Külföld

2014.02.21. 06:40

Ukrán válság - Előre hozott elnökválasztás lehet

Újabb lövöldözés kezdődött péntek délelőtt az ukrán főváros központjában. Janukovics előre hozott elnökválasztást kezdeményezett.

Élő közvetítés:

 

20:29 - A kijevi tüntetők ultimátuma: Janukovics azonnal mondjon le

A kijevi tüntetők ultimátumot adtak Viktor Janukovics ukrán elnöknek péntek este: mondjon le szombat reggelig vagy fegyveres felkelés tör ki.

Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt vezetője beszélni kezdett a Függetlenség terén, de félbeszakította őt az önvédelmi erők egyik tagja, és a színpadra lépve bejelentette: ha az elnök szombat reggel tíz óráig nem mond le, az emberek újra fegyvert ragadnak.

A péntek esti nagygyűlés az áldozatokról való megemlékezéssel kezdődött. Az indulatok magasra csaptak, amikor a térre ért az előző nap meggyilkolt egyik áldozat nyitott koporsója. Az egyik tiltakozó a mikrofonhoz lépett, és a mögötte álló három ellenzéki vezetőre – közöttük Klicskóra – utalva közölte: "A bajtársunkat agyonlőtték, és a vezetőink megrázzák egy gyilkos kezét. Szégyen!", majd bejelentette az ultimátumot.

Bejelentését a téren tartózkodók hevesen támogatták – írta az Ukrainszka Pravda hírportál. Több tüntető Klicsko beszéde közben a Jobb szektor vezetőjét, Dmitro Jarost követelte a színpadra.

Jaros eleget tett ez utóbbinak, és beszédében közölte: a Jobb szektor nem teszi le a fegyvert, nem oldja fel a közigazgatási épületek blokádját, amíg nem teljesül fő követelésük: Janukovics lemondása. "Törvényszék, törvényszék!" – skandálta a tömeg, mire a szónok hozzátette: "Felelősségre kell vonni mindenkit, aki tűzparancsot adott, valamint az orvlövészeket!". A Jobb szektor kész magára vállalni az ukrajnai forradalom folytatását – idézte Jarost az lb.ua hírportál.

A Majdanon tüntetők Janukovics fejét követelték. "Halál a börtöntöltelékre!" - skandálták. (Mint dpa német hírügynökség megjegyezte, az ukrán elnököt fiatalkorában rablótámadás miatt börtönbe zárták.)

Az Avtomajdan mozgalom nyilatkozatban tudatta: nem fogadja el az ellenzék és Janukovics megállapodását, csak az elnök távozásával elégedne meg. A mozgalom öt pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepel az elnök azonnali lemondása és előre hozott elnökválasztás kiírása, a "bűnös parancsok" végrehajtásáért felelős rendőrök, ügyészek, bírák felelősségre vonása, a börtönbe zárt tüntetők azonnali szabadon engedése, az Európai Unióval való társulási szerződés aláírása és a Berkut különleges rendőri egység feloszlatása.

A parlamentben a képviselők fel akarták vetni Viktor Psonka főügyész leváltásának kérdését, de Volodimir Ribak házelnök elutasította a kérést. A képviselők a szónoki emelvényhez rohantak, de Ribak hajthatatlan volt, és szombat délelőtt 10 óráig elnapolta a parlament plenáris ülését.


18:47 - Megerősített rendőri ellenőrző pontokat állítanak fel a kárpátaljai hágókon

Megerősített ellenőrző posztokat állít fel a kárpátaljai rendőrség a Kárpátok hágóin, hogy megakadályozza fegyveresek és lőfegyverek bejutását Kárpátalja területére a szomszédos nyugat-ukrajnai megyékből.

A Kárpátalja megyei rendőrség sajtószolgálatának pénteki jelentése szerint a rendőrök és társadalmi aktivisták által közösen felügyelt ellenőrző pontok létrehozására azért van szükség a Kárpátaljára vezető utakon, mert a szomszédos nyugat-ukrajnai megyék területén az utóbbi napokban több esetben jutottak illetéktelenek kezébe lőfegyverek katonai és rendőrségi létesítményekből.

