A bemutatók hónapja

Izgalmas, bemutatós hónap elé néz a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. A novemberi premierözön három előadásáról és az előkészületek tapasztalatairól számoltak be egy sajtótájékoztatón az alkotók.

Három hét - három bemutató, tehát az előttünk hálló novemberi hetekben három friss és ropogós új előadást tekinthet meg a színházszerető közönség a Bartókban - fogalmazott Smuk Imre, igazgató. Az intézmény életében rendhagyó hármas fogatban három külön műfajt is köszönthetünk. A következőkben a novemberben esedékes premierekről szólnánk pár kedvcsináló szót. A szokások és az egyszerűség kedvéért haladjunk időrendi sorrendben.

November 10-én, szombat este hét órától a Bartók Kamaraszínház prózai tagozatának négy fiatal művésze vállakozik arra, hogy sajátos értelmezésük alapján életre keltsék a sanzonok királynőjének, Edith Piaf életének pillanatait. A pályakezdő ifjú művészek egy szép nagy fába vágták fejszéjüket, mikor nekiláttak a Párizs ege alatt címet viselő zenés játék megalkotásának. A sajtótájékoztatón jelenlévő két főszereplő, Lapis Erika és Csadi Zoltán úgy fogalmazott: egy igazi embertpróbáló feladatot kerestek maguknak, amelyből tanulhatnak és hosszabb távon profitálhatnak majd pályafutásuk során. Csadi Zoltán nem csak remek ötletével érkezett Dunaújvárosba, hanem a Színház Szakszerezet pályázatán fél millió forintot is sikerült nyernie az Edith Piaf egy híres sanzonjának nevét viselő zenés játékhoz. A szombati bemutató külön érdekessége, hogy élőben hallhatjuk a kor édes-bús sanzonslágereit. Zongorán Tótin Katalin, harmonikán Mészáros Melinda kíséri az pályakezdőket. Smuk Imre a tájékoztatón, annyit azért elárult, hogy fiatalok remekül megbirkóztak a feladattal és remélhetőleg a közönség körében is népszerű lesz maj a darab.

A zenétől és a ritmustól az édes-bús sanzonok után sem kell elköszönnünk. November 16-án a Táncszínház bemutatója következik. A Lábtempó névre keresztelt előadás, két táncképet is magába foglal. Elsőként a Móri Csaba által koreografált Honnan-hová? vidám, humoros előadása kerül színpadra, ahol egy vénlány párkeresési bonyodalmaiba kapunk táncgazdag betekintést. A második részben jön a címadó Lábtempó, Énekes István rendezésében. A látványshow-jellegű előadás története egy Örkény-novella köré épül, ám az alkotók sajnos több titkos információval nem szolgáltak a bemutatóval kapcsolatban.

A premierözön utolsó, ám korántsem a leggyengébb láncszeme a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Bartók Kamaraszínház közös bemutatója, Garaczi László színműve, a Plazma. A szerző kortárs író, aki nem csupán saját generációjának, de a huszonévesek számára is trendi . A darab a jelenlegi magyar társadalmi valóságot mutatja be, keményen és pontosan láttatja korunk városi emberét. Araszol a morál , írta még egy 1996-os novellájában Garaczi. Az araszolók: a társadalom perifériáján élő sorsüldözöttek, kopasz építési vállakozók, megkeseredett médiamunkások mozaikszerű élethelyzetein keresztül kapunk egy jókora adagot a jelen Magyarországából. A színmű rendezője Valló Péter, s több neves színész, Szabó Győző, Csonka András, Závodszky Noémi is színpadra lép a november 24-i a bemutatón. A Plazma külön érdekessége, hogy a zeneszerző, Szakos Krisztián a rap műfaj minden zenei és szövegi eszköztárát használta.

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!

Három hét - három bemutató, tehát az előttünk hálló novemberi hetekben három friss és ropogós új előadást tekinthet meg a színházszerető közönség a Bartókban - fogalmazott Smuk Imre, igazgató. Az intézmény életében rendhagyó hármas fogatban három külön műfajt is köszönthetünk. A következőkben a novemberben esedékes premierekről szólnánk pár kedvcsináló szót. A szokások és az egyszerűség kedvéért haladjunk időrendi sorrendben.

