Vekerdy Tamás: a gyerekekkel nem törődik senki!

Vekerdy Tamás: Az elmúlt évtizedek pedagógiai tapasztalataival teljesen szembemegy az oktatás jelenleg folyó átalakítása
Fotó: V. Varga József

Az óvodának márpedig nem kell előkészítenie a gyereket az iskolára! - emelte ki előadása közben egyszer csak Vekerdy Tamás. Azonnal kitört a taps. Az ismert pszichológus, író nemrégiben a nádasdladányi óvoda szakmai napján vendégeskedett a Nádasdy-kastélyban. Mintegy kétszáz óvodapedagógussal osztotta meg gondolatait, tapasztalatait az érzelmi biztonságról, illetve a magatartászavaros gyermekek helyzetéről.

- A hajsza az érzelmi biztonság ellen dolgozik - fejtette ki. - Az utóbbi száz évben többet változott a világ a gyerekek körül, mint azelőtt több ezer év alatt. Átláthatatlanná vált számukra, mivel már nem működnek a régi módszerek az ismeretek, a tudás elsajátítására.

Az előadó egyebek között kitért a kialakult és biztonságot nyújtó szokásrendszer alapvető szerepére, arra, hogy a gyermek számára a legfejlesztőbb tevékenység a játék. A mesehallgatást is fontos tényezőként említette, hiszen ilyenkor a gyerek feldolgozható belső képeket készít. A képernyő nem több elektromos bébiszitternél, blokkolja az örökmozgót - a rajzfilmek csak az agressziót növelik.

Alattvalók iskolája, diktatúrák iskolája, a gyerekekkel nem törődik senki! - fogalmazta meg kendőzetlenül véleményét Vekerdy Tamás, amikor előadását követően az oktatás mai helyzetéről faggattam. Az elmúlt évtizedek pedagógiai tapasztalataival teljesen ellentétes az oktatás jelenleg folyó átalakítása - hangsúlyozta a „megmondó ember”. A diákok egyre kevesebb hasznos tudást sajátíthatnak el a sok felesleges információ között elveszve.

- Klebelsberg Kuno népiskola-politikája és közoktatás-politikája példaként szolgálhatna ma is - húzta alá. - A nevét viselő országos intézményfenntartó központ sajnos pontosan szembemegy azzal, amit ő képviselt. Családja nem véletlenül tiltakozott a névfelvétel ellen.

Klebelsberg korában még jól tudták, milyen is a gyermek. Az iskolában a gyerekeket kellene tanítani, nem pedig a tantárgyakat - erősítette meg a tanár úr most is az általa régóta hangoztatott tételt. A közoktatás ma nem jó irányba tart - válaszolta kérdésünkre. Visszatérnek a kevéssé hatékony Ilku-féle oktatási modellhez, a központilag irányított állami iskolák rendszeréhez, ami nem jó se a gyereknek, se a szülőnek, se az önkormányzatnak, se a nemzetnek.

A szubszidiaritás alapvető elve az Európai Unió működésének, meghatározza, hogy a döntések meghozatalára az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten kerüljön sor. Ebből fakad, hogy az iskolák rendszerére vonatkozó döntést a szülőknek, az önkormányzatoknak kellene meghozni, nem pedig a központi akaratnak - vélekedett.

- A mai magyar iskola nem ismeri fel az eltérő intelligenciákban rejlő lehetőségeket, csak az egyetlen, felejtésre ítélt tudást felhalmozó verbális intelligenciát tünteti ki érdeklődésével és bünteti osztályzataival a minimum nyolcféle intelligenciaforma közül - mondta Vekerdy. - Új vizsgálatok úgy találták, hogy az elkövetkezendő évtizedekben ötféle alapképességre lesz szükségük a jelenlegi gyerekeknek ahhoz, hogy sikeresen tudjanak beilleszkedni a társadalomba, illetve a munkaerő-piacra. Ezek a következők: írás, értő olvasás, készségszintű elemi számolás, számítógép-kezelés felhasználói szinten, angol nyelv (egyes vélekedések szerint egyre inkább a kínai nyelv - a szerk.).

A társadalom betegségeire az iskolánál nincs jobb gyógyszer - tette hozzá végül Vekerdy tanár úr. Sajnos sokan megfeledkeznek manapság gróf Széchenyi István gondolatáról: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.”.