Ismét teljes lett a társulat

Az elismerést a kulturális miniszter egyetértésével a Nemzeti Színház adományozza annak, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, 62. életévét betöltötte, illetve négy évtizedet a pályán, vagy húsz évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti színpadán töltött. Az elismerést azzal a céllal hozták létre, hogy a nemzeti színjátszás élő művészei közül kitüntessék a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket elért személyiségeket. Az első alkalommal, 2000. augusztus 22-én Agárdy Gábor, Berek Kati, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Lukács Margit, Máthé Erzsi, Psota Irén, Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Törőcsik Mari kapta meg a címet. Sinkovits Imre helyét 2001-ben Avar István, Lukács Margitét 2002-ben Komlós Juci, Bessenyei Ferencét 2005-ben Zenthe Ferenc, Agárdy Gáborét 2006-ban Szabó Gyula töltötte be. A legutóbb szeptemberben tartottak szavazást, amikor Zen-the Ferenc helyére Király Leventét választották meg.

Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben, s pályáját néptáncosként kezdte, a SZOT együttes szólótáncosa volt 1951-1954. között. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, melynek elvégzése után, 1958-ban a József Attila Színházhoz szerződött. A társulat tagja volt egészen 1982-ig, mikor is a Vidám Színpadhoz került, ahol a színészet mellett több más funkciót is betöltött: volt művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996-2002. között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója. 2002-ben, miután megvált az igazgatói poszttól, a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Bodrogi Gyula 1975 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola (2000-től egyetem) tanára. Pályája kezdetén elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit osztották rá, ám jó szemű rendezői hamarosan felismerték komikusi tehetségét is, s ettől kezdve a könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Szívesen szerepelt zenés-táncos darabokban, melyekben páratlan tánctudását és muzikalitását megcsillanthatta. Emlékezetes alakítást nyújtott a Szókimondó asszonyság, az Imádok férjhez menni, az Egy szerelem három éjszakája, A kaktusz virága, a Koldusopera, a Szomorú vasárnap, a Charley nénje, a Kabaré című darabokban. Rendezőként is szívesen nyúlt a könnyedebb, elsősorban a zenés darabokhoz. A mozivásznon 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című, Máriássy Félix rendezte filmben, s utána szinte évről évre hívták filmezni. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?. Az ő alakítása volt a Szerencsés Dániel megtört családapa-figurája, az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája négyes főszerepe, a Főtitán és három dublőre. Ezzel a szereppel elnyerte a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban. Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is a közönség kedvencévé tudott válni. Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek: rekedtes hangját gyakran kölcsönzi mesefiguráknak, s így Süsü, a sárkány jószívű, kicsit mókás főhősének, az ő hangján szólalt meg a Kérem a következőt Csőrmestere, a Vuk kárörvendő varjúja is. A Linda című tévésorozatban ő alakította a Görbe Nóra játszotta címszereplő színész édesapját. A tévében a mai napig is gyakran feltűnik, kedvelt szereplője a showműsoroknak és kabaréknak.

A művészről köztudott, hogy szenvedélyes vadász, s már szinte minden nagyvad trófeáját megszerezte. Hobbijáról könyvet jelentetett meg A vadász néha főz is címmel, melyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Kétszer nősült: első felesége, Törőcsik Mari, a második pedig Voith Ági. Ez utóbbi házasságából született Ádám fia is.

Székesfehérvárhoz is több rendezés és szerep fűzi. Az 1994-95-ös éveadban rendezte a Szerencsemalacot, később az Anconai szerelmeseket, legutóbb pedig a Csillagok című produkció vendégeként lépett a Vörösmartyról elnevezett teátrum színpadára. Munkásságáért többször kitüntették, 2005-ben kapta meg a Kossuth-díjat. Ez mindent jelent - mondta a Nemzet színésze címről Bodrogi Gyula. Ez egy olyan elismerés, amelyet, ha a szakma odaítél, annál többet nem lehet elérni - tette hozzá. Bodrogi Gyula így fogalmazott: Ha a szakma krémje, a szakma eleje így döntött, akkor ez minden elismeréssel felér . Eljövendő munkáiról szólva beszélt arról, hogy már próbálják, és a nyáron Kőszegen mutatják be A méla Tempefőit, majd augusztus végétől a József Attila Színházban kezd próbálni. Ezt követően Szolnokon rendezi a Két úr szolgája című Goldoni-darabot, a Nemzeti színpadán pedig Szász János rendezésében Csehov Három nővér című színművében Csebutikint alakítja. Színházi és filmszínészként egyaránt a közönség kedvencévé vált

Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben, s pályáját néptáncosként kezdte, a SZOT együttes szólótáncosa volt 1951-1954. között. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, melynek elvégzése után, 1958-ban a József Attila Színházhoz szerződött. A társulat tagja volt egészen 1982-ig, mikor is a Vidám Színpadhoz került, ahol a színészet mellett több más funkciót is betöltött: volt művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996-2002. között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója. 2002-ben, miután megvált az igazgatói poszttól, a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Bodrogi Gyula 1975 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola (2000-től egyetem) tanára. Pályája kezdetén elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit osztották rá, ám jó szemű rendezői hamarosan felismerték komikusi tehetségét is, s ettől kezdve a könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Szívesen szerepelt zenés-táncos darabokban, melyekben páratlan tánctudását és muzikalitását megcsillanthatta. Emlékezetes alakítást nyújtott a Szókimondó asszonyság, az Imádok férjhez menni, az Egy szerelem három éjszakája, A kaktusz virága, a Koldusopera, a Szomorú vasárnap, a Charley nénje, a Kabaré című darabokban. Rendezőként is szívesen nyúlt a könnyedebb, elsősorban a zenés darabokhoz. A mozivásznon 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című, Máriássy Félix rendezte filmben, s utána szinte évről évre hívták filmezni. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?. Az ő alakítása volt a Szerencsés Dániel megtört családapa-figurája, az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája négyes főszerepe, a Főtitán és három dublőre. Ezzel a szereppel elnyerte a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban. Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is a közönség kedvencévé tudott válni. Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek: rekedtes hangját gyakran kölcsönzi mesefiguráknak, s így Süsü, a sárkány jószívű, kicsit mókás főhősének, az ő hangján szólalt meg a Kérem a következőt Csőrmestere, a Vuk kárörvendő varjúja is. A Linda című tévésorozatban ő alakította a Görbe Nóra játszotta címszereplő színész édesapját. A tévében a mai napig is gyakran feltűnik, kedvelt szereplője a showműsoroknak és kabaréknak.

A művészről köztudott, hogy szenvedélyes vadász, s már szinte minden nagyvad trófeáját megszerezte. Hobbijáról könyvet jelentetett meg A vadász néha főz is címmel, melyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Kétszer nősült: első felesége, Törőcsik Mari, a második pedig Voith Ági. Ez utóbbi házasságából született Ádám fia is.

Székesfehérvárhoz is több rendezés és szerep fűzi. Az 1994-95-ös éveadban rendezte a Szerencsemalacot, később az Anconai szerelmeseket, legutóbb pedig a Csillagok című produkció vendégeként lépett a Vörösmartyról elnevezett teátrum színpadára. Munkásságáért többször kitüntették, 2005-ben kapta meg a Kossuth-díjat. Ez mindent jelent - mondta a Nemzet színésze címről Bodrogi Gyula. Ez egy olyan elismerés, amelyet, ha a szakma odaítél, annál többet nem lehet elérni - tette hozzá. Bodrogi Gyula így fogalmazott: Ha a szakma krémje, a szakma eleje így döntött, akkor ez minden elismeréssel felér . Eljövendő munkáiról szólva beszélt arról, hogy már próbálják, és a nyáron Kőszegen mutatják be A méla Tempefőit, majd augusztus végétől a József Attila Színházban kezd próbálni. Ezt követően Szolnokon rendezi a Két úr szolgája című Goldoni-darabot, a Nemzeti színpadán pedig Szász János rendezésében Csehov Három nővér című színművében Csebutikint alakítja. Színházi és filmszínészként egyaránt a közönség kedvencévé vált

Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben, s pályáját néptáncosként kezdte, a SZOT együttes szólótáncosa volt 1951-1954. között. 1954-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, melynek elvégzése után, 1958-ban a József Attila Színházhoz szerződött. A társulat tagja volt egészen 1982-ig, mikor is a Vidám Színpadhoz került, ahol a színészet mellett több más funkciót is betöltött: volt művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996-2002. között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója. 2002-ben, miután megvált az igazgatói poszttól, a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban Jordán Tamás igazgató a Nemzeti Színházhoz szerződtette. Bodrogi Gyula 1975 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola (2000-től egyetem) tanára. Pályája kezdetén elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit osztották rá, ám jó szemű rendezői hamarosan felismerték komikusi tehetségét is, s ettől kezdve a könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője lett. Szívesen szerepelt zenés-táncos darabokban, melyekben páratlan tánctudását és muzikalitását megcsillanthatta. Emlékezetes alakítást nyújtott a Szókimondó asszonyság, az Imádok férjhez menni, az Egy szerelem három éjszakája, A kaktusz virága, a Koldusopera, a Szomorú vasárnap, a Charley nénje, a Kabaré című darabokban. Rendezőként is szívesen nyúlt a könnyedebb, elsősorban a zenés darabokhoz. A mozivásznon 1957-ben tűnt fel a Külvárosi legenda című, Máriássy Félix rendezte filmben, s utána szinte évről évre hívták filmezni. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?. Az ő alakítása volt a Szerencsés Dániel megtört családapa-figurája, az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia avagy a dublőrök éjszakája négyes főszerepe, a Főtitán és három dublőre. Ezzel a szereppel elnyerte a legjobb férfialakítás díját a svájci Vevey-ben 1989-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban. Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is a közönség kedvencévé tudott válni. Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek: rekedtes hangját gyakran kölcsönzi mesefiguráknak, s így Süsü, a sárkány jószívű, kicsit mókás főhősének, az ő hangján szólalt meg a Kérem a következőt Csőrmestere, a Vuk kárörvendő varjúja is. A Linda című tévésorozatban ő alakította a Görbe Nóra játszotta címszereplő színész édesapját. A tévében a mai napig is gyakran feltűnik, kedvelt szereplője a showműsoroknak és kabaréknak.

A művészről köztudott, hogy szenvedélyes vadász, s már szinte minden nagyvad trófeáját megszerezte. Hobbijáról könyvet jelentetett meg A vadász néha főz is címmel, melyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Kétszer nősült: első felesége, Törőcsik Mari, a második pedig Voith Ági. Ez utóbbi házasságából született Ádám fia is.

Székesfehérvárhoz is több rendezés és szerep fűzi. Az 1994-95-ös éveadban rendezte a Szerencsemalacot, később az Anconai szerelmeseket, legutóbb pedig a Csillagok című produkció vendégeként lépett a Vörösmartyról elnevezett teátrum színpadára. Munkásságáért többször kitüntették, 2005-ben kapta meg a Kossuth-díjat. Ez mindent jelent - mondta a Nemzet színésze címről Bodrogi Gyula. Ez egy olyan elismerés, amelyet, ha a szakma odaítél, annál többet nem lehet elérni - tette hozzá. Bodrogi Gyula így fogalmazott: Ha a szakma krémje, a szakma eleje így döntött, akkor ez minden elismeréssel felér . Eljövendő munkáiról szólva beszélt arról, hogy már próbálják, és a nyáron Kőszegen mutatják be A méla Tempefőit, majd augusztus végétől a József Attila Színházban kezd próbálni. Ezt követően Szolnokon rendezi a Két úr szolgája című Goldoni-darabot, a Nemzeti színpadán pedig Szász János rendezésében Csehov Három nővér című színművében Csebutikint alakítja. Színházi és filmszínészként egyaránt a közönség kedvencévé vált

A művészről köztudott, hogy szenvedélyes vadász, s már szinte minden nagyvad trófeáját megszerezte. Hobbijáról könyvet jelentetett meg A vadász néha főz is címmel, melyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Kétszer nősült: első felesége, Törőcsik Mari, a második pedig Voith Ági. Ez utóbbi házasságából született Ádám fia is.

Székesfehérvárhoz is több rendezés és szerep fűzi. Az 1994-95-ös éveadban rendezte a Szerencsemalacot, később az Anconai szerelmeseket, legutóbb pedig a Csillagok című produkció vendégeként lépett a Vörösmartyról elnevezett teátrum színpadára. Munkásságáért többször kitüntették, 2005-ben kapta meg a Kossuth-díjat. Ez mindent jelent - mondta a Nemzet színésze címről Bodrogi Gyula. Ez egy olyan elismerés, amelyet, ha a szakma odaítél, annál többet nem lehet elérni - tette hozzá. Bodrogi Gyula így fogalmazott: Ha a szakma krémje, a szakma eleje így döntött, akkor ez minden elismeréssel felér . Eljövendő munkáiról szólva beszélt arról, hogy már próbálják, és a nyáron Kőszegen mutatják be A méla Tempefőit, majd augusztus végétől a József Attila Színházban kezd próbálni. Ezt követően Szolnokon rendezi a Két úr szolgája című Goldoni-darabot, a Nemzeti színpadán pedig Szász János rendezésében Csehov Három nővér című színművében Csebutikint alakítja. Színházi és filmszínészként egyaránt a közönség kedvencévé vált