November 10-én, szombat este hét órától a Bartók Kamaraszínház prózai tagozatának négy fiatal művésze vállakozik arra, hogy sajátos értelmezésük alapján életre keltsék a sanzonok királynőjének, Edith Piaf életének pillanatait. A pályakezdő ifjú művészek egy szép nagy fába vágták fejszéjüket, mikor nekiláttak a Párizs ege alatt címet viselő zenés játék megalkotásának. A sajtótájékoztatón jelenlévő két főszereplő, Lapis Erika és Csadi Zoltán úgy fogalmazott: egy igazi embertpróbáló feladatot kerestek maguknak, amelyből tanulhatnak és hosszabb távon profitálhatnak majd pályafutásuk során. Csadi Zoltán nem csak remek ötletével érkezett Dunaújvárosba, hanem a Színház Szakszerezet pályázatán fél millió forintot is sikerült nyernie az Edith Piaf egy híres sanzonjának nevét viselő zenés játékhoz. A szombati bemutató külön érdekessége, hogy élőben hallhatjuk a kor édes-bús sanzonslágereit. Zongorán Tótin Katalin, harmonikán Mészáros Melinda kíséri az pályakezdőket. Smuk Imre a tájékoztatón, annyit azért elárult, hogy fiatalok remekül megbirkóztak a feladattal és remélhetőleg a közönség körében is népszerű lesz maj a darab.

A zenétől és a ritmustól az édes-bús sanzonok után sem kell elköszönnünk. November 16-án a Táncszínház bemutatója következik. A Lábtempó névre keresztelt előadás, két táncképet is magába foglal. Elsőként a Móri Csaba által koreografált Honnan-hová? vidám, humoros előadása kerül színpadra, ahol egy vénlány párkeresési bonyodalmaiba kapunk táncgazdag betekintést. A második részben jön a címadó Lábtempó, Énekes István rendezésében. A látványshow-jellegű előadás története egy Örkény-novella köré épül, ám az alkotók sajnos több titkos információval nem szolgáltak a bemutatóval kapcsolatban.

A premierözön utolsó, ám korántsem a leggyengébb láncszeme a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Bartók Kamaraszínház közös bemutatója, Garaczi László színműve, a Plazma. A szerző kortárs író, aki nem csupán saját generációjának, de a huszonévesek számára is trendi . A darab a jelenlegi magyar társadalmi valóságot mutatja be, keményen és pontosan láttatja korunk városi emberét. Araszol a morál , írta még egy 1996-os novellájában Garaczi. Az araszolók: a társadalom perifériáján élő sorsüldözöttek, kopasz építési vállakozók, megkeseredett médiamunkások mozaikszerű élethelyzetein keresztül kapunk egy jókora adagot a jelen Magyarországából. A színmű rendezője Valló Péter, s több neves színész, Szabó Győző, Csonka András, Závodszky Noémi is színpadra lép a november 24-i a bemutatón. A Plazma külön érdekessége, hogy a zeneszerző, Szakos Krisztián a rap műfaj minden zenei és szövegi eszköztárát használta.

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!

Három hét - három bemutató, tehát az előttünk hálló novemberi hetekben három friss és ropogós új előadást tekinthet meg a színházszerető közönség a Bartókban - fogalmazott Smuk Imre, igazgató. Az intézmény életében rendhagyó hármas fogatban három külön műfajt is köszönthetünk. A következőkben a novemberben esedékes premierekről szólnánk pár kedvcsináló szót. A szokások és az egyszerűség kedvéért haladjunk időrendi sorrendben.

November 10-én, szombat este hét órától a Bartók Kamaraszínház prózai tagozatának négy fiatal művésze vállakozik arra, hogy sajátos értelmezésük alapján életre keltsék a sanzonok királynőjének, Edith Piaf életének pillanatait. A pályakezdő ifjú művészek egy szép nagy fába vágták fejszéjüket, mikor nekiláttak a Párizs ege alatt címet viselő zenés játék megalkotásának. A sajtótájékoztatón jelenlévő két főszereplő, Lapis Erika és Csadi Zoltán úgy fogalmazott: egy igazi embertpróbáló feladatot kerestek maguknak, amelyből tanulhatnak és hosszabb távon profitálhatnak majd pályafutásuk során. Csadi Zoltán nem csak remek ötletével érkezett Dunaújvárosba, hanem a Színház Szakszerezet pályázatán fél millió forintot is sikerült nyernie az Edith Piaf egy híres sanzonjának nevét viselő zenés játékhoz. A szombati bemutató külön érdekessége, hogy élőben hallhatjuk a kor édes-bús sanzonslágereit. Zongorán Tótin Katalin, harmonikán Mészáros Melinda kíséri az pályakezdőket. Smuk Imre a tájékoztatón, annyit azért elárult, hogy fiatalok remekül megbirkóztak a feladattal és remélhetőleg a közönség körében is népszerű lesz maj a darab.