A közlemény szerint az ellenőrző pontok szombaton, kijevi idő szerint 18 órától kezdik meg működésüket a Vereckei-, Toronyi-, Tatár- és Uzsoki-hágón át vezető utakon. A posztok mellett melegedőket és elsősegélynyújtó helyeket is létesítenek.

A kárpátaljai rendőrség vezetése az állampolgárok megértését kéri az üggyel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az intézkedés célja Kárpátalja lakosságának megóvása a fegyveresektől.


17:36 - Lengyel külügyminiszter: "Ha nem támogatjátok a megállapodást, halottak lesztek."

"Ha nem támogatjátok ezt a megállapodást, jön a rendkívüli állapot a hadsereggel. Mindannyian halottak lesztek" - ezt a lengyel külügyminiszter mondta pénteken Kijevben informálisan a hatalom elleni tüntetések egy vezetőjének, miután létrejött a válság megoldását célzó megállapodás az ukrán kormány és az ellenzék között.

Radoslaw Sikorskit kameravégre kapta az ITV News brit hírtévé, a felvételen a lengyel diplomácia vezetője egy egyeztetési forduló után mondta ezeket a szavakat, amikor a küldöttségek elhagyták a tárgyalási termet.

A tévé riportere megkérdezte tőle, hogy sikerült-e meggyőznie az ellenzéket a megállapodás elfogadásáról. "Nem tudom" - felelte szűkszavúan a feszültnek tűnt lengyel külügyminiszter.

Az ukrán ellenzék vezetői végül is valamivel később aláírtak Viktor Janukovics ukrán elnökkel egy békeszerződést, amelynek célja mindenekelőtt véget vetni az erőszakos cselekményeknek - jegyezte meg a The Daily Telegraph című brit lap.

Radoslaw Sikorski német és francia kollégájával együtt előző nap érkezett az ukrán fővárosba, hogy közvetítsen a hatalom és az ellenzék között a vérontás megszüntetése érdekében, beható tárgyalásokat folytattak a kormány és az ellenzék képviselőivel is.


15:34 - A radikális ukrán jobboldal nem fogadja el a megállapodást

A parlamenten kívüli különféle ukrán nacionalista mozgalmakat tömörítő Jobb Szektor bejelentette, hogy nem fogadja el a pénteken Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője között aláírt megállapodást.

A Jobb Szektor, amely nagyon aktívan részt vett a kijevi kormányellenes megmozdulásokban, közölte, hogy folytatja harcát "az országot kormányzó rezsim eltávolításáig" - jelentette helyszíni adásában a TVN24 lengyel hírtelevízió.

 

13:10 - Janukovics előre hozott elnökválasztást kezdeményez, nemzeti egységkormány alakulhat

Viktor Janukovics ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy előre hozott elnökválasztást kezdeményez, továbbá beleegyezett az alkotmányreformba és egy nemzeti egységkormány megalakításába.

"Ezekben a tragikus napokban, amikor Ukrajna súlyos veszteségeket szenvedett el, amikor emberek haltak meg a barikád mindkét oldalán, kötelességemnek érzem az áldozatok emlékére kijelenteni, hogy semmi sem fontosabb az emberi életnél" - hangsúlyozta az államfő a hivatalos honlapján közzétett nyilatkozatában.

Janukovics hangsúlyozta, hogy közös erővel vissza kell állítani a békét Ukrajnában.

"Előre hozott elnökválasztást kezdeményezek. Ugyancsak kezdeményezem a visszatérést a 2004-es alkotmányhoz, amely csökkenti az elnöki hatalmat a kormány és a parlament javára" - olvasható a nyilatkozatban, amely szerint Janukovics nemzeti egységkormány létrehozását is szorgalmazza.

Az elnök ugyanakkor részletekbe nem bocsátkozott, időpontokra még utalást sem tett. Nyilatkozata alapján nem engedett a hatalomváltást követelő tüntetők legfőbb követelésének, miszerint haladéktalanul mondjon le az államfői posztról.

