Kultúra

2007.02.05. 03:29

Elkelt a második

Dunaújváros - Gazdára talált a II. Monotánc Fesztivál fődíja is. Ezúttal Réti Anna vehette át a fesztivál emblémáját formázó, aranyláncon függő medált. A díszelőadás után kérdeztük.

Szabó Szabolcs

- Honnan indultál?

- A Pécsi Művészeti Szakközépiskola után szinte bejáratott út vezetett a Rotterdami Táncművészeti Akadémiára. Elvégeztem, majd ott maradtam és több társulattal is dolgoztam. Olyanokkal, mint a Galili Dance és a Conny Janssen Danst. Közel tíz évet töltöttem kint.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Honnan indultál?

- A Pécsi Művészeti Szakközépiskola után szinte bejáratott út vezetett a Rotterdami Táncművészeti Akadémiára. Elvégeztem, majd ott maradtam és több társulattal is dolgoztam. Olyanokkal, mint a Galili Dance és a Conny Janssen Danst. Közel tíz évet töltöttem kint.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Honnan indultál?

- A Pécsi Művészeti Szakközépiskola után szinte bejáratott út vezetett a Rotterdami Táncművészeti Akadémiára. Elvégeztem, majd ott maradtam és több társulattal is dolgoztam. Olyanokkal, mint a Galili Dance és a Conny Janssen Danst. Közel tíz évet töltöttem kint.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Honnan indultál?

- A Pécsi Művészeti Szakközépiskola után szinte bejáratott út vezetett a Rotterdami Táncművészeti Akadémiára. Elvégeztem, majd ott maradtam és több társulattal is dolgoztam. Olyanokkal, mint a Galili Dance és a Conny Janssen Danst. Közel tíz évet töltöttem kint.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Honnan indultál?

- A Pécsi Művészeti Szakközépiskola után szinte bejáratott út vezetett a Rotterdami Táncművészeti Akadémiára. Elvégeztem, majd ott maradtam és több társulattal is dolgoztam. Olyanokkal, mint a Galili Dance és a Conny Janssen Danst. Közel tíz évet töltöttem kint.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- A Pécsi Művészeti Szakközépiskola után szinte bejáratott út vezetett a Rotterdami Táncművészeti Akadémiára. Elvégeztem, majd ott maradtam és több társulattal is dolgoztam. Olyanokkal, mint a Galili Dance és a Conny Janssen Danst. Közel tíz évet töltöttem kint.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- A Pécsi Művészeti Szakközépiskola után szinte bejáratott út vezetett a Rotterdami Táncművészeti Akadémiára. Elvégeztem, majd ott maradtam és több társulattal is dolgoztam. Olyanokkal, mint a Galili Dance és a Conny Janssen Danst. Közel tíz évet töltöttem kint.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Miért hagytad a hátad mögött sikereid színhelyét?

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Nagyon egyszerű és prózai, de annál szomorúbb oka volt. Élő szerződéssel vártak vissza, ám nem kaptam meg a munkavállalási engedélyt. Itthon nehéz helyzetben éreztem magam. Tíz évet kihagyni ezen a pályán nagyon sokat jelent. Nehéz volt visszakerülni a körforgásba. Végül is sikerült. Részt vettem Kun Attila, Szabó Réka, Hudi László, Gál Eszter, Juronics Tamás, Nagy Zoltán, Pataky Klára projektjeiben. A lélek pulóver nélkül az első koreográfusi próbálkozásom, melyet magam táncolok el. Így nyugodtabban tudtam elkészíteni, hisz csak a saját bőrömet vittem vásárra.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- A fesztiválról honnan hallottál?

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Dolgoztam együtt több L1-es táncossal is, és ők felléptek az első fesztiválon. Tőlük tudtam, hogy létezik. Fontos és nagyon jó lehetőség. Különösen jónak tartom, hogy vidéken szerveznek ilyet. Sajnos nem volt módom mindhárom napon itt lenni, csak a fellépésem napján láttam előadásokat. Nagyon színvonalasan állították össze. Nem is számítottam arra, hogy én bármilyen eredményt érhetek el. Nagyon meglepődtem, amikor felhívtak, hogy én kaptam a fődíjat. Külön öröm, hogy a közönségzsűri ítélte oda. Fontos, mert nem a szakma ítéli meg a tánctudásom, vagy ki tudja, milyen összetevők alapján, hanem olyan emberek, akik a szívükre hallgatnak. Ez fontos.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Nem ez az első díjad...

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Nem. Kétezerötben az előadás végéből egy nyolc perces szakasz a Szóló-duó Fesztiválon a legjobb szóló díját nyerte meg, ezek után pedig kettőezerhat tavaszán a tizedik Stuttgarti Nemzetközi Szóló Táncszínházi Fesztiválon arattam le három díjat is.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Jövőre veled, ugyanitt?

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

- Igen. Szeretném. Ha lesz rá lehetőségem, és szólódarabom, mindenképp itt leszek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!