A művészről köztudott, hogy szenvedélyes vadász, s már szinte minden nagyvad trófeáját megszerezte. Hobbijáról könyvet jelentetett meg A vadász néha főz is címmel, melyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. Kétszer nősült: első felesége, Törőcsik Mari, a második pedig Voith Ági. Ez utóbbi házasságából született Ádám fia is.

Székesfehérvárhoz is több rendezés és szerep fűzi. Az 1994-95-ös éveadban rendezte a Szerencsemalacot, később az Anconai szerelmeseket, legutóbb pedig a Csillagok című produkció vendégeként lépett a Vörösmartyról elnevezett teátrum színpadára. Munkásságáért többször kitüntették, 2005-ben kapta meg a Kossuth-díjat. Ez mindent jelent - mondta a Nemzet színésze címről Bodrogi Gyula. Ez egy olyan elismerés, amelyet, ha a szakma odaítél, annál többet nem lehet elérni - tette hozzá. Bodrogi Gyula így fogalmazott: Ha a szakma krémje, a szakma eleje így döntött, akkor ez minden elismeréssel felér . Eljövendő munkáiról szólva beszélt arról, hogy már próbálják, és a nyáron Kőszegen mutatják be A méla Tempefőit, majd augusztus végétől a József Attila Színházban kezd próbálni. Ezt követően Szolnokon rendezi a Két úr szolgája című Goldoni-darabot, a Nemzeti színpadán pedig Szász János rendezésében Csehov Három nővér című színművében Csebutikint alakítja. Színházi és filmszínészként egyaránt a közönség kedvencévé vált

Székesfehérvárhoz is több rendezés és szerep fűzi. Az 1994-95-ös éveadban rendezte a Szerencsemalacot, később az Anconai szerelmeseket, legutóbb pedig a Csillagok című produkció vendégeként lépett a Vörösmartyról elnevezett teátrum színpadára. Munkásságáért többször kitüntették, 2005-ben kapta meg a Kossuth-díjat. Ez mindent jelent - mondta a Nemzet színésze címről Bodrogi Gyula. Ez egy olyan elismerés, amelyet, ha a szakma odaítél, annál többet nem lehet elérni - tette hozzá. Bodrogi Gyula így fogalmazott: Ha a szakma krémje, a szakma eleje így döntött, akkor ez minden elismeréssel felér . Eljövendő munkáiról szólva beszélt arról, hogy már próbálják, és a nyáron Kőszegen mutatják be A méla Tempefőit, majd augusztus végétől a József Attila Színházban kezd próbálni. Ezt követően Szolnokon rendezi a Két úr szolgája című Goldoni-darabot, a Nemzeti színpadán pedig Szász János rendezésében Csehov Három nővér című színművében Csebutikint alakítja. Színházi és filmszínészként egyaránt a közönség kedvencévé vált

Székesfehérvárhoz is több rendezés és szerep fűzi. Az 1994-95-ös éveadban rendezte a Szerencsemalacot, később az Anconai szerelmeseket, legutóbb pedig a Csillagok című produkció vendégeként lépett a Vörösmartyról elnevezett teátrum színpadára. Munkásságáért többször kitüntették, 2005-ben kapta meg a Kossuth-díjat. Ez mindent jelent - mondta a Nemzet színésze címről Bodrogi Gyula. Ez egy olyan elismerés, amelyet, ha a szakma odaítél, annál többet nem lehet elérni - tette hozzá. Bodrogi Gyula így fogalmazott: Ha a szakma krémje, a szakma eleje így döntött, akkor ez minden elismeréssel felér . Eljövendő munkáiról szólva beszélt arról, hogy már próbálják, és a nyáron Kőszegen mutatják be A méla Tempefőit, majd augusztus végétől a József Attila Színházban kezd próbálni. Ezt követően Szolnokon rendezi a Két úr szolgája című Goldoni-darabot, a Nemzeti színpadán pedig Szász János rendezésében Csehov Három nővér című színművében Csebutikint alakítja. Színházi és filmszínészként egyaránt a közönség kedvencévé vált