Az ukrán médiában megjelent értesülések szerint az alkotmányreform egészen szeptemberig elhúzódhat, és csak decemberre írnák ki az előre hozott elnökválasztást. Jövő márciusban lenne esedékes különben a nem soron kívüli államfőválasztás.

Egy rendőr közös fotóhoz pózol kormányellenes tüntetőkkel az Insztyitutszkaja utca elején lévő barikádon Kijevben 2014. február 21-én. Ezen a helyen több tüntetőt lőttek le mesterlövészek. (MTI Fotó: Beliczay László)

12:10 - Újabb lövöldözés Kijev belvárosában, dulakodás a parlamentben

Újabb lövöldözés kezdődött péntek délelőtt az ukrán főváros központjában: a belügyminisztérium közlése szerint a "kijevi rendbontások résztvevői" nyitottak tüzet a rendőrökre.

A tárca közleménye szerint a Függetlenség teréről a parlamenthez vezető Insztitutszka utcában nyitottak rájuk tüzet ismeretlenek, akik a törvényhozás épületéhez akartak eljutni.

Közben a Majdanon, azaz a Függetlenség terén felállított színpadon megjelent 25, Lviv megyéből a tüntetők védelmére érkezett rendőr egyenruhában és szolgálati fegyverükkel. A több ezer demonstráló kitörő örömmel fogadta és üdvrivalgással köszöntötte őket a fővárosban. Az egyik parancsnok közölte, hogy még újabb, a tüntetőkhöz átálló rendőrök érkezése várható a nyugati országrészből.

Közben péntek délelőtt megkezdődött, de rövid időn belül botrányba is fulladt a parlament ülése. Volodimir Ribak, az ukrán parlament elnöke délután négy óráig szünetet akart elrendelni. A bejelentésre viszont három ellenzék párt képviselői az elnöki pulpitushoz rohantak, követelve az ülés folytatását. Ezek után az elnöki emelvény köré gyűlt több ellenzéki és kormánypárti honatya, akik ökölharcban igyekeztek eldönteni, hogy legyen-e szünet, vagy sem. A házelnök a dulakodás miatt visszavonta a szünetre vonatkozó kezdeményezését.

Előzőleg a házelnök közölte, hogy aláírta az előző nap, a tűzszünet helyreállításáról és a terroristaellenes művelet leállításáról elfogadott parlamenti határozatot.

Ribak kijelentette, hogy a törvényhozásnak pénteken szavaznia kell a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről. Az ukrán média korábbi híradásai szerint a régi alkotmány visszaállítása része a Viktor Janukovics államfő és az ellenzék által péntekre virradóra kialkudott egyezségnek.

Később a plenáris ülésről mégis szünetre vonultak ki a képviselők, hogy a frakciók egyeztessék az Arszenyi Jacenyuk ellenzéki vezető által beterjesztett törvényt a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről.

Az ukrán parlament a 2004-es narancsos forradalom után módosította az alkotmányt, korlátozva az elnöki jogköröket, de 2010-ben az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a módosításokat. Viktor Janukovics akkor hivatalba lépett elnök ennek köszönhetően visszakapta a Leonyid Kucsma exállamfő hivatali idejében az ország első számú vezetője számára az alkotmányban rögzített széles jogköröket.

Az ukrán ellenzék közben újabb javaslatot terjesztett a törvényhozás elé. Eszerint az ellenzékiek kezdeményezik, hogy a parlament olyan törvényt fogadjon el, amely felmentené a kormányellenes tüntetés résztvevőit a büntetőjogi felelősség alól és előirányozná Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök szabadlábra helyezését.

"Azt javasoljuk, hogy ne az amnesztiáról szóló törvényről szavazzunk pénteken, hanem a büntetőjogi felelősség alóli felmentésről. Szorgalmazzuk továbbá Julija Timosenko elengedését" - közölte a parlamentben felszólalva Arszenyij Jacenyuk, a bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője.

Eközben viszont sajtóhírek szerint hangos vita hallatszik ki az ellenzékiek egyeztetéséről. Kiszivárgott hírek szerint állítólag a képviselők közül sokan nem értenek egyet frakcióvezetőikkel abban, hogy bármiféle megállapodást írjanak alá Janukovics elnökkel a válság rendezését illetően.

