány formájában nyújtotta be 1802 márciusában. Az uralkodó 1802. június 23-án rendelettel jóváhagyta Széchényi felajánlását. 1802. november 25-én nyújtotta be Széchényi az alapítólevelet az udvari kancelláriához, a november 26-án keltezett királyi oklevél azt minden pontjában jóváhagyta.

A múzeum-és könyvtáralapító

Gróf Széchényi így 1802. november 25-i dátummal 11 884 nyomtatványból, 15 ezer kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével bővített ki.

Mindezek előtt azonban elkészíttette a leendő könyvtár katalógusát is, amit a saját költségén nyomtatott ki, majd belőle egy-egy példányt a külföldi uralkodóknak, a külföldi tudományos intézeteknek, és hazai és külföldi tudósoknak is megküldött. Ezt a dátumot tekintjük a mai napig az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének is. Bőkezű adományaiért és a magyar nemzet iránti szolgálatainak elismeréséért, érdemeit 1807-ben az országgyűlés törvénybe iktatta (XXIV. törvénycikk). A könyvtárat az ország nádorának fennhatósága alá helyezte, s uralkodói kegyként megkapta a köteles példány bekéretésének jogát. Ez 1802. december 10-én történt, amikor is Széchényi személyesen adta át József nádornak a könyvtárat. Az ország­gyűlés 1808. évi 8. számú törvényében Széchényi munkájának köszönhetően gondoskodott a Magyar Nemzeti Múzeum felállításáról is. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el.

A ma is látható és látogatható Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1837 és 1847 között épült, Pollack Mihály építész tervei alapján. Magát az épületet az alapító gróf Széchényi Ferenc már nem láthatta. A klasszicista stílusban épült múzeum, ma is jelentős szerepet tölt be az európai közgyűjteményi és tudományos életben.

A különböző külföldi társulások is elismerésüket fejezték ki, azáltal, hogy tudományos tagjukká választották gróf Széchényit. 1803-ban a göttingeni királyi tudományegyetem, 1804-ben a jénai, 1811-ben a varsói tudományos akadémia, 1812-től a bécsi tudományos akadémia tiszteletbeli tagja lett. 1808-ban az Aranygyapjas rend (a spanyol uralkodók és a Habsburgok legfontosabb rendjele) lovagjává választották.

Az idős gróf életének utolsó évei

Széchényi Ferenc egyre erősödő szembetegsége következtében 1811-ben lemondott összes közhivataláról, majd visszavonulva csak családjának élt. 1818-ban soproni könyvtárát is az országos könyvtárnak ajándékozta. Nagy fontosságot tulajdonított fiai taníttatására Pál, Lajos és István mellé magyar tanárokat hívott, mert kiemelten kezelte gyermekei magyar nyelvű oktatását. Családapaként is fontosnak tartotta a magyar kultúra és tudomány továbbadását gyermekei számára. Fia, gróf Széchenyi István a „legnagyobb magyar” folytatta apja kezdeményezését és megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát.

Gróf Széchényi Ferenc élete végén búskomorság vett rajta erőt, mindinkább a vallás felé fordult, de egyre levertebb lett. 1820. december 13-án hunyt el.

Végrendelete értelmében és a könyvtár 1802. évi alapítólevelében foglaltak alapján, meghagyta, hogy fiainak kötelessége a nemzeti gyűjtemény további gyarapítása, valamint katalógusainak kinyomtatása és a könyvtárral kapcsolatos ügyek felügyelete, mert szerinte ez a magyar nemzet egyik alapját jelenti.

Széchényi felismerte, hogy az általa összegyűjtött könyv­anyag úgy őrizhető meg, úgy válik igazán jelentős értékké a magyarországi tudományosság számára, ha rendszerezi azt, és kiadja nyomtatott katalógusát. Kiadásával az a fő cél lebegett a szeme előtt, hogy a hazai és nemzetközi tudományos életet tájékoztassa gyűjteményéről, és példát adjon a további gyarapításra. Fia, István ebben is követte apja munkásságát.

A magyar történelem során mindig akadtak olyanok, akik szerettek volna, de egyben tudtak is segíteni a nemzetnek. Ezen halhatatlanok közzé tartozott gróf Széchényi Ferenc, majd később fia, István is.

Mint muzeológus, neveiket a legnagyobb tisztelettel ejtem ki!

Felhasznált irodalom:

https://lenolaj.hu/2018/04/28/1754-aprilis-28-an-szuletett-szechenyi-ferenc-allamferfi-konyvtar-es-muzeumalapito/

Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest: Andor Győző, 1935. Pollack szócikk 314-315.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szechenyi_Ferenc_(politikus)

Fraknói Vilmos: Széchényi Ferencz (MEK)

Széchényi Ferenc és Csehország (MEK)

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2014/04/29/1754_aprilis_29-en_szuletett – Deák Eszter

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában