Cikornyák, tekernyék

Lebbenő hajával, szerénységével, tavasziasan érkezik a növénynevű tervezőgrafikus, Nádi Boglárka. Egy írásban már poénkodott valaki, hogy más olvasatban patakparti, 2000 forint eszmei értékű, sárga virágzatú növénykéről van szó e név alatt, nem leszakítani... Bogi azonban tud elszánt és erős akaratú lenni. Még csak 23 éves, most védte meg diplomáját Sopronban (romantikus fordulattal éppen a születésnapjára esett a nagy megmérettetés), a nyári szünet után felveszi a mesterképzést.

Boglárka munkáira azonnal felkapja a fejét az ember: nagyon színes, humoros meseképei, egyik méltatója szerint "kiterített 3D-s" világa emlékezetes. 2007 óta tagja szülővárosában a MéhKasAula diaprojektnek, neki is köszönhetőek a fehérvári épületeket elvarázsoló ezerszínű fényfestmények. Minden bizonnyal sokan álltak meg már egy-egy ilyen, MéhKas bevilágította ház előtt, s tekergették nyakukat a hegyen-völgyön mendegélő pimasz orrú ficsúrok,  pironkodó tündérlánykák ábrázatán. Nos, ilyenkor bizony Nádi Bogi munkáiban gyönyörködtek!

A Munkácsy általános iskola, majd a Tóparti gimnázium volt Bogi két ugrószőnyege. Mióta eszét tudja, rajzol, mondja. Egyre inkább felfedezik: a barátoknak elvállalt szívességek, portfólió és arculattervezések után egyre-másra érkeznek a komoly felkérések. Semmi kétség, hogy munkáival gyakran találkozunk majd a közeljövőben. Eddigi sikereiről szerényen annyit jegyez meg, az ehhez kapott támogatást Borsa Alíznak és Juhász Mártonnak köszöni, s Alexander März-nek, hogy belement vele a kilátástalanba.

Diplomamunkának valami újat, egyedit szeretett volna a fiatal tehetség. Szereti a meséket, s észrevette: mesék is, magyar motivumkincs is létezik már honi kiadású bélyegen, csak éppen a kettő nem jött még össze. Pedig ilyen levelet mi is szívesen olvasnánk...