Kormányellenes tüntetők várakoznak a barikádon Kijevben, a Függetlenség terén 2014. február 21-én. (MTI Fotó: Beliczay László)

07:30 - Legalább 77-en haltak meg az egészségügyi tárca szerint

Az ukrán egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a kijevi összecsapások kezdete, kedd óta összesen 77-en haltak meg a fővárosban.

A tárca péntek reggeli összesítése szerint 577 sérülthöz hívtak mentőt, és 369 ember szorult kórházi ellátásra.

Az elmúlt egy napban összességében a rendőrök és tüntetők közti összecsapások 132 sérültje szorult orvosi ellátásra, közülük 82 embert szállítottak kórházba - közölte a minisztérium sajtószolgálata.

07:20 - Lemondott a vezérkari főnök helyettese

Lemondott az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese, tiltakozva az ellen, hogy a hatalom megpróbálja bevonni a hadsereget a válság rendezésébe - jelentette pénteken kora reggel az UNIAN hírügynökség, amely honlapján közzé is tette a tábornok lemondó levelének másolatát.

"Ma a katonák bevonása zajlik a polgári konfliktusba, ami megengedhetetlen. Ez katonák és békés polgárok halálához vezethet, amit nem szabad megengedni. Ez az én személyes álláspontom polgárként, tisztként, vezetőként, aki felelős a beosztottaiért. Ezért benyújtottam lemondásomat" - írta Jurij Dumanszkij altábornagy.

Az UNIAN emlékeztet arra, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök szerdán váltotta Volodimir Zamanát, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét, és a haditengerészet parancsnokát, Jurij Iljint nevezte ki a helyébe. Az új vezérkari főnök kinevezése előtt jelentette be Pavlo Lebegyev védelmi miniszter, hogy a hadsereg részt vehet az országos "terroristaellenes műveletben".

A leváltott vezérkari főnök állítólag nem volt Janukovics elnök feltétlen híve.

Kormányellenes tüntető egy barikád mögött a kijevi Függetlenség terén 2014. február 20-án.MTI Fotó: Beliczay László

03:00 - Harkiv megye kormányzója szerint ostobaság az ukránok egységéről beszélni

Ostobaságnak nevezte csütörtökön közzétett nyilatkozatában Mihajlo Dobkin, Harkiv megye befolyásos kormányzója a nyugat-ukrajnai politikusok ukrán egységről vallott felfogását, szerinte a galíciaiaknak nincs joguk arra, hogy egész Ukrajna nevében beszéljenek.

A radikális, szeparatizmustól sem mindig mentes megnyilvánulásairól elhíresült kelet-ukrajnai politikus Andrij Szadovij lembergi (Lviv) polgármesternek az egyik ukrán tévécsatorna csütörtök esti politikai műsorában elhangzott kijelentésére reagált, amelyben az ukránság egységét bizonygatta. A polgármester azt állította, hogy a jelenlegi ukrán hatalom elvesztette legitimitását és minden ukrán bizalmát, mivel az ország összes régiójának lakói egységesek a szabadság iránti törekvésüket illetően.

A Harkiv megyei állami közigazgatási hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában Dobkin kifejtette: Szadovij, sok nyugat-ukrajnai politikustársához hasonlóan sokadszor mondott ostobaságokat, amikor az egész nép nevében beszélt. Senki nem jogosította fel őt arra, hogy Ukrajna egész népe, közte a Harkivban élők nevében jelentse ki, hogy a nép egészének elege van a jelenlegi hatalomból - áll a nyilatkozatban, amely szerint a galíciaiaknak nem kellene a saját álláspontjukat egész Ukrajna véleményeként beállítani.

02:20 - Biden ismét beszélt Janukoviccsal

Joe Biden amerikai alelnök csütörtökön telefonon arra figyelmeztette Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy az Egyesült Államok kész szankciókat bevezetni azon hivatalos személyek ellen, akik elrendelték, hogy a biztonsági erők Kijevben tüzet nyissanak a tüntetőkre.

A Fehér Ház közleménye szerin Biden határozottan elítélte, hogy civilek ellen erőszakot alkalmaztak az ukrán fővárosban. Arra szólította fel Janukovics elnököt, hogy haladéktalanul hívja vissza a biztonsági erőket - a rendőröket, a mesterlövészeket, a katonai és félkatonai egységeket és az irreguláris erőket.

Az alelnök, aki az elmúlt napokban a legmagasabb rangú amerikai kapcsolattartó volt Washington és Kijev között, sürgette Janukovics elnöktől: tegyen haladéktalanul konkrét lépéseket az ellenzékkel való együttműködés érdekében egy olyan menetrend kidolgozásában, amely megoldást kínál az ukrán nép jogos törekvéseire.

Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok egy független és demokratikus Ukrajnát támogat, amelynek jövőjét a nép akarata határoz meg.

A nap folyamán korábban John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője közölte, hogy Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter megpróbált többször is kapcsolatba lépni az ukrán védelmi minisztériummal a volt szovjet tagköztársaságban elkövetett erőszakcselekményekkel kapcsolatban, ám Kijev "nem reagált" Washington "kéréseire". Kirby szerint "példátlan" volt a rugalmasság hiánya ukrán részről.

Az amerikai próbálkozások ellenére a két védelmi tárca között a hét folyamán egyszer sem jött létre kapcsolatfelvétel, és Kirbynek nem volt tudomása semmilyen, esetleg más szinten megvalósított kétoldalú katonai érintkezésről sem.

A Pentagon a Fehér Házhoz hasonlóan azt szeretné elérni, hogy az ukrán hadsereg tartsa magát távol a konfliktustól.

Kirby kijelentette, hogy a NATO-tagországok védelmi miniszterei jövő heti brüsszeli találkozójukon megvitatják az ukrajnai helyzetet.

Josh Earnest, a Fehér Ház helyettes szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy a katonai fellépés nem tartozik azon eszközök körébe, amelyeket az amerikai kormányzat Ukrajnával kapcsolatban mérlegel. Mint mondta, Washingtonban kizárólag szankciókon gondolkodnak.

A Fehér Ház sajtószolgálata azt is bejelentette, hogy Biden csütörtökön Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is tárgyalt a témáról. Megbeszélésük középpontjában azok a lehetőségek álltak, amelyekkel a nemzetközi közösség támogatni tudná az erőszak befejeződését és a politikai megoldás megszületését.

Csütörtök, 23:40 - Robbanás a rohamrendőrség laktanyájában Lembergben

Ketten meghaltak abban a robbanásban, amely csütörtök este történt Lembergben (Lviv), a Berkut különleges rendőri egység laktanyájában.

Két összeégett holttestet találtak a tűzoltók a nyugat-ukrajnai nagyváros rendőrségi laktanyájának kaszárnyájában, amelybe ismeretlenek gránátot dobtak. A detonáció nyomán keletkezett tűz átterjedt a közeli lőszerraktárra, de a gyors beavatkozásnak köszönhetően sikerült megakadályozni, hogy az felrobbanjon – közölte a zaxid.net lembergi hírportál, amely korábban azt jelentette, hogy nincs sérültje a tüntetők által hetek óta blokád alatt tartott laktanyában történt detonációnak.

A híroldallal egy magát megnevezni nem akaró rendőrségi forrás azt közölte, hogy a kiégett kaszárnyában rohamrendőrök vesztették életüket, akik közül az egyik egyenruhát, a másik civil öltözéket viselt. Hozzátette, hogy a gránátot nagy valószínűséggel a speciális rendőri egység tagja dobta a kaszárnyaépületbe.

A korábbi jelentés szerint a laktanya kijáratát elzáró tüntetők úgy vélték, provokátorok robbantottak az üresnek gondolt kaszárnyában, mert négy férfit láttak, akik átugrottak a létesítmény kerítésén, miközben hang- és fénygránátokat dobálva egy közelben parkoló autóval elmenekültek a helyszínről. Azt sem tartották kizárhatónak, hogy a robbantást maguk a rohamrendőrök követték el, hogy ne juthassanak a tüntetők kezére a laktanya területén tárolt fegyverek és lőszerek.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat bővebben

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!