A zenétől és a ritmustól az édes-bús sanzonok után sem kell elköszönnünk. November 16-án a Táncszínház bemutatója következik. A Lábtempó névre keresztelt előadás, két táncképet is magába foglal. Elsőként a Móri Csaba által koreografált Honnan-hová? vidám, humoros előadása kerül színpadra, ahol egy vénlány párkeresési bonyodalmaiba kapunk táncgazdag betekintést. A második részben jön a címadó Lábtempó, Énekes István rendezésében. A látványshow-jellegű előadás története egy Örkény-novella köré épül, ám az alkotók sajnos több titkos információval nem szolgáltak a bemutatóval kapcsolatban.

A premierözön utolsó, ám korántsem a leggyengébb láncszeme a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Bartók Kamaraszínház közös bemutatója, Garaczi László színműve, a Plazma. A szerző kortárs író, aki nem csupán saját generációjának, de a huszonévesek számára is trendi . A darab a jelenlegi magyar társadalmi valóságot mutatja be, keményen és pontosan láttatja korunk városi emberét. Araszol a morál , írta még egy 1996-os novellájában Garaczi. Az araszolók: a társadalom perifériáján élő sorsüldözöttek, kopasz építési vállakozók, megkeseredett médiamunkások mozaikszerű élethelyzetein keresztül kapunk egy jókora adagot a jelen Magyarországából. A színmű rendezője Valló Péter, s több neves színész, Szabó Győző, Csonka András, Závodszky Noémi is színpadra lép a november 24-i a bemutatón. A Plazma külön érdekessége, hogy a zeneszerző, Szakos Krisztián a rap műfaj minden zenei és szövegi eszköztárát használta.

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!

November 10-én, szombat este hét órától a Bartók Kamaraszínház prózai tagozatának négy fiatal művésze vállakozik arra, hogy sajátos értelmezésük alapján életre keltsék a sanzonok királynőjének, Edith Piaf életének pillanatait. A pályakezdő ifjú művészek egy szép nagy fába vágták fejszéjüket, mikor nekiláttak a Párizs ege alatt címet viselő zenés játék megalkotásának. A sajtótájékoztatón jelenlévő két főszereplő, Lapis Erika és Csadi Zoltán úgy fogalmazott: egy igazi embertpróbáló feladatot kerestek maguknak, amelyből tanulhatnak és hosszabb távon profitálhatnak majd pályafutásuk során. Csadi Zoltán nem csak remek ötletével érkezett Dunaújvárosba, hanem a Színház Szakszerezet pályázatán fél millió forintot is sikerült nyernie az Edith Piaf egy híres sanzonjának nevét viselő zenés játékhoz. A szombati bemutató külön érdekessége, hogy élőben hallhatjuk a kor édes-bús sanzonslágereit. Zongorán Tótin Katalin, harmonikán Mészáros Melinda kíséri az pályakezdőket. Smuk Imre a tájékoztatón, annyit azért elárult, hogy fiatalok remekül megbirkóztak a feladattal és remélhetőleg a közönség körében is népszerű lesz maj a darab.

A zenétől és a ritmustól az édes-bús sanzonok után sem kell elköszönnünk. November 16-án a Táncszínház bemutatója következik. A Lábtempó névre keresztelt előadás, két táncképet is magába foglal. Elsőként a Móri Csaba által koreografált Honnan-hová? vidám, humoros előadása kerül színpadra, ahol egy vénlány párkeresési bonyodalmaiba kapunk táncgazdag betekintést. A második részben jön a címadó Lábtempó, Énekes István rendezésében. A látványshow-jellegű előadás története egy Örkény-novella köré épül, ám az alkotók sajnos több titkos információval nem szolgáltak a bemutatóval kapcsolatban.

A premierözön utolsó, ám korántsem a leggyengébb láncszeme a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Bartók Kamaraszínház közös bemutatója, Garaczi László színműve, a Plazma. A szerző kortárs író, aki nem csupán saját generációjának, de a huszonévesek számára is trendi . A darab a jelenlegi magyar társadalmi valóságot mutatja be, keményen és pontosan láttatja korunk városi emberét. Araszol a morál , írta még egy 1996-os novellájában Garaczi. Az araszolók: a társadalom perifériáján élő sorsüldözöttek, kopasz építési vállakozók, megkeseredett médiamunkások mozaikszerű élethelyzetein keresztül kapunk egy jókora adagot a jelen Magyarországából. A színmű rendezője Valló Péter, s több neves színész, Szabó Győző, Csonka András, Závodszky Noémi is színpadra lép a november 24-i a bemutatón. A Plazma külön érdekessége, hogy a zeneszerző, Szakos Krisztián a rap műfaj minden zenei és szövegi eszköztárát használta.

