A tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában - a közérdekű információkhoz való hozzáférés (5. rész)

Jelentősen más a helyzet Bulgáriában, ugyanis - mint Radomir Tcholakov szófiai médiajogász ismertette - a november 8-ától érvényes törvény szerint minden kiadványban kötelező impresszumot szerepeltetni, sőt, a „természetes személyek”, azaz az igazi tulajdonosok nevét is fel kell tüntetni, így látható lesz, kié a nyereség. Aki ennek nem tesz eleget, 500 és 750 euró közötti büntetésre számíthat, mindaddig, amíg ezen kötelezettségét nem teljesíti.

A bolgár médiajogász szerint országában nem egy orgánum volt és van liechtensteini vagy ciprusi ügyvédek „tulajdonában”, ezek a periodikák persze impresszum nélkül jelentek meg. Ráadásul az elmúlt két évben a semmiből keletkezett egy médiabirodalom Bulgáriában, amely felvásárolt két heti- és két napilapot, rádiót, és tévékben is részesedést szerzett, így ma a piac hatvan százalékát birtokolja. A szakember feltette a kérdést: miből finanszírozzák ezt a terjeszkedést, miközben a reklámpiac szűkül?

Alekszandar Damovszki, a Media Print Macedonia on-line főszerkesztője egy konkrét visszás helyzetre hívta fel a konferencia résztvevőinek a figyelmét: Macedóniában jelenleg egy aktív politikus a tulajdonosa és alapítója egy tévécsatornának, s ugyanez az ember három lapot is megvásárolt, holott a törvény ezt nem engedi!

A konferencia külföldi résztvevői valószínűleg először hallhattak a magyarországi sajtószabályozás folyamatban lévő átalakulásáról: L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke összefoglalta a várható legfontosabb változásokat. Mint kiemelte, az új tervezet az általános sajtószabadság elveit fogalmazza meg, s ezzel felváltja az 1986-os (azóta persze többször módosított) sajtótörvényt. Az új törvénynek - ha már a tulajdonviszonyok átláthatósága a téma - valóban célja a piaci koncentráció kontrollja, illetve a teljes tömegkommunikáció egységes szabályozása. Jelentős befolyásoló erejű médiumnak azt tekintik, amely 15 százalékosnál nagyobb közönségaránnyal rendelkezik, az új szabályozás azt szeretné elérni, hogy Magyarországon ne jöhessen létre olyan médiaszolgáltató, amely 35 százalék fölötti piaci részesedést szerez, beleértve az összes szegmenst. L. Simon László hozzátette, szerencsére ilyen cég jelenleg nincs hazánkban. Az új szabályozás lényege a politikus interpretációja szerint az is, hogy több reklám- és jogdíjbevétel maradjon az ország határain belül. Ez utóbbit azzal szeretnék elérni, hogy például a rádióadók esetében negyven százalékban minimalizálnák a magyar zenei tartalmat, azaz így a jogdíjak nem folynának ki az országból. A politikus szerint a közszolgálati médiumokat az angol BBC mintájára alakítanák át, ahol egy koncentrált hírszerkesztőség működik.

Léderer Sándor, a K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda alapítójának véleménye szerint a hirdetők komolyan befolyásolják az adott médium tartalmát. Bejelentette, hamarosan elkészítenek egy felmérést, amely azt kívánja felderíteni, hogy a meghatározó médiumokban mely nagy cégek hirdettek, és az adott orgánumban ezt követően milyen hírek jelentek meg ezekről a vállalatokról.

Sorozatunk témakörei:

1. Az oknyomozó újságírás módszerei
2. A nonprofit médiaközpontok szerepe
3. Az információszabadság regiós tapasztalatai
4. Az információszabadság a nagyvilágban
5. A tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában
6. A titkos archívumokhoz való hozzáférés