A szakképzés nem elég vonzó a fiatalok számára

Az Európai Unió felkérésére az összes tagállamra kiterjedő, összesen 27 ezer fő személyes megkérdezésével készült felmérésből kiderült, előnyei ellenére a szakképzés nem vonz elég fiatalt. Elgondolkodtató, hogy 15-24 év közötti fiataloknak csak 27 százaléka ajánlaná a kortársainak ezt a képzési formát. Nyilatkozatában a biztos asszony hangsúlyozta, hogy az unió országaiban tovább kell fejleszteni a pályaválasztási tanácsadást és hatékonyabban kell felhívni a fiatalok figyelmét a szakképzettség munkaerő-piaci értékére.

Ugyanakkor az európaiaknak csaknem fele szakképzésre iratkozik be a kötelező oktatás után, és a képzés magas színvonala, valamint a kiváló munkaerő-piaci kilátások miatt a legtöbb korcsoportnak általában kedvező a véleménye a szakképzésről. Ám az egyes országok között jelentős különbségek vannak: Hollandiában 76 százalék, Szlovákiában 70 százalék, a Cseh Köztársaságban pedig a lakosok 66 százaléka vett, illetve vesz részt szakképzésben; míg ez az arány Portugáliában és Spanyolországban csak 24 százalék, Máltán pedig 27 százalék.

Az országukban a szakképzésről kialakult képet a válaszadók 71 százaléka pozitívnak és 23 százaléka negatívnak ítélte. A pozitív megítélés aránya a legmagasabb Máltán (92), Finnországban (90) és Ausztriában (88) volt, míg a legalacsonyabb Szlovéniában és Hollandiában (50), valamint Magyarországon és Belgiumban (59).

A szakképzésről kialakult pozitív kép közvetlenül összefügg a szakképzés minőségéről szerzett tapasztalatokkal: a pozitív összkép kialakításában a jól képzett tanárok és oktatók (76 százalék), a modern eszközökhöz való hozzáférés (82 százalék), valamint a tanulmányok egyetemen való folytatásának lehetőségei (68 százalék) játszottak fontos szerepet. A válaszadók egyharmada azonban úgy érezte, hogy fejleszteni kellene a máshol is kamatoztatható készségek és képességek átadását, például a kommunikációt és a csapatmunkát, 34 százalék gondolta úgy, hogy ilyen készségeket nem sajátított el a szakképzés során.

A megkérdezettek 82 százaléka mondta azt, hogy a szakképzés azokat a készségeket segít elsajátítani, amelyeket a munkaadók elvárnak. A legtöbben egyetértettek azzal, hogy a szakképzés kiváló munkaerő-piaci kilátásokat nyújt, belépőjegy a keresett és jól fizetett szakmák világába. A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a szakképzett fiatalok nagyobb eséllyel találnak munkát tanulmányaik elvégzését követően, mint azok, akik általános közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Vegyes válaszok érkeztek arra a kérdésre, hogy a szakképzés lehetővé teszi-e a diákoknak, hogy tanulmányi idejük egy részét külföldön töltsék: 43 százalék egyetértett azzal, hogy a hazai szakképzések megadják ezt a lehetőséget a diákoknak és a gyakornokoknak, míg 35 százalék nem. Bizakodóbbak abban, hogy a szakképzettséggel rendelkezőknek könnyű szakterületükön egy másik tagállamban elhelyezkedni. 
 
A kialakult pozitív összkép és a szakképzés terén tapasztalt előnyök ellenére a 15-24 év közötti válaszadók 41 százaléka ajánlana inkább általános közép-, illetve felsőfokú tanulmányokat a fiataloknak szemben azzal a 27 százalékkal, akik a szakképzésre szavaznának. A felmérés szerint még mindig a család jelenti az elsődleges információforrást a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára, a szülők iskolai végzettsége is meghatározó, s a tanácsadásban egyre jelentősebb az iskola szerepe is. A megkérdezettek közül, akiknek a szülei szakképzésben vettek részt, csaknem kétharmad részben maguk is ezt az utat követték.