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!

November 10-én, szombat este hét órától a Bartók Kamaraszínház prózai tagozatának négy fiatal művésze vállakozik arra, hogy sajátos értelmezésük alapján életre keltsék a sanzonok királynőjének, Edith Piaf életének pillanatait. A pályakezdő ifjú művészek egy szép nagy fába vágták fejszéjüket, mikor nekiláttak a Párizs ege alatt címet viselő zenés játék megalkotásának. A sajtótájékoztatón jelenlévő két főszereplő, Lapis Erika és Csadi Zoltán úgy fogalmazott: egy igazi embertpróbáló feladatot kerestek maguknak, amelyből tanulhatnak és hosszabb távon profitálhatnak majd pályafutásuk során. Csadi Zoltán nem csak remek ötletével érkezett Dunaújvárosba, hanem a Színház Szakszerezet pályázatán fél millió forintot is sikerült nyernie az Edith Piaf egy híres sanzonjának nevét viselő zenés játékhoz. A szombati bemutató külön érdekessége, hogy élőben hallhatjuk a kor édes-bús sanzonslágereit. Zongorán Tótin Katalin, harmonikán Mészáros Melinda kíséri az pályakezdőket. Smuk Imre a tájékoztatón, annyit azért elárult, hogy fiatalok remekül megbirkóztak a feladattal és remélhetőleg a közönség körében is népszerű lesz maj a darab.

A zenétől és a ritmustól az édes-bús sanzonok után sem kell elköszönnünk. November 16-án a Táncszínház bemutatója következik. A Lábtempó névre keresztelt előadás, két táncképet is magába foglal. Elsőként a Móri Csaba által koreografált Honnan-hová? vidám, humoros előadása kerül színpadra, ahol egy vénlány párkeresési bonyodalmaiba kapunk táncgazdag betekintést. A második részben jön a címadó Lábtempó, Énekes István rendezésében. A látványshow-jellegű előadás története egy Örkény-novella köré épül, ám az alkotók sajnos több titkos információval nem szolgáltak a bemutatóval kapcsolatban.

A premierözön utolsó, ám korántsem a leggyengébb láncszeme a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Bartók Kamaraszínház közös bemutatója, Garaczi László színműve, a Plazma. A szerző kortárs író, aki nem csupán saját generációjának, de a huszonévesek számára is trendi . A darab a jelenlegi magyar társadalmi valóságot mutatja be, keményen és pontosan láttatja korunk városi emberét. Araszol a morál , írta még egy 1996-os novellájában Garaczi. Az araszolók: a társadalom perifériáján élő sorsüldözöttek, kopasz építési vállakozók, megkeseredett médiamunkások mozaikszerű élethelyzetein keresztül kapunk egy jókora adagot a jelen Magyarországából. A színmű rendezője Valló Péter, s több neves színész, Szabó Győző, Csonka András, Závodszky Noémi is színpadra lép a november 24-i a bemutatón. A Plazma külön érdekessége, hogy a zeneszerző, Szakos Krisztián a rap műfaj minden zenei és szövegi eszköztárát használta.

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!

A zenétől és a ritmustól az édes-bús sanzonok után sem kell elköszönnünk. November 16-án a Táncszínház bemutatója következik. A Lábtempó névre keresztelt előadás, két táncképet is magába foglal. Elsőként a Móri Csaba által koreografált Honnan-hová? vidám, humoros előadása kerül színpadra, ahol egy vénlány párkeresési bonyodalmaiba kapunk táncgazdag betekintést. A második részben jön a címadó Lábtempó, Énekes István rendezésében. A látványshow-jellegű előadás története egy Örkény-novella köré épül, ám az alkotók sajnos több titkos információval nem szolgáltak a bemutatóval kapcsolatban.

