Acélváros faszobrásza

- Ha sötét van, ha világos, mindenkor örömmel csinálom - mondja Nyitrai Mihály, Dunaújváros legrangosabb kulturális elismerésével a Pro Cultura Intercisae díjjal a közelmúltban kitüntetett faszobrász-restaurátor, utalva ezzel az időközönként érkező szakmai elismerésekre és az olykor csendesebb időszakokra is.

Nyitrai Mihály 1954-ben szüleivel költözött az akkori Sztálinvárosba. Édesapja kovácsként dolgozott, nagyapja igazi ezermester volt. A böllérkedés mellett fúrt, faragott, órákat készített és ácsként is munkálkodott. Ha keresni kell a felmenők között a mesterősöket, akkor itt is kutakodhatunk. Sőt, máshol is...

Egy fafaragó mesternél felvetődhet: miért pont a fa? Főként egy acélvárosban, ahol a művészek sokasága leginkább vassal és acéllal foglalatoskodik. A válasz: Nyitrai Mihály házasságkötésekor sajnos apósa már nem élt, ám hátra hagyott egy félig kész pipát, amelyet hősünk be is fejezett. És innentől nem volt megállás.

A korábban az ács szakiskolát is kijáró Nyitrai egyre jobban beleszerelmesedett a fába és annak megmunkálási technikáiba. Sok közös pont nincs az ácsmesterségben és a faszobrászatban, ám alaptanulmányként éppen megfelelt. Csapolási feladatoknál például nem esek kétségbe - teszi hozzá.

A megmunkálás folyamata alatt kiéli magát Nyitrai Mihály, a tevékenység öröme boldogítja igazán (Fotó: Lázár Zsolt)

Ha fafaragás és faszobrászat, akkor néprajz. A már nyugdíjas alkotó a kezdetekkor alapos felfedező útra indult. Tanulmányozta a néprajzi forrásokat, begyakorolta az ott megtanulható és elleshető technikákat és annak rendje és módja szerint csatlakozott szakmai és alkotói egyesületekhez. Hosszú éveken át segítette az Intercisa Múzeum restaurátorainak munkáját is. Közben azt vette észre, hogy a néprajzi gyökerek meg- és felfedezése után a saját ötleteit is megvalósítaná. Kötöttnek, szűknek éreztem már a kereteket, így a magam útjára léptem. A néprajzi gyökereket nem feledve elkezdtem azt csinálni, ami nekem tetszik - fogalmaz a mester, aki a felkérésekkor, megrendelésekkor sem enged művészi szabadságából. A leendő tulaj a kész alkotás szemlézése után pedig belátja, Nyirai Mihálynak volt, lett igaza.

A faszobrász számos művével összefuthatunk megyeszerte, akár Dunaújvárosban, Székesfehérváron, vagy épp Rácalmáson.

(Fotó: Lázár Zsolt)

- Nem igazán ragaszkodom alkotásaimhoz, el tudom őket engedni. Úgy szoktam fogalmazni, a megmunkálás folyamata alatt kiélem magam, a tevékenység öröme boldogít igazán - mondja Nyitrai, akit a jelen feladatairól is kérdeztünk...

- Kényszerű szénszünetet tartok, ugyanis meglehetősen drága lenne a téli hónapokra beüzemelni a fűtetlen műhelyem, várok tavaszig. Otthon persze szinte minden nap foglalkozom a fával. Főként egyéni megmunkálású botokkal foglalatoskodom. Hosszú távú tervem pedig nincs, de ki az, aki ma így tud tervezni...