Kultúra

2007.03.30. 02:28

Kiegyezés - az út a polgárosodás felé

Dunaújváros (szsz) - A Historia est magistra vitae törnénelmi előadássorozat keretében dr. Gergely András (ELTE) az 1867-es kiegyezés gazdasági és politikai hátterét mutatta be.

Szabó Szabolcs

Bevezetésként hadd kezdjük mi is egy jellegzetes kis anekdotával. Habsburg Ottó, a sorvadó császári dinasztia Európa-szerte tisztelt és elismert alakja - jelenleg Brüsszelben állomásozó diplomata - néhány évvel ezelőtt egy korai órán berendelte személyi titkárát. A szorgos hivatalnok kissé késve, álmos szemekkel, de megjelent az irodában. Habsburg Ottó, látva titkára fáradt ábrázatát, kérdőre vonta: - Mi történt este, hogy ilyen fáradtnak látszik? A titkár úr így felelt: - Az osztrák-magyar focimeccsen vizitáltam. Erre Ottó: - Igen... és ki volt az ellenfél ?

Bár sporttörténetileg némileg sántit a sztori - hiszen osztrák-magyar közös válogatott soha nem lépett pályára -, azt azért jól mutatja, hogy a kiegyezés eredményeként létrejött Osztrák-Magyar Monarchia ideje egyfajta aranykorrá nemesedett a két nép történelmi emlékezetében. A kiegyezés tankönyvízű ismertetésétől most megóvnám a tisztelt olvasókat, inkább néhány érdekességre hívnám fel a figyelmet.

1866., javában dúl a porosz-osztrák, testvérháború. I. Ferenc József nejét, Sissyt - hivatalosan Erzsébet Amália Eugéniát - és gyermekeit a békés budai királyi rezidenciára költözteti. A romantikus lelkületű királyné, aki a legendárium szerint szeretett a tágas magyar rónán lovagolni, és kedvelte e rebellis, szabadságszerető népet, egyre jobb viszonyt kezd ápolni a magyar uraságokkal. Majd nem kevés diplomáciai érzékről tesz tanúbizonyságot, amikor a Habsburg-udvar támogatását kéri a Ferenc Jóskát nem éppen szívlelő rendektől - derül ki a Sissy és a császár közti, magyar nyelven folyt levelezésből. Bár a néplélek a nemzet királynőjeként emlékszik meg Erzsébetről, a modern kori történerírás inkább Ferenc József zseniális politikai húzásaként értékeli Sissy előtérbe helyezését.

A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született, minek következtében a dualizmus évtizedeiben, késve ugyan, de a polgári fejlődés útjára lépett az ország. A dualizmus koráról Csapó Gábor (ELTE) tart előadást április 18-án, az Intercisa Múzeumban. A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született

Bár sporttörténetileg némileg sántit a sztori - hiszen osztrák-magyar közös válogatott soha nem lépett pályára -, azt azért jól mutatja, hogy a kiegyezés eredményeként létrejött Osztrák-Magyar Monarchia ideje egyfajta aranykorrá nemesedett a két nép történelmi emlékezetében. A kiegyezés tankönyvízű ismertetésétől most megóvnám a tisztelt olvasókat, inkább néhány érdekességre hívnám fel a figyelmet.

1866., javában dúl a porosz-osztrák, testvérháború. I. Ferenc József nejét, Sissyt - hivatalosan Erzsébet Amália Eugéniát - és gyermekeit a békés budai királyi rezidenciára költözteti. A romantikus lelkületű királyné, aki a legendárium szerint szeretett a tágas magyar rónán lovagolni, és kedvelte e rebellis, szabadságszerető népet, egyre jobb viszonyt kezd ápolni a magyar uraságokkal. Majd nem kevés diplomáciai érzékről tesz tanúbizonyságot, amikor a Habsburg-udvar támogatását kéri a Ferenc Jóskát nem éppen szívlelő rendektől - derül ki a Sissy és a császár közti, magyar nyelven folyt levelezésből. Bár a néplélek a nemzet királynőjeként emlékszik meg Erzsébetről, a modern kori történerírás inkább Ferenc József zseniális politikai húzásaként értékeli Sissy előtérbe helyezését.