A premierözön utolsó, ám korántsem a leggyengébb láncszeme a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Bartók Kamaraszínház közös bemutatója, Garaczi László színműve, a Plazma. A szerző kortárs író, aki nem csupán saját generációjának, de a huszonévesek számára is trendi . A darab a jelenlegi magyar társadalmi valóságot mutatja be, keményen és pontosan láttatja korunk városi emberét. Araszol a morál , írta még egy 1996-os novellájában Garaczi. Az araszolók: a társadalom perifériáján élő sorsüldözöttek, kopasz építési vállakozók, megkeseredett médiamunkások mozaikszerű élethelyzetein keresztül kapunk egy jókora adagot a jelen Magyarországából. A színmű rendezője Valló Péter, s több neves színész, Szabó Győző, Csonka András, Závodszky Noémi is színpadra lép a november 24-i a bemutatón. A Plazma külön érdekessége, hogy a zeneszerző, Szakos Krisztián a rap műfaj minden zenei és szövegi eszköztárát használta.

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!

A zenétől és a ritmustól az édes-bús sanzonok után sem kell elköszönnünk. November 16-án a Táncszínház bemutatója következik. A Lábtempó névre keresztelt előadás, két táncképet is magába foglal. Elsőként a Móri Csaba által koreografált Honnan-hová? vidám, humoros előadása kerül színpadra, ahol egy vénlány párkeresési bonyodalmaiba kapunk táncgazdag betekintést. A második részben jön a címadó Lábtempó, Énekes István rendezésében. A látványshow-jellegű előadás története egy Örkény-novella köré épül, ám az alkotók sajnos több titkos információval nem szolgáltak a bemutatóval kapcsolatban.

A premierözön utolsó, ám korántsem a leggyengébb láncszeme a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Bartók Kamaraszínház közös bemutatója, Garaczi László színműve, a Plazma. A szerző kortárs író, aki nem csupán saját generációjának, de a huszonévesek számára is trendi . A darab a jelenlegi magyar társadalmi valóságot mutatja be, keményen és pontosan láttatja korunk városi emberét. Araszol a morál , írta még egy 1996-os novellájában Garaczi. Az araszolók: a társadalom perifériáján élő sorsüldözöttek, kopasz építési vállakozók, megkeseredett médiamunkások mozaikszerű élethelyzetein keresztül kapunk egy jókora adagot a jelen Magyarországából. A színmű rendezője Valló Péter, s több neves színész, Szabó Győző, Csonka András, Závodszky Noémi is színpadra lép a november 24-i a bemutatón. A Plazma külön érdekessége, hogy a zeneszerző, Szakos Krisztián a rap műfaj minden zenei és szövegi eszköztárát használta.

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!

A premierözön utolsó, ám korántsem a leggyengébb láncszeme a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Bartók Kamaraszínház közös bemutatója, Garaczi László színműve, a Plazma. A szerző kortárs író, aki nem csupán saját generációjának, de a huszonévesek számára is trendi . A darab a jelenlegi magyar társadalmi valóságot mutatja be, keményen és pontosan láttatja korunk városi emberét. Araszol a morál , írta még egy 1996-os novellájában Garaczi. Az araszolók: a társadalom perifériáján élő sorsüldözöttek, kopasz építési vállakozók, megkeseredett médiamunkások mozaikszerű élethelyzetein keresztül kapunk egy jókora adagot a jelen Magyarországából. A színmű rendezője Valló Péter, s több neves színész, Szabó Győző, Csonka András, Závodszky Noémi is színpadra lép a november 24-i a bemutatón. A Plazma külön érdekessége, hogy a zeneszerző, Szakos Krisztián a rap műfaj minden zenei és szövegi eszköztárát használta.

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!

A premierözön utolsó, ám korántsem a leggyengébb láncszeme a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Bartók Kamaraszínház közös bemutatója, Garaczi László színműve, a Plazma. A szerző kortárs író, aki nem csupán saját generációjának, de a huszonévesek számára is trendi . A darab a jelenlegi magyar társadalmi valóságot mutatja be, keményen és pontosan láttatja korunk városi emberét. Araszol a morál , írta még egy 1996-os novellájában Garaczi. Az araszolók: a társadalom perifériáján élő sorsüldözöttek, kopasz építési vállakozók, megkeseredett médiamunkások mozaikszerű élethelyzetein keresztül kapunk egy jókora adagot a jelen Magyarországából. A színmű rendezője Valló Péter, s több neves színész, Szabó Győző, Csonka András, Závodszky Noémi is színpadra lép a november 24-i a bemutatón. A Plazma külön érdekessége, hogy a zeneszerző, Szakos Krisztián a rap műfaj minden zenei és szövegi eszköztárát használta.

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!

Összefoglalva: ahogyan az elején már mondtuk: három hét - három premier és mindegyikben főszerepet játszik a zene. Sanzonok, táncszínház és a végén kortárs magyar rap. Mindenki válogasson közérzete és ízlése szerint. Jó szórakozást!