Felszámolták a paraszti életmódot és kultúrát

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság együttműködésével tavaly indult útjára a Sorsfordítás 1945–1965 című vándorkiállítás, amelynek 21. állomása Dunaújváros.

A második világégés utáni szovjet típusú kollektivizálás borzalmait bemutató poszterkiállítást csütörtökön délután mutatták be az Intercisa Múzeum belső terében.

A megnyitón Fodor Endre, a NEB sajtófőnöke köszönetet mondott a tárlatot befogadó intézménynek, valamint Dunaújváros városvezetésének, hogy helyet biztosítottak e hiánypótló kiállításnak.

Az Intercisa Múzeum igazgatója, Farkas Lajos a korszak rövid történeti áttekintése közben kiemelte, a magyar gazdának évszázadokon át két fontos társadalmi feladata volt: a katonai szolgálat teljesítése, valamint a mindenkori adó megfizetése. E terheket felvállalva a magyar paraszti társadalom önálló egzisztenciával bírt, önellátó volt, gondoskodott a családról és a szűkebb közösségről is. A szovjet típusú erőszakos kollektivizálás ezt az önálló társadalmi réteget roppantotta meg, hatalmas, évtizedekig ható károkat okozva az egész magyarságnak.

Cserna Gábor polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, az 1989-es rendszerváltásig e téma tabunak számított, és a mai napig fehér folt volt történelmünkben. Éppen ezért a Sorsfordítás egyfajta felkiáltójelként is értelmezhető, hiszen emléket állít a kollektivizálás kárvallottjainak, másrészt a jelen generációit arra figyelmezteti, hogy soha többé ilyen brutális társadalmi beavatkozás ne történhessen meg.

Soós Viktor Attila, a NEB tagja a megnyitón arra kérte a jelenlévő diákokat, hogy vigyék hírét a vándorkiállításnak, amely fontos, máig ható eseményeit tárja fel hitelesen a XX. századi magyar történelemnek. A vándorkiállítás augusztus végéig látogatható.

A kollektivizálás a társadalom közel felét érintette

„A paraszti gazdaságok 1948 és 1961 közötti kollektivizálása a népesség közel felét érintette Magyarországon.

A paraszti tulajdon felszámolását, a földek és az emberek termelőszövetkezetekbe kényszerítését a megfélemlítés és a terror eszközeivel érte el. Eközben feldúlta, majd felszámolta a hagyományos közösségeket, s a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, életmódot. A kollektivizálás ugyanakkor nem csak a mezőgazdaságra és a falura volt kedvezőtlen hatással: a tömeges erőszak és az, hogy erről nem volt szabad nyíltan beszélni, a város és vidék közös története, tragédiája.” – olvasható a sorsforditas45-62.hu honlapon a tavaly útjára indult vándorkiállítás hivatalos elektronikus oldalán.