A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született, minek következtében a dualizmus évtizedeiben, késve ugyan, de a polgári fejlődés útjára lépett az ország. A dualizmus koráról Csapó Gábor (ELTE) tart előadást április 18-án, az Intercisa Múzeumban. A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született

Bár sporttörténetileg némileg sántit a sztori - hiszen osztrák-magyar közös válogatott soha nem lépett pályára -, azt azért jól mutatja, hogy a kiegyezés eredményeként létrejött Osztrák-Magyar Monarchia ideje egyfajta aranykorrá nemesedett a két nép történelmi emlékezetében. A kiegyezés tankönyvízű ismertetésétől most megóvnám a tisztelt olvasókat, inkább néhány érdekességre hívnám fel a figyelmet.

1866., javában dúl a porosz-osztrák, testvérháború. I. Ferenc József nejét, Sissyt - hivatalosan Erzsébet Amália Eugéniát - és gyermekeit a békés budai királyi rezidenciára költözteti. A romantikus lelkületű királyné, aki a legendárium szerint szeretett a tágas magyar rónán lovagolni, és kedvelte e rebellis, szabadságszerető népet, egyre jobb viszonyt kezd ápolni a magyar uraságokkal. Majd nem kevés diplomáciai érzékről tesz tanúbizonyságot, amikor a Habsburg-udvar támogatását kéri a Ferenc Jóskát nem éppen szívlelő rendektől - derül ki a Sissy és a császár közti, magyar nyelven folyt levelezésből. Bár a néplélek a nemzet királynőjeként emlékszik meg Erzsébetről, a modern kori történerírás inkább Ferenc József zseniális politikai húzásaként értékeli Sissy előtérbe helyezését.

A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született, minek következtében a dualizmus évtizedeiben, késve ugyan, de a polgári fejlődés útjára lépett az ország. A dualizmus koráról Csapó Gábor (ELTE) tart előadást április 18-án, az Intercisa Múzeumban. A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született

1866., javában dúl a porosz-osztrák, testvérháború. I. Ferenc József nejét, Sissyt - hivatalosan Erzsébet Amália Eugéniát - és gyermekeit a békés budai királyi rezidenciára költözteti. A romantikus lelkületű királyné, aki a legendárium szerint szeretett a tágas magyar rónán lovagolni, és kedvelte e rebellis, szabadságszerető népet, egyre jobb viszonyt kezd ápolni a magyar uraságokkal. Majd nem kevés diplomáciai érzékről tesz tanúbizonyságot, amikor a Habsburg-udvar támogatását kéri a Ferenc Jóskát nem éppen szívlelő rendektől - derül ki a Sissy és a császár közti, magyar nyelven folyt levelezésből. Bár a néplélek a nemzet királynőjeként emlékszik meg Erzsébetről, a modern kori történerírás inkább Ferenc József zseniális politikai húzásaként értékeli Sissy előtérbe helyezését.

A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született, minek következtében a dualizmus évtizedeiben, késve ugyan, de a polgári fejlődés útjára lépett az ország. A dualizmus koráról Csapó Gábor (ELTE) tart előadást április 18-án, az Intercisa Múzeumban. A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született

1866., javában dúl a porosz-osztrák, testvérháború. I. Ferenc József nejét, Sissyt - hivatalosan Erzsébet Amália Eugéniát - és gyermekeit a békés budai királyi rezidenciára költözteti. A romantikus lelkületű királyné, aki a legendárium szerint szeretett a tágas magyar rónán lovagolni, és kedvelte e rebellis, szabadságszerető népet, egyre jobb viszonyt kezd ápolni a magyar uraságokkal. Majd nem kevés diplomáciai érzékről tesz tanúbizonyságot, amikor a Habsburg-udvar támogatását kéri a Ferenc Jóskát nem éppen szívlelő rendektől - derül ki a Sissy és a császár közti, magyar nyelven folyt levelezésből. Bár a néplélek a nemzet királynőjeként emlékszik meg Erzsébetről, a modern kori történerírás inkább Ferenc József zseniális politikai húzásaként értékeli Sissy előtérbe helyezését.

A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született, minek következtében a dualizmus évtizedeiben, késve ugyan, de a polgári fejlődés útjára lépett az ország. A dualizmus koráról Csapó Gábor (ELTE) tart előadást április 18-án, az Intercisa Múzeumban. A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született

A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született, minek következtében a dualizmus évtizedeiben, késve ugyan, de a polgári fejlődés útjára lépett az ország. A dualizmus koráról Csapó Gábor (ELTE) tart előadást április 18-án, az Intercisa Múzeumban. A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született

A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született, minek következtében a dualizmus évtizedeiben, késve ugyan, de a polgári fejlődés útjára lépett az ország. A dualizmus koráról Csapó Gábor (ELTE) tart előadást április 18-án, az Intercisa Múzeumban. A kiegyezés eredményeként reális politikai és gazdasági alku született

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!